Megnyomták a vészcsengőt, gúzsba kötnek az energiaárak

GettyImages-594924058
2023.02.22. 10:29
Jelentős versenyhátrányt jelenthetnek a hazai termelőknek, feldolgozóipari szereplőknek a rossz időben, kedvezőtlen feltételekkel lekötött energiaszerződések – mutatott rá az Indexnek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A tejtermékek tekintetében hamarosan árcsökkenésekkel szembesülhetnek a vásárlók, a kereskedők azonban a drágább hazai termelői árak miatt az import felé fordulhatnak.

Magyarországon a nyers tej országos termelői átlagára 223,80 forint/kilogramm volt 2023 januárjában – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet hétfőn közzétett jelentéséből. A fehérjetartalom 0,01 százalékpontos, a zsírtartalom 0,06 százalékpontos romlása, valamint az alapár 1 százalékos emelkedése mellett

a nyers tej átlagára 1 százalékkal nőtt 2023 januárjában a 2022. decemberihez képest, és 73 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A nyers tej felvásárlása 2023 januárjában az előző havi mennyiséget 7 százalékkal múlta felül, míg a 2022. januáritól 5 százalékkal maradt el.

Kevesebb az import

A nyers tej kiviteli ára 180,68 forint/kilogramm volt 2023 januárjában, az előző havihoz képest 15 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva 25 százalékkal emelkedett. A kiviteli ár 19 százalékkal elmaradt a termelői átlagártól. Az AKI adatai szerint a nyers tej kiszállítása 11 százalékkal csökkent 2023 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A jelentés alapján 2023 januárjában az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek termelői értékesítési ára az alábbiak szerint emelkedett:

  • 84 százalékkal a trappista sajt,
  • 79 százalékkal a tehéntúró és a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós friss tej,
  • 75 százalékkal a natúr joghurt,
  • 74 százalékkal az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej és a tejföl,
  • 73 százalékkal az adagolt vaj,
  • 71 százalékkal a kefir,
  • 70 százalékkal a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tej és a gyümölcsös joghurt,
  • 64 százalékkal az ömlesztett sajt,
  • 63 százalékkal a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej,
  • 47 százalékkal a vajkrém.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban emelkedett az adagolt vaj (+102 százalék), a trappista sajt (+95 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej (+84 százalék), az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej (+80 százalék), míg csökkent a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT (tartós) dobozos tej (–5 százalék) fogyasztói ára.

Újabb lendületet kaphat az áremelkedés

A termelői árakat lekövetik a fogyasztói árak, ha az előbbi emelkedik, az utóbbi is. A termelők költségnövekedése tehát a fogyasztói árakban is megjelenik. A legfrissebb ártrendek alapján

a termelői árak újabb lendületet kaphatnak, amit a boltokban fellelhető árakban is érzékelhetünk majd, ezáltal pedig a következő hónapok inflációs adataiban is.

Bajban vannak a magyar termelők

Rossz beidegződés a magyar termelőknél, hogy a megszabott – az európai piaci ártól jelentősen eltérő – nyerstej-árat is versenyképesnek gondolják, holott nem az – mondta az Indexnek Neubauer Katalin, a kisboltokat, valamint a magyar tulajdonú üzletláncokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Míg itthon 223,80 forint/kilogramm a nyers tej ára, addig az európai spotpiacon jelenleg átlagosan 0,3-0,35 euró/kilogramm (115-134 forint). Éppen ezért az ezen az áron lekötött tejszerződések felülvizsgálatért kiáltanak, mivel az európai piacon gyakorlatilag feleannyiért szerezhető be az áru.

Gúzsba kötnek az energiaárak

A főtitkár ugyanakkor egy másik, a kisebb magyar termelőket, feldolgozóipari szereplőket és a kereskedőket is komoly hátrányba hozó területre hívta fel a figyelmet, mégpedig az energiaárakra. A nagyvállalatoknak van tapasztalatuk energiaszerződések kötésében, kisebb társainak azonban nincs, ezért közülük sokan kedvezőtlen feltételekre kötöttek hosszú távra – 1-2 évre – áramszerződéseket magas, 200 forint/kWh körüli árakon, míg az áram ára jelenleg 60-65 forint/kWh áron mozog. „A tejtermelés nagyon energiaigényes terület, ezért a kistermelőket gúzsba kötik ezek a szerződések.

Ebben kormányzati segítségre lenne szükség, hogy ezek az áramszerződések minden szektorban felülvizsgálatra kerülhessenek.

Hiszen ilyen magas energiaköltségek mellett a hazai szereplők nem tudják lejjebb szorítani áraikat” – hangsúlyozta Neubauer Katalin, aki szerint kormányzati segítség híján számos ágazatban üthetik fel fejüket hasonló nehézségek, ami az infláció megfékezését is visszavetheti.

Ahogy az Index beszámolt róla, a kereskedők a magas hazai termelői árak helyett az olcsóbb import felé fordulhatnak, ami ellen a magyar gazdák hatékonyságának és versenyképességének javításával lehetne tenni. A behozatal felvirágzását ráadásul a forint magára találása is fűtheti.

„A kereskedő minden esetben felméri az optimális árubeszerzési lehetőségeket – különösen igaz ez egy olyan gyorsan változó gazdasági környezetben, mint a mostani. A forintárfolyam kedvező alakulása, annak ellenére, hogy nem cél, lehetőséget ad arra, hogy a kereskedők az importpiacok irányába induljanak el” – mondta Neubauer Katalin.

(Borítókép: Getty Images)