Kötéltáncot jár a forint, vajon a mélybe zuhan?

Hétfő reggel 383,7 körül kezdte a kereskedést a forint az euróval szemben, majd a hét közepén ide-oda mozgott a 380 és 385 közti értékeken. A hét vége felé közeledve sem tudta eldönteni a magyar fizetőeszköz, hogy merre tovább, a 380-as szint közelében táncolt, néhol rövid időre, enyhén leszúrva a fontos szint alá, de szombat reggel valamivel a lélektani határ felett ragadt 380,035 forintos euró-forint árfolyamon.

A szakértők véleménye megoszlik a forint árfolyamának alakulásáról: van, aki szerint az év közepe felé a 375-ös tartományba vagy még annál is tovább erősödik, megint mások szerint hosszútávon nem fog 400 alatt maradni az euróval szemben.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy ha a piac szigorúbb monetáris politikát áraz be a Fed részéről, az megmozdítja a befektetőket, és a feltörekvő piacokról megindul a tőkeáramlás kifelé. Ennek hatására az összes régiós fizetőeszköz gyengülhet. Magyarország esetében pedig sok bizonytalanságot szül az uniós pénzek körüli vita is, ami visszatartja a forint árfolyamát.

A dollárral szemben gyengült

A forint a dollárral szemben nem szerepelt jól, a hétfő reggeli 359-es dollár-forint árfolyamról szombat reggelre 360 fölé gyengült. Ebben szerepet játszhatott, hogy meglepő inflációs adatok érkeztek az Egyesült Államokból, ami jegybanki szigorításokat helyezett kilátásba és a dollár felé terelte a devizapiacokat. 

Zakóztak az európai tőzsdék

A főbb európai tőzsdék zuhanással zárták a heti kereskedést:

• a londoni FTSE 100 index 1,46 százalékos mínuszban,
• a francia CAC-40 1,81 százalékos csökkenéssel,
• a frankfurti Dax 1,83 százalékos visszaeséssel,
• és az euróövezeti EuroStoxx50 2,35 százalékos zuhanással zárt.

Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index 1,10 százalékos mínuszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 1,67 százalékos gyengülést jelzett.

Amerikai cégek túlsúlya a top 20-ban

A Concorde Értékpapír Zrt. elemzése szerint a világ húsz legértékesebb vállalatai közül 15 amerikai, de igazán az a döbbenetes, hogy mennyivel vezetnek.

A Concorde négy sokkoló megállapítást tett:

• A világ második legnagyobb részvénypiacának, Kínának az összes tőzsdére bevezetett részvénye nagyjából annyit ér, mint az Apple–Microsoft–Alphabet–Amazon négyes.
• Az Apple és a Microsoft együtt Kína és Amerika kivételével többet ér, mint a világ bármely más országának az összes tőzsdei részvénye együtt.
• Az Apple piaci kapitalizációja nagyságrendileg annyi, mint a teljes francia vagy a teljes kanadai részvénypiacé.
• A Microsoft piaci kapitalizációja nagyságrendileg annyi, mint a teljes német vagy a teljes svájci részvénypiacé.

Az Egyesült Államok a jelenlegi 43 263 milliárd dolláros részvénypiaci kapitalizációjával a teljes globális részvénypiaci kapitalizáció 49,7 százalékát adja ki. De ennél még elképesztőbb megállapításra jutottak az elemzésükben:

Bill Gates, a Microsoft alapítója pedig 3,76 százalékos részesedést vásárolt a holland Heineken Holding italgyártó óriásvállalatban, annak ellenére hogy a Microsoft milliárdos alapítója korábban azt mondta, hogy „nem nagy sörivó”.

Zuhant a BUX, de a Telekom hasított

A főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan magyar BUX index is gyengén teljesített a héten. A hazai blue chipek közül viszont kiemelkedett a Magyar Telekom teljesítménye, 11,48 százalékos erősödéssel zárta a kereskedést. A távközlési cég árfolyama azután lőtt ki, hogy hatalmas bevételnövekedésről tájékoztatott és osztalék kifizetését javasolta az utolsó negyedéves jelentésében.

A Magyar Telekom raliját nem tudta megismételni a többi hazai blue chip, de a Mol is szépen menetelt, 1,09 százalékkal erősödött. A Richter gyengén teljesített, 3,63 százalékot gyengült, az OTP pedig 1,50 százalékot esett vissza a héten.

A gáz ára mérséklődött

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre megawattóránként 53,69 eurón állt hétfőn. A hét folyamán esett a földgáz ára és pénteken 50,89 euró/megawattóra árfolyamon fejezte be a kereskedést.

Az orosz elnök már tavalyelőtt is az orosz gázpiacok diverzifikálására törekedett. Azóta a szándék egyre nagyobb lendületet vett. Októberben felvetette egy törökországi gázközpont ötletét, hogy a Balti-tengerről más irányba terelje az orosz gázszállításokat.

Ezzel párhuzamosan Oroszország arra törekszik, hogy növelje a vezetékes gázeladását Kínába, a világ legnagyobb energiafogyasztójába. A szállítások 2019 végén kezdődtek meg a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül.

Enyhén csökkent az olaj ára

Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 76,86 dolláron állt, majd jelentős visszaesés után, pénteken 76,45 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 83,59 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 82,96 dollárra csökkent.

Az óriási extraprofit révén az olaj- és gázipar szereplőinek szabad készpénzállománya tavaly év végére elérte a 834 milliárd dollárt, ami 70 százalékkal magasabb az előző évinél. Az így megtermelt extraprofitot pedig egyértelműen nem a költségek csökkentéséhez szükséges beruházásokra fordítják – világított rá elemzésében a Makronóm Intézet.

A gazdaságkutató szervezet kimutatásai alapján a vezető nyugati olajcégek 2022-ben rekordösszegű, 110 milliárd dolláros osztalékot és részvény-visszavásárlást fizettek ki a befektetőknek, hozzájárulva az átlagfogyasztók megugró energiaköltségeihez. Nem meglepő módon ez a gyakorlat világszerte felháborodást váltott ki a kormányokból, és az iparágra kivetendő extraprofitadók kérdését is felvetette.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 02.27. – magyarországi fogyasztói bizalmi index
• 02.28. – Richter negyedik negyedéves teljesítménye
• 02.28. – MNB kamatdöntés
• 03.03. – magyarországi külkereskedelmi mérleg

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)