Csúcsra mászott a forint, hogy aztán újra a mélybe hulljon

Múlt pénteken Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az Indexnek kilátásba helyezte, hogy a következő hetekben a magyar fizetőeszköz képes lesz visszatérni a 380–385-ös sávba az euróval szemben, sőt az év közepe felé akár 375 alá is benézhet az árfolyam . 

A szakértő előrejelzése a vártnál hamarabb beigazolódott: hétfő reggel még 387,5 körül mozgott a forint, majd délutánra lendületet vett és 384 alá bukott az euróval szemben, kedden pedig áttörte a 380-as lélektani határt és meg sem állt a 377,5-378-as szintig. A hét második felében viszont gyengülésnek indult a magyar fizetőeszköz és péntek délután 383,7 körül fejezte be a kereskedést, ezzel visszaadta a hét eleji menetelésének egy jelentős részét.

Persze nagyon sok még a bizonytalanság, ám egyáltalán nem irreális elképzelés, hogy a forint visszatérjen azokra a szintekre, ahol legutóbb azelőtt járt, mielőtt elindult volna a Budapest–Brüsszel-kötélhúzás a jogállamisági ügyben – mondta Virovácz az Indexnek.

A dollárral szemben is erősödött

A dollárral szemben is erősödött a forint, a hétfői 362-es árfolyamról péntek estére 358,7-re menetelt a magyar fizetőeszköz. Az eurózónában még mindenképpen folytatódik a kamatemelés, és egyelőre nem is látni, hogy idén érdemben szóba kerüljön bármiféle kamatvágás. Ilyen helyzetben az euró felértékelődése a dollárral szemben borítékolható, ami pedig kedvező irányba befolyásolja a feltörekvő piaci eszközöket, így a lengyel zloty, a cseh korona és a forint árfolyamát is.

Pozitív hangulatban az európai tőzsdék

A főbb európai tőzsdék pluszban zárták a heti kereskedést:

• a londoni FTSE 100 index 1,44 százalékos pluszban,
• a francia CAC-40 2,54 százalékos növekedéssel,
• a frankfurti Dax 0,94 százalékos erősödéssel,
• és az euróövezeti EuroStoxx50 1,45 százalékos pluszban zárt.

Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index 0,99 százalékos mínuszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 0,23 százalékos gyengülést jelzett.

Csak a Richter zárt pluszban

A magyar tőzsde (BUX) gyengén teljesített a héten, 0,83 százalékos mínuszban zárt. A hazai blue chipek nem voltak jó formában: csak a Richter zárt pluszban, 0,69 százalékot erősödött; a Magyar Telekom viszont 1,23 százalékot gyengült; az OTP 1,31 százalékot csökkent; a Mol pedig 1,72 százalékot esett vissza a héten.

Ki kerül a BUX-ba?

Március elején esedékes a Budapesti Értéktőzsde indexeinek felülvizsgálata. Az időponthoz közeledve érdemes áttekinteni, hogy milyen változások várhatók a BUX háza táján.

Arra, hogy egy részvény ki- vagy bekerüljön, az úgynevezett Index Bizottság tesz javaslatot a tőzsde vezérigazgatójának. A javaslattétel előtt több feltétel együttes teljesülését ellenőrzi a bizottság, továbbá egy szubjektív mérlegelésre is módja van a szervezetnek.

Tőzsdei körökben a tavaly bevezetett Vienna Insurance Group részvényének teljesítményét és a Zwack részvények forgalmát övezi figyelem. Azonban a VIG még friss szereplője a budapesti parkettnek, nem biztos, hogy kapkodna a döntéssel a bizottság. A Zwack pedig 2018 őszén került ki a BUX-ból, és a befektetők azóta is rendre visszavárják. 

A forgalmi adatok alapján esélyes lehet azonban a Delta Technologies Nyrt. részvénye. A január végi forgalmi és közkézkapitalizációs adatok összevetéséből ugyanis az derül ki, hogy az utolsó felülvizsgálat óta elmúlt hónapokban a Delta 12. helyre jött fel a BÉT forgalmi toplistáján, ezzel öt jelenlegi BUX indexkosárban szereplő részvényt is maga mögött tudhat. Fontos kritérium továbbá, hogy ha bekerülne az indexbe, akkor ott megfelelő súlyt képviseljen a tőzsdére bevezetett közkézhányadban lévő részvények összértékének a kosár teljes közkézkapitalizációjához viszonyított arányában. 

A Delta a közkézkapitalizáció vonatkozásában megelőzi a már BUX Index tag AKKO Investet, és fölötte lenne a 0,1 százalékos minimál kritériumnak, így a szabályzat szellemében a Delta esetében a BUX Indexbe kerülés objektív kritériumai teljesülnek.

