Ekkora bérigényre az elmúlt évtizedekben nem volt példa

DSC8858
2023.02.24. 14:14
Az évtizedek óta nem látott áremelkedés miatt a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt jelentős béremeléssel számolnak az idei évben – derült ki a Wyser felméréséből. A legtöbb dolgozó 10 és 30 százalék közötti béremeléssel lenne elégedett. A kutatás alapján az a vállalat, amelyik az inflációnál kisebb béremelést ad, a fluktuáció növekedésével nézhet szembe, de a cégek a nehéz gazdasági körülmények ellenére sem építenének jelenleg le.

A munkavállalók negatívabban látják a jövőt, mint a vállalatok. A Wyser fejvadászcég felmérése szerint ugyanis tízből két dolgozó nem számít béremelésre idén. Miközben a megkérdezett HR-vezetők és döntéshozók válaszai alapján a munkáltatók mindössze 7 százaléka nem tervezi emelni a fizetéseket.

A dolgozók 44 százaléka 10-20 százalék közötti béremeléssel lenne elégedett, 35 százalék szeretne 20-30 százalék közötti fizetésemelést.

A kutatás részletezésénél kiemelik, ilyen bérigényekre az elmúlt évtizedekben nem volt példa, és a menedzserek sem kivételek ezalól. „Ma már szinte minden vállalat belátta, hogy komoly gondba kerül, ha nem emeli a béreket, azonban 20 százalék feletti béremelést várhatóan csak kevesen tudnak végrehajtani” – mondta Mihályi Balázs, a Wyser vállalati üzletágának vezetője, aki hozzátette, a cégek a nehéz gazdasági helyzetben nem szeretnék elveszíteni a jó munkaerőt, miközben óriási mértékben kellene bért emelniük.

Szükség van a béremelésre

A következő időszakban azok a munkavállalók, akik nem lesznek elégedettek az idei béremeléssel, elkezdhetnek állást keresni. A vállalatok többsége tisztában van azzal, hogy jelentős béremelésre van szükség, de minden bizonnyal csak a legjobban teljesítő vállalatok lesznek képesek a dolgozói igényekhez közeli mértékben emelni.

A WYSER FELMÉRÉSE SZERINT JELENLEG A MUNKAVÁLLALÓK 64 SZÁZALÉKA GONDOLKODIK MUNKAHELYVÁLTÁSON, 12 SZÁZALÉK AKTÍVAN KERES ÁLLÁST.

Az arányok azonban könnyen változhatnak – szögezik le a kutatásban –, és egyre többen lehetnek az aktív álláskeresők, ha a dolgozók csalódnak, vagy tovább nőnek a megélhetési költségek.

Mihályi Balázs úgy véli, az 5-10 százalék közötti béremelés önmagában nem feltétlenül lesz elegendő a dolgozók megtartásához. Az infláció ugyanis ma már olyan magas, ami a specialistákat és a vezetőket is igencsak kedvezőtlenül érinti, így nem csodálkozhatunk azon, hogy egyértelműen a bér lett a váltási szándék legfontosabb mozgatórugója.

A munkavállalók 80 százaléka magasabb bér miatt váltana állást, miközben a szakmai kihívások, a munka és a magánélet egyensúlya, illetve a lokáció hátrébb szorult.

A válaszadók egyelőre nem gondolják, hogy ideje lenne válságállóbb szektor után nézni, ami azt jelzi, a munkavállalók a szakemberek által előrevetített gazdasági visszaesésnek egyelőre nem látják a fenyegető jeleit, és bíznak jelenlegi munkaadójuk stabilitásában. Ez azt is jelzi, hogy a vállalatok nem gondolkodnak leépítésekben.

A rugalmatlan versenyhátrányban van

A Wyser tanulmánya szerint az otthoni munkavégzést számos vállalatnál alkalmazzák. Mind a vállalatok, mind a munkavállalók többsége hetente 2-3 nap home office-t tart elfogadhatónak, ami fontos egyezés a munkavégzés szempontjából. A vállalatok 20 százaléka azonban továbbra sem nyitott a home office irányába.

Az a cég, amelyik egyáltalán nem rugalmas, nagyon súlyos versenyhátrányba kerül. Kategóriákkal rontja az esélyeit a tehetséges munkavállalók megtalálására, hiszen világossá vált, hogy a hibrid munkavégzéssel mindenki nyer

– mondta Mihályi Balázs, majd úgy folytatta, hogy „az sem feltétlenül fenntartható, ha csak otthonról dolgoznak a munkavállalók, heti öt napot, hiszen így sérül a csapatszellem. Az arany középút az ideális megoldás”. Úgy tűnik, a vállalatok a Covid-válságból is tanultak.

Akkor a krízis miatt sok értékes munkavállalótól váltak meg, akik azonban így tettek, lemaradtak a kilábalás időszakában. A mostani gazdasági nehézségek közepette felmérésünk szerint a cégek inkább az üzemeltetési, rezsiköltségeken, illetve a beszállítókon spórolnának, és igyekeznek elkerülni a leépítéseket. A HR-vezetők minden eszközt megragadnak a dolgozók megtartásához: ahol ez sikerül, ott a gazdaság talpra állásával rendelkezésre állhat a megfelelő minőségű munkaerő – emelték ki a Wyser közleményében.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)