Teret nyerhet Közép-Kelet-Európa a Nyugattal szemben
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer - Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Az állattartás súlypontjának Nyugat-Európából Kelet-Közép-Európába történő áthelyeződése mehet végbe a következő években. Ebben a trendben kíván vezető szerepet betölteni – a magyarországi, a romániai és a tervezett szerbiai beruházásai révén – a hazai vezető takarmánygyártó vállalat, az UBM. A cégcsoport a zöldmezős beruházások mellett akvizíciókkal is szeretné ezeket az országokat lefedni.
A kelet-közép-európai régió országaiban az intenzív állattartás jóval kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában, ezért várható, hogy a háztáji csökkenésével és az állattartás koncentrálódásával egyre nagyobb igény lesz a nagyüzemi, jó technológiával előállított, minőségi tápokra
– vizionálja az agrárvállalat.
A kelet-közép-európai régió országai a jelenlegi takarmánykeverő technológiák terén 10-20 éves lemaradásban vannak a fejlett piacokhoz képest, ezért „az UBM szeretné a legfejlettebb technológiát és know-how-t elterjeszteni ezeken a piacokon a saját kutatás-fejlesztési tevékenysége segítségével” – közölte Horváth Péter, a vállalat vezérigazgatója.
Több húst fogunk enni
Meghatározó piaci folyamat lesz a következő években a baromfi- és sertéshúsfogyasztás esetében globálisan várható dinamikus, összesen 10 százalék körüli növekedés, amelyre felkészülve az UBM Csoport 2025-ig új kereskedelmi irodák nyitásával tovább bővíti kontinentális kereskedelmi tevékenységét Kelet- és Nyugat-Európában.
Ennek eredményeképpen a cégcsoport két éven belül valamennyi piacot képes lesz kiszolgálni hazánk nagyjából kétezer kilométeres körzetében
– áll az UBM stratégiájában.
Komoly növekedési potenciál
Az UBM a várható trend meglovagolásával párhuzamosan további növekedési pályát lát maga előtt. A csoport árbevétele a 2021–2022-es üzleti évben közel 200 milliárd forintot tett ki, ami 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 2020-as naptári évre jelentett 138 milliárd forintos szintet. A cégcsoport adózott eredménye a 2021–2022-es üzleti évben elérte a 3,2 milliárd forintot, ami 60 százalékos bővülést jelentett a bázisidőszak, azaz a 2020-as naptári év közel 2 milliárd forintos teljesítményéhez viszonyítva.
A csoport árbevétele az idei, 2022–2023-as üzleti évben a tervek szerint eléri a 210-240 milliárd forintot, ami 5-20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, míg ugyanezen időszakban az EBITDA értéke (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 21 százalékkal, 6,6-ról 8 milliárd forint fölé emelkedhet.
Az 1996-ban alapított UBM 1,7 millió tonnás kereskedett mennyiségével Magyarország legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője, emellett jelenlegi, 575 ezer tonnás termelési volumenével piacvezető takarmánygyártó cégcsoportja. Az UBM a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egyetlen agráripari cégeként az Xtend piac és a pénzügyi szektor nélkül a BÉT 7. legnagyobb árbevételű szereplője.
Tevékenységét három üzletág fedi le: a takarmánygyártás és -forgalmazás, a gabona-, valamint a fehérjekereskedelem.
Az UBM Csoport Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen 6 takarmánygyárat működtet, amelyek 450-féle terméket, együttvéve 575 ezer tonna keveréktakarmányt állítanak elő. A cégcsoport 15 országba exportál, ezekből származik árbevételének közel fele. A vállalat mintegy 400 főt foglalkoztat.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
