Putyin döntött, nem kíván részt venni Európa gazdaságában

Tavaly február 24-én újra háborús indulókra ébredt Európa, bakák bakancsai trappoltak át egy országhatár túloldalára. A háborúskodás a csontig hatoló érzelmi tragédiákon túl, a hatalmi politikán át, azonnal felvetett számos energetikai kérdést is. A világ egyik legnagyobb nyersanyag-kitermelője Oroszország, amely nemzetközi pozícióját évtizedeket óta erre alapozta, és Európa gazdaságában is kulcsfontosságú szerepet töltött be. 

Teljes átalakulás alatt

A 2022-es év az energetikában is a drasztikus átalakulások időszaka lett, ami elsősorban Európát érintette. Látható, hogy „az előző év és benne az orosz–ukrán konfliktus felgyorsította az unió energiaforrások diverzifikációjára irányuló törekvéseit” – foglalta össze Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Egyszerre merültek fel rövid és hosszú távú változások is:

• Rövid távon olyan lépéseket foglal magába, mint az energiafogyasztás csökkentése vagy az olyan hagyományos energiahordozók kitermelése és felhasználása, mint a szén vagy a lignit. 
• A hosszabb távú megoldások között a megújuló erőforrások arányának növelése zajlik, ahogyan az atomenergia megítélése is változik, és újra széles körben elfogadottá kezd válni. Ezek mellett elkerülhetetlen a korábbi kőolaj- és földgázimport pótlása.

Pletser Tamás, az Erste vezető elemzője szellemes, ugyanakkor tűpontos hasonlattal reagált a kérdéseinkre: a fekete hattyú Nassim Taleb óta ismert jelenség. A libanoni származású író így hívja az olyan eseményt, amelynek nagyon alacsony a bekövetkezési valószínűsége, ám pusztító a hatása. Taleb szerint egyébként a valószínűsége egy ilyen eseménynek nem normál, hanem úgynevezett Cauchy-eloszlást követ. A szélsőséges események bekövetkezésének valószínűsége sokkal magasabb, mint amire számítunk, ami a normál eloszlásból következne.

Amikor 2020 májusában 3,7 euró/megawattóra áron forgott az európai földgáz a holland tőzsdén, ki fogadott volna arra, hogy 2022 augusztusában ez az ár 340 euró/megawattórán fog tetőzni?

– tette fel a költői kérdést az elemző. Mivel az európai gazdaság energiaigénye és energiahordozó-importja jelentős a világkereskedelem szempontjából, ez hatással van a világpiaci viszonyokra, mind az árazás, mind a rendelkezésre álló mennyiségek és források szempontjából.

A koronavírus-járvány lecsengésével a kőolaj világpiaci ára emelkedni kezdett, ami a múlt évben tovább folytatódott. Ezzel szemben a földgáz tavalyi drágulásának pályája példátlannak tekinthető. Mindezek miatt az energiaszektorban átalakulás indult, ami más iparágakra is kihatott: a jelentős energiaigényű ágazatok olyan országokba helyezhetik át termelésüket, ahol kedvezőbb áron juthatnak a szükséges erőforrásokhoz. Így teljesen megváltozott a nemzetközi kereskedelem felépítése, a változás az exportot és importot is befolyásolta.

Az Európai Unió és Kína a világ legnagyobb kőolaj- és földgázimportőrei. Míg Európa korábbi legnagyobb beszállítója helyett új irányokba nyitott, és számos országtól több energiahordozót vásárolt, mint korábban, Kína vagy a szintén nagy felhasználással rendelkező India 2022 során – nagyobb ingadozások mellett – a korábbiaknál lényegesen nagyobb mennyiségű energiahordozót szerzett be Oroszországtól

– jelezte Németh Viktória, aki hozzátette: emellett a szürke- vagy feketekereskedelem aránya is megemelkedett, különösen az Oroszországból származó kőolaj vonatkozásában. Ezt Pletser Tamás is hasonlóan látja, szerinte ez a háború sok fontos változást indít be: az energiaellátás biztonságának fontossága nő, az országok tovább diverzifikálnak, és mára egyértelmű lett, nem szerencsés, ha egy beszállító mérete túlmegy egy elfogadható szinten. A zöld forradalom további lendületet kap, másrészt a fosszilis alapú ellátás fontossága is nő.

Honnan hová megyünk?

2021. decemberben a Bruegel adatai szerint Oroszország naponta 5 millió hordó nyersolajat exportált, és további olajtermékekből 2,8 millió hordót. Oroszország exportált kőolajtermékének több mint 70 százalékát az európai és az amerikai piacokra küldte. 2021-ben az orosz Szövetségi Vámszolgálat adatai szerint a teljes orosz exportbevételnek 37 százalékát tették ki a nyersolaj- és kőolajtermékek. Innen indultunk, és a háború kirobbanását követően sem Oroszország nem teljesítette a kötelezettségeit, sem Európa nem kívánt keletről importálni, ezt a majd egy tucat szankciójával világossá is tette. 2022 második felében komolyan aggódott a kontinens azért, hogy nem lesz mivel fűteni az otthonokat.

