Amerika elkezdte húzogatni Európa bajszát

A nemzetközi elemzések szerint az Egyesült Államok lépésével az unió gazdasága jelentősen lemaradhat, és nagymértékben kiszolgáltatottá válik a világ más területein kifejlesztett technológiáknak és előállított termékeknek, amelyek nélkül nem működhet hatékonyan a jövőben az európai gazdaság. Ugyanakkor az is igaz, hogy a legkedvezőbb az lenne, ha Brüsszel megegyezne az amerikai kormánnyal arról, hogy partnerként tekintsen a kontinens vállalataira. Tehát

De bárhogy is alakuljon, az biztos: az uniónak határozottan erősítenie kell globális szerepét, ehhez pedig át kell alakítania a támogatáspolitikáját a versenyképesebb gazdasági környezet megteremtése érdekében.

De mi is ez az egész?

Már a nevéből is adódik, hogy az IRA az infláció megfékezését tűzte ki célul, azonban a jogszabály tartalma döntően a tiszta energiaforrások használatának elterjesztéséhez szükséges támogatási és ösztönzési rendszerek kialakítására irányul. A tavaly augusztusban hatályba lépett vaskos, 755 oldal terjedelmű rendelkezés az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb törvényhozási eseménye az Egyesült Államokban. „Jelentőségét az adja, hogy a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátók egyikeként Amerika a saját környezetvédelmi helyzetének javításán túl jelentős pozitív hatást fog gyakorolni a globális klímavédelmi célok alakulására is” – fogalmazott az Index megkeresésére Örlős László. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének szakértője rávilágított, hogy a klímasemlegesség 2050-re és a kibocsátáscsökkentési célok 2030-ig történő eléréséhez olyan vállalásokra van szükség a nagy globális károsanyag-kibocsátók részéről, amelyek megvalósítását akciótervek és megfelelő költségvetésű programok támasztják alá.

Ezeknek a tiszta energiára történő átállást támogató, a nulla nettó kibocsátást célzó programoknak a sorába kapcsolódott be az Egyesült Államok egy tízéves beruházási csomag meghirdetésével. Egyrészt egy jelentős, az amerikai kormányzat által generált intézkedés az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, amellyel mindannyian jól járunk. Másrészt pedig a nyújtott támogatások és a különböző ösztönzők jelentős hatással lesznek a gazdasági versenyképességre a nagy globális szereplők piacain

– ismertette Örlős László. A szakértő kifejtette: talán a legfontosabb elem az lehet, hogy a törvény lépéskényszerbe hozza a kontinenst, amely némileg fut az események után. Bár az unió Washingtonnál sokkal korábban lépett a kibocsátáscsökkentési célok kitűzésével, az európai versenyképességet megvédő és erősítő intézkedések kidolgozására még csak most – mintegy az amerikai inflációcsökkentési törvényre adandó válaszként – kerül sor.

A Biden-adminisztráció szlogent is cserélt, a választókat jobban foglalkoztató inflációcsökkentés került – legalábbis névlegesen – a középpontba. Azért csak névlegesen, mert az elemzések szerint a törvény mérhető hatást nem gyakorol az inflációra. A jogszabálynak három, pénzben is mérhető komponense van: adóreform, egészségügyi reform, valamint az energetikát és a klímavédelmet érintő szabályozás – ez utóbbi egy közel 400 milliárd dollár értékű tízéves beruházási csomagot is tartalmaz.

„Ha a törvény nemzetközi hatásait nézzük, akkor az energia és klímavédelem területén bevetett támogatásokat érdemes leginkább számba venni. Ezek közül a leglátványosabb az elektromos gépjárművek vásárlásakor nyújtott 7500 dollár összegű adókedvezmény, amely az Egyesült Államok, valamint Kanada és Mexikó területén gyártott autókra vonatkozik. Ez az előírás kényelmetlen helyzetbe hozza az európai autógyártókat, amelyek elektromos járművei így az amerikai piacon versenyképtelenné válnak” – jelezte az Amerika Kutatóintézet szakértője.

