Megtudtuk, hol tart valójában a Paks II.-beruházás

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a nukleáris energia fenntartható, olcsó, környezetkímélő és hatékony módja az energia-előállításnak, amely az ingadozó nemzetközi energiapiaci környezetben is biztonságot ad. Cél, hogy a két új paksi blokk a 2030-as évek elején a vonatkozó nukleáris biztonsági előírások maximális betartása mellett megkezdhesse kereskedelmi működését.

A beruházás jelenleg több mint 900 engedéllyel rendelkezik, köztük olyan kulcsfontosságúval, mint a létesítési engedély

– közölték az Index érdeklődésére a projekttársaságnál.

Ezzel párhuzamosan a területen is megkezdődött a munka. Az ötös blokknál öt méterig megtörtént a talajkiemelés, eddig csaknem egymillió köbméter föld kitermelésére került sor. A következő feladat a további – bizonyos pontokon egészen 23 méterig történő – talajkiemelés engedélyeztetése és elvégzése lesz, illetve a hatos blokk alatti talaj kitermelése. Mindemellett a résfalteszt eredményeinek függvényében készülnek a résfalazás kiviteli tervei és ezzel párhuzamosan zajlik a talajszilárdítás előkészítése is.

A Paks II. projektnek köszönhetően éves szinten 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása válik elkerülhetővé, illetve 4 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt kell majd országba importálni.

A nukleáris energia nem esik korlátozás alá

A vállalat munkatársai a kérdéseinkre kitértek arra is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott telepengedély igazolja: „a legkorszerűbb eszközökkel (többek között két kilométeres mélygeológiai fúrás, illetve műholdas űrgeodéziai vizsgálatok) megkutatott terület alkalmas az új blokkok számára. A vizsgálatok megállapították, hogy a Pannon-medence az európai térség tektonikailag egyik legnyugodtabb területe”. Ezzel reagálva azokra az osztrák kritikákra, miszerint a létesítmény működésével probléma adódhat a tektonikus lemezek elhelyezkedése miatt.

Az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága által követendő példának és jó gyakorlatnak minősített környezeti hatásvizsgálati eljárás pedig azt igazolta, hogy a létesítmény működése során nem gyakorol káros hatást a környezetére.

A Paks II. projektben dolgozók legfontosabb célja, hogy a nukleáris biztonsági előírásoknak maximálisan megfelelve a lehető legrövidebb idő alatt megépüljön Pakson a két új blokk, amely évtizedeken át megbízható eleme lesz a hazai erőműparknak – tájékoztattak. 

Az unió világosan kimondta: a nukleáris energia békés célú felhasználása nem esik semmilyen korlátozás alá. A magyar kormány szerint ennek így is kell maradnia. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy az energiaellátás biztonságát szuverenitási kérdésnek tekintik, ahogy „az energiamix összeállítása is nemzeti hatáskör. Magyarország ezért nem támogat semmit, ami közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetné a Paksi Atomerőmű építését”.

Nemzetközi kitekintés

2022-ben több mint húsz százalékkal nőtt a brit Royal United Services Institute által összeállított kereskedelmi adatok alapján az orosz nukleáris üzemanyag és technológia külföldi értékesítése, ezzel jelentősen nőtt a Kreml bevétele. Az Európai Unió tagjai által történő vásárlások az elmúlt három év legmagasabb értékére emelkedtek. Az üzlet virágzik, Amerika és szövetségesei lassan kezdenek ráeszmélni: az atomenergiát nem éri meg szankcionálni. 

Oroszország az atomkereskedelemmel tartós kapcsolatokat teremt. A pénzügyi és műszaki együttműködést és a diplomáciai kapcsolatokat is erősítheti. „Ez is része a nagyhatalmi versengésnek, amelyben jelenleg is benne vagyunk” – vélekedett erről Edwin Lyman, a washingtoni Union of Concerned Scientists atomenergia-biztonsági igazgatója. Ám a Bloomberg ennél jóval komolyabb összefüggésre hívja fel a figyelmet, emlékeztet arra, hogy Oroszország a Szovjetunió összeomlása után is folytatta a beruházásokat a nukleáris iparba, ez érintette az üzemanyagokat és technológiafejlesztést is.

