Kivárnak a béremeléssel a magyar vállalatok

Tizenkettedik alkalommal végzett személyi interjúk útján történő felmérést a hazai vállalatvezetők körében a PwC arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak, és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat formálnak. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között.

Nézzük, mik a tanulmány főbb megállapításai.

• A hazai vezetők zöme a globális (76 százalék) és a magyar (85 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban.
• Átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést, 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot prognosztizálnak idénre.
• A pesszimista gazdasági kilátások ellenére saját cégük bevételeinek növekedési kilátásait illetően többségük (60 százalék) bizakodó a következő 12 hónapra nézve.
• A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek mérséklését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak.
• A dolgozói létszám és a javadalmazás csökkentését döntő többségük (78 százalék, illetve 97 százalék) nem tervezi. Ugyanakkor az idei bérnöveléssel kapcsolatban kivárásra játszanak.
• A legtöbb cégvezető az energiaválság kockázataitól és az inflációtól tart leginkább rövid távon, amit a makrogazdasági volatilitás, valamint a geopolitikai konfliktusok követnek.
• A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43 százalék szerint ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes.
• A vezérigazgatók a következő években elsősorban a technológiai újításokat és a munkaerőhiányt gondolják leginkább nyereséget befolyásoló tényezőnek.
• A jövőre való felkészülés érdekében a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk a folyamatok és rendszerek automatizálásába, 66 százalék új technológiák bevezetésébe, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál.

A döntő többség visszaesést vár

Az elmúlt évek legpesszimistább jövőképét festették a PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők. 76 százalékuk számít 2023-ban a globális, 85 százalék pedig a magyar gazdaság növekedésének lassulására. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32 százalék, illetve 24 százalék várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a jelenlegi, kedvezőtlen gazdasági és geopolitikai környezetben.

A korábbi évektől eltérően azonban a magyarországi vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják.

Az európai pesszimizmus főként annak tudható be, hogy az öreg kontinenst sújtja leginkább – vagy egyedüli módon – az energiaválság. A többi kontinens országainak vállalatvezetői ezzel szemben optimistábban ítélik meg saját gazdaságukat. India, Brazília, Kína, az Egyesült Államok és Kanada vállalatvezetői a globális gazdaságtól jelentősebb lassulást várnak, mint saját országuktól.

Tízből hat magyar cég vár bővülést

Saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban már kevésbé borúlátók a hazai vezetők: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75 százalékról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60 százalék) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78 százalék ez az arány.

A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78 százalék, illetve 97 százalék) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb. 

Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20 százalékuk számít további növekedésre e téren.

A legégetőbb problémák

A hazai vezérigazgatók válaszai alapján az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69 százaléka tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61 százalékuk az inflációtól.

A PwC vezetői megjegyezték: ez nem jelenti azt, hogy az egyre növekvő számú és egyre furfangosabb kibertámadások ne jelentenének kiemelt kockázatot a cégek életében, csupán arról van szó, hogy a vállalatok rákényszerülnek az akut problémák kezelésére, ami napjainkban például az energiaválság. Jól szemlélteti a rövid távú kihívások kezelésének fontosságát, hogy a 2022-re vonatkozó felmérésben míg a vezetők 77 százaléka tartotta gazdasági, politikai, társadalmi értelemben kiemelt kockázatnak az egészségügyi kihívásokat – a koronavírus-járványnak köszönhetően –, addig az idei évre vonatkozó tanulmányban ez az arány mindössze 24 százalék.

A legjelentősebb kockázatok listáján a makrogazdasági volatilitás (54 százalék), valamint a geopolitikai konfliktusok (53 százalék) követik az energiaválságtól, valamint az inflációtól való félelmet. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok (39 százalék) is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé. Mindezeket mérlegelve a hazai vezetők 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot várnak az idei évre.

és a világ más részein tapasztalható geopolitikai konfliktusok miatti növekvő aggodalom hatására a vezérigazgatók rákényszerültek, hogy átgondolják üzleti modelljeik egyes aspektusait. A geopolitikai kockázatok hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági és/vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.

Lépni kell a fennmaradáshoz

„A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43 százalékuk szerint amennyiben vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39 százaléka gondolja így. Magyarországon a vezérigazgatók elsősorban a technológiai újításokat és a munkaerőhiányt gondolják leginkább nyereségességet befolyásoló tényezőnek a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között” – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a vezérigazgatók több mint harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás meghatározó jövőbeni szerepét. A megkérdezett vezetők közül többen gondolják úgy, hogy tízéves távlatban a megújuló energiaforrások alkalmazása befolyásolhatja vállalatuk eredményét, mint azt, hogy a potenciálisan megjelenő új iparági szereplők hatással lesznek rá. Mindeközben

Az önvezető autók térnyerését 20 éves távlatban látják a vezetők – 86 százalékuk 2042-re várja.

A bizalom a transzformáció kulcsa

A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66 százalék új technológiák bevezetésére, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja.

„Az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, amely egyformán előtérbe helyezi a vállalkozószellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak” – mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Háttérbe szorulnak a társadalmi kérdések

Az ökoszisztémában, amelyben a vállalatok és a piac további szereplői együttműködnek, a vezérigazgatók szerint az összefogás célja elsősorban új értékforrások teremtése (például új termékek kifejlesztése), nem a társadalmi problémák megoldása. A válaszadók egynegyede senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.

A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg leggyakrabban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak. A szociális problémák kezelésére törekvő együttműködések valójában szintén a cégek jövőállóságát szolgálják, hiszen a legfőbb területük az oktatás (72 százalék), ettől elmaradva következik csak a fenntartható fejlődés (50 százalék).

Az oktatás kérdése a munkaerő, valamint a jövőbeli munkavállalók megfelelő képzése miatt fontos, a vállalatok ezen a területen akár önállóan hoznak lépéseket, például a felsőoktatási vagy szakképző intézményekben való saját kurzusok kialakításával – mutattak rá a PwC vezetői.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)