Energiaválság: Amerika résen volt, Európa leshet, Kína pedig dönthet
További Gazdaság cikkek
- Ártatlannak vallotta magát az amerikai egészségbiztosító vezérigazgatójának meggyilkolásával vádolt férfi
- Vallottak a magyarok, ezért őrülnek meg a dubaji csokiért
- Sínen van az üzlet: nagyot kanyarít a Waberer’s
- Új pályázat indult, amivel az egyetemi kutatási eredményeket vinnék piacra
- Itt a nagy állampapír cserebere és egy új ajánlat
A Concorde részéről Gaál Gellért energiapiaci szakértő vizsgálta meg a Shell legfrissebb jelentését és részletesen elemezte a kutatás nemzetközi gazdálkodásra kifejtett megállapításait. A végeredmény egyértelmű: az európai gázfelhasználás jelentősen csökkent, illetve globálisan nem tettek jót a klímacéloknak a piaci változások.
Európa szerepét az LNG-piacon Kína vette át, ezzel szemben Amerika a nagy nyertese az energiaválságnak.
A Shell egyértelműen számszerűsíti a tavalyi keresleti sokk mértékét, komoly megállapításokat tesznek a globális energetikai piac jövőjéről.
Kína és Amerika döntheti el Európa játszmáját
Tavaly Európa a cseppfolyósított földgáz (LNG) piacán majdnem minden harmadik tankert megvette. Ez nagyságrendileg 30 százalékos piaci részesedést jelent és jelentős növekedés a korábbi 20 százalékához képest. Ugyanakkor még mindig nem elegendő, a bővülés idén tovább folytatódik. Ráadásul Kína tavaly alig vásárolt LNG-t a spotpiacról, ez segített Európának.
Azokban az országokban, melyeket Európa árral kiszorított – ez főképp az áramtermelés volt igaz –, megkezdődött a szénnel való helyettesítés. Gaál Gellért külön kiemeli: ezzel a világ károsanyag-kibocsátása egy év alatt 2 százalékkal növekedett. Továbbá egyértelmű lett, az amerikai LNG a nagy nyertese az energiaválságnak – exportja bővült a legnagyobb mértékben tavaly, ezzel felzárkózva a világ két legnagyobb LNG-exportőre Katar és Ausztrália mellé.
Fontos eredmény lett, hogy Kína szerepe az LNG-piacon megváltozott: eddig Európa töltötte be a kiegyenlítő szerepet, így ha hiány volt, kevesebb jött, ha túlkínálat volt, akkor az unió gáztárolói töltődtek. És ez a szerep vár mostantól Pekingre.
Az elmúlt két év alatt az ázsiai ország gáztárolói kapacitását 33 százalékkal növelte, javultak a csővezetékes elérései, és a hazai kitermelését is 15 százalékkal emelte.
A Shell és a Concorde elemzője is arra jut, hogy rövid távon marad a piaci áringadozás, hiszen túlságosan sok függ a külső tényezőktől: kínai kereslet, időjárás, maradék orosz gázáramlás levágása. Illetve a jövőbeli LNG-kínálat 80 százaléka Katarból és Amerikából jön. Előbbi olajárindexáltan adja a gázt, tipikusan több tíz évre leszerződve, Amerika HUB-indexálva, főképp a spotpiacon, kitéve a volatilitásnak, ami jelenleg előnyére válik.
Szintén egyértelmű konklúzió a Shell kutatásában, hogy
Amerika a nagy nyertese az unió határán lévő konfliktusnak, ki tudta használni a gázéhségét, és nagyon nagy ütemben épülnek az export kapacitásai.
Jelenleg a kitermelésének 12 százalékát exportálja, 2028-ra a cél a teljes kitermelés 20 százalékának exportja. Ezzel szemben az oroszok békeidőben 40 százalékot is képesek voltak exportálni Európának.
(Borítókép: Cseppfolyósított földgázt szállító hajó. Fotó: Jacob Silberberg / Getty Images)