Amerika rakétákkal, Európa csúzlival várja a következő gazdasági évet

Jelenleg számos kihívással kell az Európai Uniónak és a tagállamainak megküzdeniük: a váratlan sokkhatásként jelentkező események, mint a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború, csontig hatolnak. Tartós gazdasági bizonytalanságot okoznak, valamint alapvetően átrendezték a globális gazdasági struktúrákat és kapcsolatokat. 

Az S&P Global öt olyan területen detektált kivetnivalót, amelyek az európai gazdaságra (is) hatással vannak: energiaügyi kompromisszumok, bizonytalan ellátási láncok, a munkaerőpiacok átrendeződése, biztonsági kérdések, valamint gazdasági ellentmondások. 

Az energiaügy és a gazdaság kéz a kézben jár

Elcsépelt kijelentés, de az orosz–ukrán háború és az ennek következtében bevezetett szankciók hatására az uniós országok energiaellátása és -biztonsága megkérdőjeleződött. Az S&P Global szerint 2023-ban egyensúlyt kell teremteni a költségvetési prioritások és az energetikai átállás felgyorsítása között. Közép- és hosszú távon lehet számítani a geopolitikai helyzet és az éghajlati célok összhangba kerülésére. 

Az orosz–ukrán háború és a nyersanyagokat érintő szankciós politika miatt Európa kitettsége folyamatosan mérséklődik az orosz olajtól és gáztól. A kontinens összes tagállama azonban nem képes egyszerre átállni más forrásokra a beruházások időigényessége miatt. Az elemzések szerint a következő években nagyobb lesz a szakadék azok között, amelyek képesek felgyorsítani az energetikai átállást, és amelyek kevésbé vannak jó pozícióban.

Ezt a helyzetet tetézi a kedden napvilágot látott GDP-adat, amely értelmében Magyarország technikai recesszióba került, viszont az éves növekedés tagadhatatlan. Egész Európában a 2023-as kilátások kulcskérdése a recesszió, a gazdasági válság szélén táncol a kontinens, ahol több évtizedes inflációs csúcsok dőlnek meg.

Európában több gazdaság technikai recesszióba lépett, köztük Magyarország és Csehország is. Az eurózóna összességében 0,1 százalékos növekedést tudott elérni a negyedik negyedévben, így ott nem beszélhetünk recesszióról, de több eurózónás tagállam esetében várhatóan bekövetkezik. A korábbi, rendkívül negatív várakozások ugyanakkor nem realizálódtak, nem kis részben a szokatlanul enyhe télnek és az energiaárak látványos csökkenésének köszönhetően

– osztotta meg Indexszel Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője hozzátette: annak az esélye, hogy az eurózóna gazdasága egy hosszan elnyúló, mély recesszióba kerüljön, jelentősen csökkent.

Ám a hazai növekedéssel kapcsolatban továbbra is számos kockázat fennáll. Itt leginkább az uniós források körül fennálló bizonytalanságot kell kiemelni. „Amennyiben nem jutunk hozzá a forrásokhoz, tovább csökkenhet az állami beruházások volumene, illetve a kamatszintet is hosszabb ideig kell magasan tartani, ami önmagában is komoly növekedési kockázatot jelent” – jelezte Varga Zoltán. Az S&P Global szerint az előttünk álló próbatételek egymással összefüggenek, hatalmas kereskedelmi hatássokkal járnak, illetve számos kérdés övezi a globális ellátási láncokat is. 

Technikai recesszió, nem gazdasági válság

A Magyar Bankholding elemzői megkeresésünkre azt közölték, hogy az uniós és az euróövezeti növekedés minimálisan, de pozitív volt, így elképzelhető a technikai recesszió elkerülése. A várakozásaik szerint az idei első negyedévben sem lesz visszaesés. A kilátásokat a szigorú kínai járvány ellen hozott korlátozások feloldása is javítja, mind az ellátási, mind a kínai kereslet élénkülése oldaláról.

A hazai gazdaság azonban valóban technikai recesszióba került. A gazdaság IV. negyedévi visszaesése várható volt a megugró infláció és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt. Ezt támasztották alá a kiskereskedelmi adatok is, 2022. utolsó negyedévében a kiskereskedelmi forgalom mintegy egy százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon

– világítottak rá a Magyar Bankholding elemzői, akik szerint Magyarországon igen jelentősen, 2,8 százalékra lassult az ipari termelés növekedése, míg az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal csökkent, ez elsősorban az energiaintenzív iparágak termelésének visszafogása miatt történhetett meg. Az építőipar szerény növekedést ért el mind negyedéves, mind éves összehasonlításban. Kis súlya miatt nem befolyásolhatta a GDP növekedését.