Ugyanakkor fontos megemlíteni az ipar zöldítését segítő támogatásokat is, amelyek ösztönzik az új, kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetését, illetve a zöld energiaforrásokba és az ingatlanok energiahatékonyságába való befektetés támogatását. A jogszabály segíti az energiatárolók építését, az atomenergia és a zöld gépjárművek használatát, valamint a hidrogén és a szén-dioxid leválasztását, felhasználását és tárolását lehetővé tevő technológiákat. A törvény kifejezetten technológiasemleges, vagyis nem állít fel preferenciát az egyes megoldások között, azok kiválasztását a piaci szereplőkre bízza. Ami a költségvetési ösztönzőket illeti: a törvény a jelenleginél kiszámíthatóbbá teszi az igénybe vehető adókedvezmények körét. Beruházáshoz és termeléshez kötött adókedvezményben részesíti a tiszta energiahordozókra építő energia előállítását. 

Ezen túl további progresszív ösztönzőket is tartalmaz azon projektek számára, amelyekben a dolgozók magasabb bérkifizetéssel számolhatnak. Az infláció csökkentéséről szóló törvény egyik jelentős területe a tiszta hidrogén termelését elősegítő ösztönzők alkalmazása is, amely keretében a megtermelt hidrogén karbontartalmához kötik a fix összegű adókedvezményt. Ennek eredménye pedig az, hogy az Egyesült Államok a tiszta hidrogén-előállítás területén várhatóan a világ legolcsóbb helye lesz.

Mit jelent ez Európának?

Az amerikai jogszabály a végrehajtásától remélt, a zöld technológiákra történő átállással együtt járó pozitív globális klímavédelmi hatások, a dekarbonizáció jelentős felgyorsulása mind jó hírek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, nehéz figyelmen kívül hagyni azokat a piactorzító hatásokat, amelyek a kereskedelemben és a befektetések területén jelentkeznek majd. Ha összehasonlítjuk az amerikai és az európai zöld támogatások rendszerét, azt látjuk, hogy nem a mértékben licitált rá Amerika Európára. Sőt, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint

elmondhatjuk, hogy az unió például a megújuló energiákra közel négyszer akkora mértékű támogatást fordít, mint az Egyesült Államok. Sokkal inkább a kapcsolódó feltételrendszer minőségében újítottak az amerikaiak. Az amerikai támogatási rendszer ugyanis egyszerűbb és kevésbé szétaprózott, valamint a helyi tartalom érvényesítésére vonatkozó előírásán keresztül diszkriminálja a külföldi gyártókat.

Erre Európának mindenképpen reagálnia kell, mivel jelenlegi formájában ez egyértelműen káros hatással van az európai versenyképességre. Ráadásul az európai elektromos járműipari támogatási konstrukciók tipikusan nem tesznek különbséget származási országok szerint.

Továbbá az is elgondolkodtató, illetve a lehetséges európai válaszlépések kialakítása szempontjából mérvadó, hogy míg az amerikai támogatási rendszer egyre inkább a zöld technológia tömeges alkalmazását, addig az uniós támogatások inkább az innováció és az új technológiák kialakítását helyezik a középpontba. „Nem kellene jobban törekedni az innováció és az új technológiák elterjesztése közötti egyensúly feltételeinek megteremtésére az energiafüggetlenség megteremtésének időszakában, vagyis az arany középutat megtalálni Európában?” – tette fel a kérdést az Amerika Kutatóintézet szakértője. 

Összességében leszögezhető: ha az unió képes felvenni a versenyt, és a reagáló magatartás helyett inkább előremutató eszközökkel segíti az európai gazdaságot, hogy a vállalatai a világ legjobbjai közé kerüljenek, 

Sőt, éppen ellenkező hatása lesz: az amerikai lépés most mindenképpen segített, hiszen az európai vezetők felkapták a fejüket, hogy muszáj lépni és átgondolni a versenyképesség feltételrendszerét.

