Megint tiltana Brüsszel, rossz hír ez a magyar gazdáknak
A bizottság két évvel ezelőtt döntötte el, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről, majd betiltásáról. 2013-ban az uniós szabályozás megváltozása miatt a gazdáknak a korábbiaknál nagyobb és kényelmesebb ketreceket kellett beszerezniük.
Úgy hírlik, hogy a mostani javaslat az állatbarátabb ketreceket is kukázni akarja, és rá akarja szorítani az ágazatot a szabadtartásra.
A szabadon nevelt csirkék tojásai a legmagasabb, vagyis prémiumminőséget képviselik, ezért drágábbak is, mint a ketreces állattartásból származó tojások. A gond az, hogy egy 2018-as adat szerint a szabadtartású csirkék az állatállomány egészen elenyésző százalékát teszik ki Magyarországon.
Így fordulhat elő, hogy a magyar tojásfelhozatal legalább
80–85 százaléka a ketreces baromfigazdaságokból származik,
és csak a maradék 15–20 kerül ki más tartásból. A helyzet Franciaországban sem rózsásabb, az ágazat jelezte is, hogy importkorlátozások bevezetése híján a ketreces tartás betiltásával a bizottság csak növeli a versenyhátrányt a harmadik országokból érkező baromfitermékekkel szemben.
Franciaország mellett Magyarország is egy olyan uniós szabályozás megalkotását szorgalmazza, amely valódi piacvédelmet biztosít a tagállamok gazdálkodóinak, elsősorban az állattartóknak, értesült az Euronews.
(Borítókép: Dhiraj Singh / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
