Extraprofitot zsebeltek be a háború nyomán a globális olajipari óriások
![GettyImages-80864706](https://kep.index.hu/1/0/4770/47703/477032/47703208_ed34154473011a4dc954dc2a5c0c0b92_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája
- Milliomosok klubja a BME-n – a magyar átlagbér kétszeresét keresik ezek a pályakezdők
- Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
- A Mol-csoport újabb lépést tett karbonlábnyomának csökkentése érdekében
- Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni
„2022-ben a világ olaj- és gáziparának profitja 70 százalékkal nőtt úgy, hogy az érintett mamutok nem újítottak meg semmit, nem termeltek többet, csak zsebre tették a szankciós extraprofitot, amit az európai emberekkel fizettettek meg” – hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében.
A Makronóm Intézet elemzése alapján elmondható, hogy
a legnagyobb extraprofitot a nyugati olajvállalatok érték el 125 százalékos éves növekedéssel.
Az idáig sem volt kérdés, hogy ezek a cégek hasznot tudtak húzni az ukrajnai inváziót és a szankciókat követően megugrott olaj- és gázárakból, ugyanakkor a keletkezett nyereség mértéke még az elemzők várakozásait is felülmúlta.
Ehhez az elképesztő profitnövekedéshez több tényező együttállására volt szükség.
A koronavírus-járvány okozta visszaesést követően az üzemanyag-kereslet hirtelen megugrott, ami már 2021-ben példátlan hasznot hozott az olajszektorban – világított rá a Makronóm Intézet.
Ezt fejelte meg az orosz–ukrán háború és a rá válaszul hozott brüsszeli szankciók, amelyek az orosz olaj- és gázszállítások akadozásához és nehezebb beszerzéséhez vezettek. A szankciók és az orosz energia jóval drágább alternatívái (például az LNG) miatt az energiahordozók ára az egész világon megnőtt, miközben Európa sokszor „átcímkézett” orosz energiahordozókat vásárol közvetítő államokból, megkérdőjelezve a szankciók hatékonyságát – írja a gazdaságkutató szervezet.
Így váljunk le az oroszországi energiaimportról négy lépésben
Az ország gazdasága az uniós átlaghoz képest egységnyi GDP előállításához 3,5-szer több energiaforrást használ fel. Tóth Bálint írása.
Az extraprofithoz extraosztalék is jár
Az alacsonyabb beruházási arány és a növekvő FCF (Free Cash Fow) azt jelzi, hogy az energiaipari szereplőknek jelentős készpénz áll a rendelkezésükre az adósságok törlesztésére vagy a részvényesek osztalékának kifizetésére. Mivel a 2021-es nyereség nagy részét a vállalatok adósságcsökkentésre költötték, a 2022. évi hatalmas profit számottevő részét valószínűleg kifizetik a részvényeseknek.
![Forrás: Makronóm Intézet](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4770/47702/477024/47702444_b95af5279bc8a83d6bd4cad3cf1e98c1_wm.png)
A trend a számokban is megmutatkozik. A vezető nyugati olajcégek 2022-ben rekordösszegű, 110 milliárd dolláros osztalékot és részvény-visszavásárlást fizettek ki a befektetőknek, hozzájárulva az átlagfogyasztók megugró energiaköltségeihez. Nem meglepő módon ez a gyakorlat világszerte felháborodást váltott ki a kormányokból, és az iparágra kivetendő extraprofitadók kérdését is felvetette – világított rá a Makronóm Intézet.
(Borítókép: David McNew / Getty Images)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)