Lépett az unió is

„Az Európai Unió október végén hozta létre azt a munkacsoportot, amelynek feladata az IRA európai gazdaságra és versenyképességre gyakorolt negatív hatásainak kezelésére irányuló javaslatok kidolgozása. Az uniónak szüksége van az éberségre: indokolt a gyors, ambiciózus és hatékony közös fellépés. Mértékadó vélemények szerint is további, az állami támogatások rendszerének érdemi átgondolása is elkerülhetetlen, amely úgy teszi lehetővé a dekarbonizáció gyorsítását, hogy ne alakuljon ki egyfajta káros globális verseny” – mutatott rá a szakértő, aki hozzátette: a felelős európai magatartás ebben a helyzetben az,

Örlős László szerint mindezek fényében Európa feladata egy energiaválság kellős közepén nem tűnik egyszerűnek, miközben a korábbi együttműködésen alapuló gazdasági világrend hosszabb távú alkalmazhatósága is vizsgázik. Az európai kormányok előtt több feladat is van, de a nemzetközi elemzések szerint az elsődleges az, hogy versenyképesebbé tegyék a kontinenst, és erősítsék a gazdasági függetlenséget. Át kell alakítani, gyorsabbá és egyszerűbbé kell tenni a támogatásokra vonatkozó rendszereket, mivel az IRA egyik nagy előnye, hogy kiszámítható és átlátható. Tárgyalni kell Amerikával arról, hogy az európai vállalatok ne legyenek kizárva az IRA egyes kedvezményeiből. És el kell érni, hogy ugyanolyan hozzáférésük legyen az amerikai piachoz, mint Kanadának és Mexikónak.

Nemzetközi hatások

Az Egyesült Államok Kínát tekinti első számú versenytársának, nem pedig Európát. Az amerikai gazdaság a 70-es évek óta küzd azzal, hogy a saját vállalatai inkább a Távol-Keleten gyártatnak, mintsem belföldön, és ez csak egy része annak, hogy Amerika milyen módon van kiszolgáltatva Kínának. Ettől még persze komoly hatása van a törvénycsomagnak az európai gazdaságra is – főleg az autóipar esetében. Ennek már látszanak az első jelei: több nagyvállalat is fontolgatja, hogy az Európába tervezett beruházásait inkább az USA-ban valósítja meg. 

„Könnyen kikövetkeztethető, hogy az amerikai jogszabály egyik legjelentősebb áldozatai az amerikai piacon eddig jelentősebb piaci részesedéssel bíró, az elektromos járműgyártásban érdekelt külföldi autóipari cégek lesznek. Ezek között a legjelentősebbek az európai, azon belül is a német vállalatok, de a japán és dél-koreai gyártók is hasonlóan érintettek” – fogalmazott Örlős László. A törvény hatályba lépésének beszédes, egyben az európai versenyképességre veszélyes azonnali következményeit mutatja a német kereskedelmi és iparkamara októberi felmérése:

A BMW például már az elmúlt év végén egy kétmilliárd dollár értékű új befektetést jelentett be, amelyet az új amerikai szabályozásnak köszönhetően Dél-Karolinában fog megvalósítani. Emellett a svéd akkumulátorgyártók is amerikai terjeszkedésben gondolkodnak, miután a kapacitások bővítésére Európában elérhető támogatások közel négyszeresét biztosítja az amerikai kormányzat. Az amerikai jogszabályon keresztül tehát kettős nyomást gyakorolnak a globális kereskedelem szereplőire, így Európára is: azon túl, hogy ellehetetlenítik a zöldtechnológiai exportot, egyúttal át is csalogatják a termelési kapacitásokat.

„Ebből egyúttal sajnos az is következik, hogy amennyiben nem lesz hatékony európai válasz, az energiaválság megoldásában is kulcsfontosságú technológiai innováció következő hulláma már nem Európában fog megvalósulni, hiszen hiába támogatja az Európai Unió az innovációt, ha az azt feltételező gyártókapacitások egyre nagyobb arányban elköltöznek a versenytárs amerikai kontinensre” – összegezte Örlős László, az Amerika Kutatóintézet szakértője.

(Borítókép: Joe Biden aláírja az inflációcsökkentési törvényt 2022. augusztus 16-án Washingtonban. Fotó:  Kent Nishimura / Los Angeles Times / Getty Images)