Az Index Bizottságnak az objektív feltételek teljesülése mellett, lehetősége van arra, hogy kis súlyú részvénysorozatnak minősítse azokat az Index kosár aspiránsokat, akiknek a súlya a kosárban 0,1 százalék és 0,3 százalék közé esik. Amennyiben egy részvénysorozatot az objektív kritériumok teljesülését követően kiskapitalizációjú részvénynek minősítenek, úgy az a részvénysorozat a BUX-index kosárba nem kerül be. 

Az egyedi mérlegelés során a szóban forgó egyes részvények minőségi paramétereit, aktuális és historikus egyedi jellemzőit, az aktuális piaci, gazdasági környezetet, az indexstabilitást, és olyan egyéb közvetett szempontokat vizsgálnak, mint például a kibocsátó tevékenységét, transzparens működését, vagy a tőzsdei jövőképét.

A Delta Technologies Nyrt. az elmúlt kétéves tevékenysége során elkötelezett szereplője lett a tőkepiacnak, a részvénysorozattal kapcsolatos bizonytalanságok megszűntek, amit alátámaszt, hogy a piacra lépés időpontja körüli kezdeti nehézségek legyőzését követően, a teljes részvénysorozat bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsde azonnali piacára, a Standard kategóriába, és a szeptemberi Index kosár felülvizsgálatkor a részvénysorozat bekerült a BÉT közepes- és kiskapitalizációjú részvényeinek index kosarába, a BUMIX-ba.

A Delta az előző üzleti évében pozitív profit-warningot jelentett, azaz jelentősen növelte profit-előrejelzését, amit aztán teljesített is. Az éves rendes közgyűlésén pedig több évre előre tekintő bevételi és EBITDA marzs terveit is nyilvánosságra hozta.

A márciusi index-döntést még megelőzi a februári, friss számokkal történő bizottsági kalkuláció. A tőzsde már csak olyan, hogy ha a befektetők úgy ítélik meg, hogy valamely részvénysorozat index-kosárba kerülhet, akkor a várakozásokra alapuló vásárlások önbeteljesítő jóslatként tovább javíthatják az aspiráns részvény indexbe kerülésének esélyeit.

A gáz ára csökkent

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre megawattóránként 52,39 eurón állt hétfőn. A hét folyamán esett a földgáz ára és pénteken 49,047 euró/megawattóra árfolyamon fejezte be a kereskedést.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint az enyhe tél és a korábban megtett intézkedések oda vezettek, hogy ezt a hátralévő időszakot mindenféle gond nélkül megússza az ország.

A magyar családok védelme rendelkezésre áll. A legfőbb cél, hogy diverzifikáljuk Magyarország portfólióját

– szögezte le a miniszter az MVM csütörtöki eseményén. Hozzátette, hogy az ország importfüggősége nagyon nagy, ezért a legfontosabb, hogy ezt most csökkentsük.

Lantos Csaba ezt követően részletezte, hogy a kormány azonkívül, hogy biztosította az olcsó energiát a családoknak, a spórolást magán kezdte. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly 17 százalékkal csökkent a gázfogyasztás az előző évhez viszonyítva. Ráadásul a villanyáram-fogyasztás is csökkent.

A továbbiakra nézve kiemelte: a rezsivédett sávhatárt egész évre kihúzták. Tehát a sávhatár alatti rész egész évben nem fog változni. A sávhatár felett a lakossági piaci ár pedig április 30-ig változatlan marad. Továbbá a rendszerhasználati díj a lakosság számára idén szintén nem emelkedik.

Zuhant az olaj ára

Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 79,24 dolláron állt, majd jelentős visszaesés után, pénteken 76,50 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 85,62 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 83,15 dollárra csökkent.

Szijjártó Péter beszámolója szerint a csütörtöki vitán több olyan kérdést is előhoztak a tagországok, amelyek Magyarország energiaellátásának biztonságát súlyosan veszélyeztethetik.

Több tagország szorgalmazta az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés szigorú korlátozását, többen felvetették a Barátság kőolajvezetéken zajló szállítás ellehetetlenítését vagy korlátozását.

A külügyminiszter leszögezte: ha elzárnák a Barátság kőolajvezetéket, vagy nukleáris szankciókat léptetnének életbe, ismét a magyar emberekkel fizettetnék meg a háború árát. A politikus azt ígérte, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy továbbra is érkezzen olaj a vezetéken, valamint működhessen a paksi atomerőmű.

(Borítókép: Index)