2023-ban a földgáz esetében az enyhe tél, az európai tartalékok magas szintje jelenthet pozitív kockázatot, aminek következében a 2022-eshez hasonló drasztikus kilengések elmaradhatnak. Az európai és globális földgázpiacok kockázatai még nem múltak el. A geopolitikai rizikók továbbra is fennállnak az orosz–ukrán konfliktus következtében. Kína vártnál gyorsabb fellendülése az LNG-import igényének visszarendeződésével járhat. Összességében 2023-ban a gázellátásban lehetnek még fennakadások és hiányok.

Németh Viktória arra is kitért, hogy az uniós kormányok az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal és a hőszivattyúkkal kapcsolatban már meglépett intézkedései tompíthatják a külső kockázatokat. Így idén csökkenhet az európai földgázkereslet és -kínálat közötti potenciális szakadék nagysága. A nukleáris és vízenergia-termelés 2022-es, évtizedes mélypontról való kilábalása szintén segíthet a szakadék csökkentésében.

Pletser Tamás szerint Magyarországnak is előre kellene mozdulnia az energiadiverzifikáció kérdésében: tervbe kell venni az orosz gáztól, olajtól és nukleáris technológiától való függés csökkentését. Sőt, a teljes leválás lehetőségét is. Ennek egyrészt politikai, másrészt ellátásbiztonsági kérdései vannak.

„A politikai ok, hogy előbb-utóbb fel fog merülni a teljes EU-leválás az orosz energiahordozóktól – mivel Magyarország maradt az egyik legnagyobb vevője az orosz szénhidrogéneknek az unión belül, ez nemsokára komoly politikai feszültséget szülhet. Másrészt fontos az ellátásbiztonsági ok is: az orosz szénhidrogének és nukleáris elemek eljutása hozzánk a tartósnak ígérkező háborús helyzet miatt kockázatosabbá vált” – összegezte Pletser Tamás, aki ezek mellett nem győzi hangsúlyozni: a Barátság kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték is háborús övezeten fut keresztül, így nincs garancia arra, hogy ezek a jövőben zavartalanul tudnak szállítani.

Német Viktória úgy véli, a 2023-as évet jelentős bizonytalanság jellemzi majd. A gazdaság alkalmazkodóképessége a 2022-es év után megnyilvánulhat, így a kereslet és kínálati viszonyok, illetve ezzel az árak bizonyos stabilizálódásához vezethet. Amennyiben újabb sokkhatások következnek, ismét jelentős ingadozás jöhet, ez az elérhető kapacitásokra is hatást gyakorolhat, például az Oroszországból Európába érkező vezetékes kőolaj és földgáz esetében.

Magyarország – mivel nem rendelkezik saját tengerparttal – sokkal nehezebb helyzetben találta magát 2022-ben a szankciók miatt. Nehezebben pótolhatók az orosz energiahordozók, és a diverzifikáció is sokkal nagyobb kihívás, ugyanakkor a lehetőségekhez mérten mindent megtesz az új lehetőségek felkutatása és kihasználása érdekében.

E körülmények között a függőség felszámolása más országokénál hosszabb időt vehet igénybe. A korlátozottabb lehetőségeknek megfelelően az Európai Unió által az orosz kőolajra kivetett szankciók alól mentesült Csehországba és Szlovákiába együtt továbbra is érkezhet csővezetéken keresztül kőolaj. A földgáz esetében is sikerült biztosítani a megfelelő mennyiségű tartalékot 2022–23 telén. Továbbá az atomenergia terén sem módosultak a fejlesztési tervek

– hangsúlyozta Németh Viktória, aki szerint ebből az következik, hogy Magyarország is felismerte a diverzifikáció szükségességét, már az orosz–ukrán konfliktus előtt megkezdte az energiahordozók és importpartnerek körének szélesítését. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az infrastrukturális beruházások hosszabb időt vehetnek igénybe, és sok esetben más országok fejlesztésein is múlnak, de jó példa: a tavalyi év során megérkezett Horvátországból az első cseppfolyósítottföldgáz-szállítmány Magyarországra.

Fontos azt is kiemelni, hogy Magyarországon a saját forrásból származó földgáz kitermelése is bővülhet. 2023 elején megkezdődhet a földgáz kitermelése a Békés megyei Nyékpusztán. Miközben Európa külső függése a kőolaj esetében a legnagyobb, 97 százalék, és a saját források növelésének esélye szinte elhanyagolható. „Eközben Magyarország képes lesz érdemben növelni saját kőolaj-kitermelését. A 2022-ben felfedezett mező 5 százalékkal emelheti az ország saját forrásainak arányát” – mondta Német Viktória az Indexnek. Emellett a kormány 2022 decemberében aláírta az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.

Putyin mindent megváltoztatott?

Mindkét szakértőtől megkérdeztük, a véleményük szerint igaz-e az az állítás, hogy Putyin háborúja mindent megváltoztatott az energetikában. Németh Viktória szerint a tavalyi év egyértelműen nagy változásokat hozott. 

Pletser Tamás kicsit árnyalta a képet: Putyin „arra rávilágított, hogy Oroszország szállítói megbízhatósága egy Patyomkin-falu: valójában még ezt az aranytojást tojó tyúkot, az energetikai exportot is trójai falóként használják az oroszok a birodalmi álmaik megvalósításában. Oroszország egy fél évtizedre kiírta magát a megbízható energetikai partnerek sorából. Nemcsak nyugat, de kelet felé is” – hangsúlyozta.

(Borítókép: Contributor / Getty Images)