Válságállónak bizonyult viszont a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben. Kínálati oldalon az energiaköltségek elszállása miatt átmenetileg bezáró vállalkozások, intézmények fékezhették a gazdaságot, elsősorban a szabadidő, sport, kultúra területén.

A Magyar Bankholding elemzői úgy vélik, hogy a magyar gazdasági helyzetben inkább az a kérdés, hogy már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból. Ha igen, akkor a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság.

A második félévben a csökkenő infláció következtében várhatóan ismét emelkedő reálbérek, az év végétől pedig a várhatóan csökkenő kamatok miatt újra élénkülő beruházások, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést.

A jövőbeni növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, akkor a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet.

Ha Kínában egy pillangó felreppen...

Az ellátási láncok zavarai 2023 első felében várható enyhülni fognak, de ez továbbra is érzékeny pont lesz, és ebből számos következmény adódhat. Az S&P Global már 2022 végén jelezte az ellátási láncok feszültségének enyhülését, de az ellátási láncokkal kapcsolatos kilátások – még ha mérséklődtek is – tele vannak kockázatokkal. Napjainkban számos esetben a globalizáció, illetve annak pozitív hatásai is megkérdőjeleződtek.

Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a globális ellátási láncok problémái a koronavírus-járvánnyal kerültek előtérbe, és a mai napig nem álltak teljesen helyre. Ennek oka nagyrészt mostanra geopolitikai konfliktusoknak tudható be. Magyarország globális és európai összehasonlításban is rendkívül nyitott gazdaságszerkezettel rendelkezik.

A nemzetközi kereskedelmi hálózatokba szorosan integrált ország, miközben gazdasági mozgástere csekély ahhoz, hogy a regionális viszonyoktól jelentősen eltérjen

– ismertette Varga Zoltán.

2022. augusztus 16-án aláírta Joe Biden amerikai elnök az IRA-csomagot. Ezzel a bejelentésével világosan megjelent az elmúlt években inkább lappangó protekcionizmus. Az egész az amerikai–kínai kereskedelmi háborúval indult, de már jól látszik: deglobalizációs hullámmá alakul át, ahol nemcsak partnerként, hanem versenytársként is tekintenek az unióra.

Az Amerika és Kína közötti élesedő kereskedelmi háború pedig – elsősorban a termék- és szolgáltatásárakon keresztül – többletinflációt generál. Varga Zoltán az Indexnek ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy „a regionalizációval ugyanakkor lehetőségek is nyílhatnak Magyarország számára, ha az Európába visszatérő tevékenységekhez kapcsolódó beruházásoknak, tőkebefektetéseknek kedvező környezetet sikerül biztosítani itthon”. 

Munkaerőpiaci kérdések

Az S&P Global felhívta a figyelmet a munkaerőpiacok átalakulására, Európában a kereslet szinte mindenhol meghaladja a kínálatot. A szektor feszessége a főbb piacokon várhatóan fennmarad. A nemzetközi elemzés szerint a munkaerőpiacokat 2023-ban egy esetleges recesszió és annak globális hatásai fogják igazán befolyásolni, a jövőjét is ezen tényezők határozhatják meg.

Magyarországon erős a kereslet a munkaerő iránt, ez a Magyar Bankholding szerint 2023-ban is fennmarad. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a rekordokat döntő infláció miatt folyamatosan nőttek a megélhetési költségek. Ezek két folyamatot indítottak el:

1. Mobilisabbá váltak a munkavállalókat országon belül.
2. Feltehetően katalizálja a bérigények növekedését. 

A munkaerőpiac jelenlegi feszessége, illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi fizetésemelések tovább gyorsíthatják a bérnövekedés ütemét Magyarországon. „A bérek és az árak egyidejű növekedése az év első felében egymást erősítő folyamatként lesznek jelen. Ez az ár-bér spirál csak tovább hajthatja felfelé a béreket – miközben a munkaadók tovább emelik azokat, és egyszeri juttatásokat vagy sokszor nem kompenzáció jellegű programokat, kezdeményezéseket is implementálnak, hogy csökkentsék a fluktuációt, megtartsák a képzett munkaerőt” – közölték a Magyar Bankholding elemzői. Ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet, hogy ezek a folyamatok a vállalatoknál azt idézhetik elő, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a folyamataik hatékonyságának növelésére. 

Összességében ezek a globális folyamatok mindenhol azt idézik elő, hogy a vállalatok a versenyképesség fokozása felé lépnek. Ez pedig pozitív fejlemény a magyar nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából is. Jól látható, hogy a globális folyamatokban minden mindennel összefügg. És ezalól Magyarország se tud kibújni. Ám egy ilyen szenzitív, feszes és turbulens makrogazdasági környezetben senki sem aludhat nyugodtan, hiszen ha most Kínában egy lepke meglebbenti a szárnyait, az Európában vihart eredményezhet.

(Borítókép: Kummer János / Getty Images)