Ez az igazi oka annak, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei – akik a háború kezdete óta fontolgatják az orosz nukleáris vállalat elleni szankciókat – nem tudják ezt végig vinni. Ez lenne a kegyelemdöfés a recesszió szélén tántorgó európai országoknak. Csak a Roszatom az Egyesült Államok 92 reaktorához szükséges dúsított urán mintegy ötödét biztosítja. Európában 100 millió ember áramellátását biztosító közművek támaszkodnak erre a vállalatra.

Ukrajnában kilenc, még mindig a Zelenszkij-kormány ellenőrzése alatt álló reaktor is orosz üzemanyagokra támaszkodik. Meglehetősen érdekes lenne, hogy Ukrajna, mint harcoló fél nem szankcionálja az orosz atomenergiát, Európa viszont igen. Meglehetősen Nyugat-baráti elemzések szerint is az amerikai Westinghouse üzemanyagára átállni, és a teljes diverzifikációt végrehajtani is csak három-négy év múlva lesz lehetséges.

A jelenlegi adatok azt mutatják, a volt szovjet államok öregedő reaktorainak üzemanyag-szállítása a Roszatom exportjának csaknem kétötödét tette ki 2019 óta. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője februárban azt mondta, a vállalat körülbelül 10 országgal folytat jelenleg tárgyalásokat új projektekről, és 3-4 ország közel áll a kormányközi megállapodások aláírásához. Külön kiemelte: minden olyan országban, ahol a Roszatom épít atomerőműveket, „minden a tervek szerint halad”.

Kihúzták a gyufát a németek

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január végén kifakadt azzal kapcsolatosan, hogy az Európai Bizottság nem akadályozza a Paks II.-beruházást, a német kormány viszont igen. Ugyanis a Párizzsal ellentétben a berlini kormány nem adja meg az engedélyt a Siemensnek a vezérlőrendszerek szállítására, amelyre a Roszatom német-francia konzorciummal szerződött. 

Felháborító, hogy a német kormány zöldpárti miniszterei ideológiai vagy politikai okokból blokkolják a paksi bővítést, erre ráadásul semmifajta európai jogalap nincs, nem tiltott a nukleáris együttműködés Oroszországgal

– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Ezen a héten kedden ismét előkerült a téma: a berlini kormány nem tágít, de a magyar külügyminiszter se. A KKM közleménye szerint a tárcavezető a francia energiaügyi miniszterrel, Agnes Pannier-Runacher-vel folytatott egyeztetését követően kulcsfontosságúnak nevezte Magyarország hosszú távú energiabiztonsága szempontjából a paksi bővítést. Továbbá kiemelte: az irányítási rendszert ehhez egy német–francia konzorcium szállítja, azonban mivel ez ma kettős felhasználású technológiának számít jogi szempontból, a jelenlegi európai szabályozási környezetben az adott nemzeti exporthatóságnak kell engedélyeznie a polgári felhasználást is, ami Franciaország esetében már megtörtént, Németország esetében azonban még nem.

Ugyanakkor Szijjártó Péter itt nem állt meg, és bár a sajtó nem hangsúlyozta, komoly állítást tett – amiről egyelőre nehéz eldönteni, hogy diplomáciai nyomásgyakorlás vagy tényleges opció – kedd este egy újabb Facebook-videóban. A miniszter többek között azt mondta, hogy

Tehát egyértelmű: ha a németek blokkolják a helyzetet, akkor a konzorciumban aktívabb szerepet vállalhatnak a franciák. És kész.

(Borítókép: A Paksi Atomerőmű bővítésére létrejött Paks II. Zrt. új logója irodaháza homlokzatán a város modern negyedében. Fotó: Jászai Csaba / MTI)