Extraprofitot zsebeltek be a háború nyomán a globális olajipari óriások

„2022-ben a világ olaj- és gáziparának profitja 70 százalékkal nőtt úgy, hogy az érintett mamutok nem újítottak meg semmit, nem termeltek többet, csak zsebre tették a szankciós extraprofitot, amit az európai emberekkel fizettettek meg” – hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében.

A Makronóm Intézet elemzése alapján elmondható, hogy

Az idáig sem volt kérdés, hogy ezek a cégek hasznot tudtak húzni az ukrajnai inváziót és a szankciókat követően megugrott olaj- és gázárakból, ugyanakkor a keletkezett nyereség mértéke még az elemzők várakozásait is felülmúlta.

A koronavírus-járvány okozta visszaesést követően az üzemanyag-kereslet hirtelen megugrott, ami már 2021-ben példátlan hasznot hozott az olajszektorban – világított rá a Makronóm Intézet.

Ezt fejelte meg az orosz–ukrán háború és a rá válaszul hozott brüsszeli szankciók, amelyek az orosz olaj- és gázszállítások  akadozásához  és nehezebb beszerzéséhez vezettek. A szankciók és az orosz energia jóval drágább alternatívái (például az LNG) miatt az energiahordozók ára az egész világon megnőtt, miközben Európa sokszor „átcímkézett” orosz energiahordozókat vásárol közvetítő államokból, megkérdőjelezve a szankciók hatékonyságát – írja a gazdaságkutató szervezet. 

Az extraprofithoz extraosztalék is jár

Az alacsonyabb beruházási arány és a növekvő FCF (Free Cash Fow) azt jelzi, hogy az energiaipari szereplőknek jelentős készpénz áll a rendelkezésükre az adósságok törlesztésére vagy a részvényesek osztalékának kifizetésére. Mivel a 2021-es nyereség nagy részét a vállalatok adósságcsökkentésre költötték, a 2022. évi hatalmas profit számottevő részét valószínűleg kifizetik a részvényeseknek.

A trend a számokban is megmutatkozik. A vezető nyugati olajcégek 2022-ben rekordösszegű, 110 milliárd dolláros osztalékot és részvény-visszavásárlást fizettek ki a befektetőknek, hozzájárulva az átlagfogyasztók megugró energiaköltségeihez. Nem meglepő módon ez a gyakorlat világszerte felháborodást váltott ki a kormányokból, és az iparágra kivetendő extraprofitadók kérdését is felvetette – világított rá a Makronóm Intézet. 

(Borítókép:  David McNew / Getty Images)