Budapest a vállalkozók Mekkája, de mi a helyzet a vidékkel?

Tavaly 20 540 új lakás épült, 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint 2021-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból (KSH).

Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén nőtt (11 százalék), a többi városban csökkent (mínusz 3,9 százalék), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24 százalék) az előző évhez képest.

A tavalyi utolsó negyedévben Magyarországon 4,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, míg 2022-ben összességében 3,5 százalékkal emelkedett az épített lakások száma a háború és az energiaválság okozta nehézségek ellenére is. Az így épült több mint 20 ezer lakás 2011 óta a harmadik legmagasabb adat.

• A KSH adataiból kiolvasható, hogy Budapesten jelentős ugrás tapasztalható a kiadott új lakásépítési engedélyek számában 2022-ben az azt megelőző évhez képest, míg a megyei jogú városok, az egyéb városok, valamint a községek tekintetében csökkenő tendencia figyelhető meg.
• Ugyanakkor a használatba vett lakások tekintetében épp ellenkező képet kapunk. Tavaly Budapest kivételével a többi szektorban – megyei jogú városok, egyéb városok, községek – emelkedő számokat láthatunk.

Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések, használatba vett és megszűnt lakások
Területi egység	Kiadott új lakásépítési engedélyek száma (bejelentések)							Használatba vett lakások száma			Megszűnt lakások száma
	2021		2022		ebből: egyszerű bejelentések		2022. év a 2021. év %-ában	2021	2022	2022. év a 2021. év %-ában	2021	2022
Budapest	5 491		13399		1478		244,0	7038	6610	93,9	209	154
Megyei jogú városok	5878		5546		2836		94,4	4196	4651	110,8	379	357
Többi város	10122		8518		5476		84,2	5243	5040	96,1	833	737
Községek	8450		7539		6400		89,2	3421	4239	123,9	550	483
Összesen	29941		35002		16190		116,9	19898	20540	103,2	1971	1731

Forrás: KSH

Korántsem biztos, hogy meg is épül

Az építési engedélyek száma jóval hektikusabban alakult, mint a lakásépítéseké. Egy családi ház felépítése általában 1-2 évet vesz igénybe a szándéktól a megvalósításig. A társasházi projektek azonban több időt, általában 3-4 évet vesznek igénybe, a nagyobb, több száz lakásos projekteknél még hosszabb időre van szükség.

Egy építési engedélyből jellemzően 2-3 vagy több év múlva lesz megépített lakás, de egyáltalán nem biztos, hogy az engedélyt kapott ház el is készül. A statisztikában szereplő átadott lakások engedélyei évekkel ezelőtt keletkeztek – mondták az Indexnek az Otthon Centrum (OC) szakértői.

Az engedélyek számában látható felfutás nem új keletű, kedvező feltételek esetén általában növekszik a lakásépítési kedv.

Ennek oka, hogy a jogszabályban határidőhöz kötik az engedély megszerzését, ezért aki teheti, igyekszik legalább a lehetőséget fenntartani (és engedélyt szerezni) a projektjére még akkor is, ha nem kezdi meg azonnal a beruházást – mutatott rá az ingatlaniroda.

Társasházak kontra családi házak

De vajon miért koncentrálódnak az építési engedélyek ennyire a fővárosra? A budapesti lakásépítések legnagyobb súlyát a vállalkozói beruházások adják, míg vidéken – a régióközpontokat és megyeszékhelyeket leszámítva – jóval kisebb arányban épülnek társasházak, a családi ház a meghatározó típus.

A falusi csok hatott az egyéni építtetői aktivitásra, valamint az agglomerációkba költözés felerősödése, amit a pandémia nyomán már megfigyelhettünk.

A családtámogatások összege az elmúlt években nem változott, miközben a lakásszektorban már évek óta magas az infláció – évről évre akár két számjegyű volt az árnövekedés. A vidéki lakásárak – az új lakások ára is – jellemzően a fővárosi árszint alatt maradtak, ezért a támogatásoknak jóval nagyobb a vásárlóértéke vidéken – ez is közrejátszhat a számok alakulásában

– emelte ki az iroda.

Kérdés, hány lakás épül meg

Bár a kiadott engedélyek száma nagyobb mértékben nőtt az új lakások számánál, nem várható, hogy a piaci keresletet meghaladó számú új lakás épüljön. „Várhatóan a most megszerzett építési engedélyek egy része nem épül meg a következő évek során, hogy milyen mértékben, az függ a gazdasági helyzet alakulásától” – mutat rá az ingatlaniroda.

Az engedélyezett és épített lakások száma sem kiugró, a kétezres évek elejéhez képest, amikor 35-40 ezer lakás épült egy év alatt. Ugyanakkor a szakemberek véleménye az, hogy továbbra is kevés lakás épül az országban és azok is koncentráltan a nagyvárosokban.

Nagyot téved, aki árcsökkenésre számít

A vásárlási kedv egzisztenciális okokból történő visszaesésének hatására a beruházók tartanak attól, hogy a „nyakukon maradnak” a lakások, ezért csökken az újonnan indított projektek száma és az épített lakásszám is: 2022 negyedik negyedévében a fővárosban 33 projekt értékesítése indult el, az egy évvel korábbi 46-hoz képest, ami 1300 lakást jelentett 2022 negyedik negyedévében az előző év azonos időszaki 2500 lakáshoz képest.

Aki ebből kiindulva árcsökkenésre számít, nagyot téved. A kivitelezési költségek – az építőanyagok és a munkabérek – növekedése miatt ugyanis nem tudott érdemben csökkenni az új lakások ára, sőt az átlagos négyzetméterár több mint negyedével nőtt egy év alatt

– közölte az OC.

A tizenhárom viszi a prímet

A területi különbségeket érzékelteti, hogy az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon emelkedett, az előző évhez képest 14 százalékkal. Az Otthon Centrum adatbázisa szerint a legtöbb lakás a főváros XIII. kerületében épült tavaly, közel négyezer, melyet a XI. kerület nagyjából feleennyi lakással követ, míg a IX. kerület kicsit lemaradva a harmadik. A megyei jogú városok közül Nyíregyházán a XIII. kerülethez képest negyedannyi lakás épült, a dobogós Debrecen és Székesfehérvár ettől 30-40 százalékkal elmaradva a második és harmadik a sorrendben.

(Borítókép:  Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)