Kiderült, hova érdemes költözni az országban

DKRCS20181129006
2023.02.21. 18:41
A legjobb helyzetben Esztergom, Győr, Szeged, Tatabánya és Veszprém, míg a legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd voltak – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyik legfrissebb kutatásukban, ahol annak jártak utána, hogy mely megyei jogú városok a legélhetőbbek Magyarországon.

A KSH készített egy nemzetközi tanulmányt, amelyben a magyar megyei jogú városok teljesítményét vizsgálja, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából – pontosság kedvéért: A Területi Statisztika című kiadvány – melyben a kutatás publikálásra került – egy, a KSH által lektorált tudományos folyóirat, az eredeti forrás A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021 című tanulmány. Ebben az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul. Korábban az okos városok mérhetőségével sok kutatás foglalkozott, ám kifejezetten a magyar városokról kevés átfogó tanulmány értekezik.

Az ENSZ becslései szerint a városokhoz kapcsolódó nyersanyag-felhasználás a 2010. évi 40 milliárd tonnáról 2050-re 90 milliárdra nő.

A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált a városokban.

Nagyon precíz kutatás

A fenntarthatósággal kapcsolatos nézetek terjedését a politikai döntéshozók is egyre fontosabbnak tartják, és ez tükröződik az ENSZ 11. számú fenntartható fejlődési céljaiban (sustainable development goal – SDG) is. Ez kiemeli a városok befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételét. A fenntarthatósággal kapcsolatban három fő terület jelentkezik az SDG-indexben, amelyek a városok fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak:

környezeti, gazdasági és társadalmi struktúrák. 

A környezeti pillér alapvetően a környezetvédelmi szempontokat foglalja magában. Míg a gazdasági a városi területek gazdasági versenyképességét, a társadalmi a méltányosságot, a jóllétet és az alapvető emberi szükségletek kielégítését jelenti.

Magyarországon mindeddig megyei szintű SDG-mérést készítettek, a KSH felügyeletével. A hivatal most azt vizsgálta, milyen a magyar megyei jogú városok teljesítménye az SDG-index néhány kiemelt összetevőjében. A vizsgálatok eredményeképpen elkészíthető a magyar városok gazdasági és környezeti szempontú komplex fenntarthatósági rangsora. Fontos kiemelni – amelyre a KSH a tanulmányában külön felhívja a figyelmet –, hogy az SDG-indexeknek mind az európai, mind az amerikai városokra vonatkozó elemzése felhívta a figyelmet az adatok elérhetőségi és összehasonlíthatósági problémáira.

A kutatás részletei

A kutatás egyik részeként a gazdasági teljesítményt vizsgálta a megyei jogú városok tekintetében (SDG 8: „tisztességes munka és gazdasági növekedés”). Itt figyelembe vették az egy főre jutó nettó jövedelmet, az álláskeresők számát, az idős lakosság eltartottsági rátáját, a vállalkozások számát és a foglalkoztatottsági rátát.

E fejlődési cél inkább gazdasági fókuszú jelzőszámai alapján a legjobb helyzetben Esztergom, Győr, Szeged, Tatabánya és Veszprém, míg a legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd voltak

– összegezte a KSH, majd hozzátették, hogy az eredményekben nagy a szórás, az egy főre jutó nettó jövedelemben például a legjobb helyzetű Székesfehérvár és a legrosszabb helyzetű Baja/Sopron között fajlagosan 600-700 ezer forintos a különbség az átlagjövedelmekben. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya az említettnél sokkal homogénebb, egyedül Salgótarjáné kiugró, de még a második legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nagykanizsáétól is több mint 10 százalékponttal magasabb.

Egy másik mutatóban (SDG 9: „ipar, innováció és infrastruktúra”) a KSH az ipari adatokat, innovációkat, valamint az infrastruktúrákat vette górcső alá. Az összesített teljesítménye alapján kiemelkedő Győr mindhárom vizsgált cél esetében kedvező, átlag feletti értékekkel rendelkezik.

Az ország egyik leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő városa, amelyet megalapoz a város kiváló oktatási háttere

– fogalmaznak a tanulmányban.

Szintén megnézték, hogyan alakulnak a városokban a fenntarthatósági és közösségi szempontok (SDG 11: „fenntartható városok és közösségek”). Ebben Érdnek, Esztergomnak és Veszprémnek a legkiegyensúlyozottabb a teljesítménye, míg a legtöbb negatív mutató Salgótarjánt és Nyíregyházát jellemzi. „A légszennyezettség mutatói általában kedvezők a városokban, az átlagosnál magasabb szállópor-koncentráció Miskolc és Nyíregyháza, míg a nitrogén-dioxid-szennyezettség Dunaújváros esetében figyelhető meg” – hangsúlyozzák a kutatásban.

Jöjjön a végeredmény

A korábban említett perspektívák alapján sikerült rangsorolni a megyei jogú városokat. „Ennek igazolására klaszteranalízist alkalmaztunk, amely viszonylag heterogén objektumok jelzőszámaiból képez homogén csoportokat” – összegzik a kutatásban. Az adatok nehéz összehasonlíthatósága miatt inkább csoportokat azonosítanak, amelyeket végül lehet rangsorolni. Így kialakulhatnak elsőre holtversenynek jellemezhető halmazok.

 Klaszter  Megyei jogú város  Komplex eredmény
 1.  Győr  65,44
 1.  Veszprém  64,86
 2.  Esztergom  60,79
 2.  Érd  59,67
 2.  Sopron  59,28
 2.  Szombathely  58,24
 2.  Tatabánya  57,08
 2.  Székesfehérvár  56,04
 3.  Szeged  51,16
 3.  Hódmezővásárhely  50,16
 3.  Kecskemét  48,66
 3.  Eger  47,74
 3.  Zalaegerszeg  47,35
 3.  Nagykanizsa  45,21
 4.  Nyíregyháza  44,44
 4.  Pécs  44,17
 4.  Szolnok  43,68
 4.  Debrecen  43,44
 4.  Dunaújváros  42,84
 4.  Miskolc  42,24
 4.  Békéscsaba  40,67
 4.  Baja  38,43
 4.  Kaposvár  36,67
 4.  Szekszárd  36,2
 5.  Salgótarján  34,79

Az adatokból jól látható, hogy messze a legjobb helyezést két város érte el, Győr és Veszprém. Az előbbi, a régmúltú vásár- és kereskedőváros ma a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít, ezt számos kiemelkedő adat alátámasztja.

A város dinamikájához és jelenlegi fejlődési folyamatához jelentős mértékben hozzájárul az Audi Hungária autógyár és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat

– szögezik le a kutatásban. A kiváló munkalehetőségek következtében magas a városban az egy lakosra jutó nettó jövedelem, ugyanakkor alacsony a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya. Kiemelkedően tiszta a környezet. Veszprém közvetlenül Győrt követi, és nincs is köztük sok különbség. Érezhetően foglalkoznak a várossal.

A rendszerváltást követően a város gazdasága megsínylette a nehézipar leépülését, ezt követően csak a tőkeerős multinacionális vállalatok városba települése segített a város dinamikájának és innovációs képességének növelésében. A K+F-nek mindig is megvoltak az alapjai a Pannon Egyetemhez kötődve

– fogalmaztak a KSH kutatói. Majd kitérnek arra is, hogy az egyetem jelenleg is meghatározó szerepet tölt be a város tudományos életében. Veszprém – műemlék város lévén – egy igazán élhető város, ezt mutatja a városlakók lakókörnyezetükkel való elégedettsége, mely Győrével azonos értékű.

A második helyezetteknek sincs szégyenkezni valójuk. Esztergom kimagasló értékeihez a város legfőbb munkaadója, a Suzuki és a hozzá szorosan kötődő szatellitcégcsoportok járulnak hozzá. Érden rendkívül magas az egy főre jutó nettó jövedelem, míg Sopron a számtalan problémája mellett élhető, tiszta levegője miatt bekerült a második klaszterbe. Az utóbbi munkahelyteremtő képessége miatt rendkívül alacsony a városban a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya – ebben nyilván szerepet játszik az Ausztriában foglalkozók száma –, és a frissen végzettek foglalkoztatási rátája is kiemelkedő, a legmagasabb a megyei jogú város között.

a vesztes Salgótarján, hiszen a három vizsgált SDG-cél alapján a legrosszabb.

„Megállapíthatjuk, hogy a korábbi »szocialista« zászlóshajók egyike az ipar által magára hagyott várossá vált, és fejlődéséhez nem társultak a városiasodásfunkcionalitás újabb elemei, így a megyei jogú városok sereghajtójává vált” – fogalmaztak a kutatásban.

(Borítókép: A Bécsi kapu tér Győr belvárosában 2018. november 29-én. Fotó:  Krizsán Csaba / MTI)



  • Tippek
  • Bankszámla