Eldurvult a magyar sörháború, levélbombát dobtak a GVH-ra

GettyImages-467650191
2023.03.10. 10:55
A Csíki Sör és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete a Gazdasági Versenyhivatalnak írt kemény hangú nyílt levélben reagált a hatóság jelentéstervezetére, egyúttal azt kifogásolva, hogy véleménye szerint a kisüzemekkel szemben a nagy sörgyárak visszaélnek az erőfölényükkel. Ismertette álláspontját a hatóság is.

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által a hazai vendéglátói piacról készített ágazati vizsgálatának jelentéstervezete félrevezető, hemzseg a téves következtetésektől és látványosan szemet huny a teljes magyar sörpiacot két évtized óta különböző módon átszövő, a csapolt sört indokolatlanul megdrágító, uniós jelentőségű törvénytelenségek felett” – olvasható a Csíki Sör és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) által közösen írt, a GVH-nak címzett nyílt levél bevezetőjében. Tulajdonképpen a szervezet elemzésének az összegzéseként értékelhető ez a levél, egy terjedelmes dokumentumban ugyanis górcső alá vette az egyesület a versenyhivatal állításait, s azokra tételesen reagálva szakmai álláspontot fogalmazott meg.   

Mi az a sörháború?

Segít képbe kerülni, ha rögtön az elején tisztázzuk: a kisüzemi sörösök kontra nagy gyártók vita a korábbi hullámok után 2020 nyarára élesedett ki újból, amibe akkor Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke is beleállt. Ez a kereskedelemről szóló 2005-ös törvény módosításáról szól, amelyet végül 2020 decemberében írt alá az akkori köztársasági elnök, Áder János. Bár leginkább sörtörvényként hivatkoztunk rá, a mögöttes szándék, a végső cél az volt, amit Kósa is közvetített, hogy 

a sört, üdítőt vagy ásványvizet előállító magyar kézműves gyártók és kistermelők ugyanolyan helyzetben legyenek a hazai italpiacon, mint a Németországban, Ausztriában, Csehországban vagy éppen Szlovákiában működő társaik.

A debreceni politikus olyannyira magára vállalta az ügyet, hogy a törvénymódosítást is ő nyújtotta be, amit az Országgyűlés megszavazott. Ennek hatására a megújított jogszabályi környezetben a sörtörvény immár kimondta: a nagyüzemeknek tilos kizárólagos terjesztési szerződéseket kötni a vendéglátóipari egységekkel. Kósa azzal érvelt, hogy az említett országokban ugyanúgy a nagy gyárak uralják az egyes szegmenseket, de mellettük a kis helyi termelőknek is jut a piacból. Távlati célként fogalmazta meg, hogy 20 százalékos arányt érjenek el a kisüzemiek a nagy gyártók 80 százalékos túlsúlyával szemben, idővel nemcsak az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-piacon, hanem az ágazat teljes vertikumában, beleértve a kiskereskedelmet is. Csakhogy értsük a 80-20 százalékos megoszlás erősen ambiciózus jellegét: a jelenkori realitás nagy jóindulattal is 95-5 százalék, a komorabb hangok szerint azonban inkább 97-3 vagy 99-1 százalék a realitás.

Azóta eltelt másfél év, arról megoszlanak a vélemények, hogy a törvénymódosítással pajzsra emelt elvi törekvést mennyire sikerült átültetni a vendéglátóhelyek gyakorlati, mindennapi működésébe.

A nagy sörgyárak vállalati kultúrájától távol áll az üzengetés, a nyílt levelek megfogalmazása, ha a sörtörvény betartásáról kérdezzük őket, informálisan is legfeljebb annyit tudunk meg, hogy a mindenkori hatályos jogszabályokat betartva működnek. Egy biztos, a törvénymódosítás kezdeményezői abban bíztak, hogy két-három év alatt eljön a fordulat a kisüzemi sörtermelők életében.

Az más kérdés, hogy mennyire hatékonyak, a termékeik mennyire versenyképesek, gazdasági-pénzügyi szempontból viszont hatalmas teher volt számukra a Covid utáni lassú kilábalás, illetve az orosz–ukrán háborúval összefüggésben kialakult energiaválság, amely látványosan megdobta a költségeket (ahogy persze a nagy gyártóknál is). A bevezetőben idézett levél viszont egyértelművé teszi, hogy a kisüzemi sörtermelők egészen másképp látják a helyzetet. 

Régi-új front és éles hangnem a sörháborúban

A KSE elnöke, Gyenge Zsolt által jegyzett, a cikk elején már idézett iromány keményebben folytatódik, miután a következő állítás még messzebbre vezet: állításuk szerint a versenyhivatal anyagából az derült ki, hogy a multinacionális vállalatok továbbra is – kinek előre, kinek utólag – pénzt fizetnek azért, hogy az ő termékeiket árulják a vendéglátók.

A mindezt sérelmező piaci szereplők nevében a szakmai szervezet első embere megállapította: a nagy gyárak így elzárják a kisüzemek elől a csapoltsör-piacot.

Mindemellett a piaci erőfölényben lévő sörgyárak a csapoltsör-piac 75 százalékát ellátó ital-nagykereskedőknek meghatározzák továbbértékesítési áraikat, földrajzilag lehatárolják működési területüket, befolyásolják, hogy milyen termékeket forgalmazzanak, illetve milyen termékből mennyit értékesítsenek. Mindemellett adatgyűjtés nyomán azt is ellenőrzik, hogy a nagykereskedők kiknek, mit és ténylegesen mennyiért adtak el

– így folytatódik a még élesebb hangvételű érvelés, amely lavinát indíthat el az iparágban. 

A KSE és a Csíki nézőpontja szerint a GVH korábban igazolta, hogy a verseny elől több szinten elzárt piacon a multinacionális gyárak 65 százalékkal felárazzák a termékeiket, a piacelzárásért fizetett pénzt kamatostól visszakeresik, amit a fogyasztókkal fizettetnek meg.

A levélben az áll, hogy a rendszer egyenes eredménye a csapoltsör-piac teljes kontrollja és az olcsó ipari sörök megdrágítása.

Gyenge Zsolt egyúttal emlékeztetett: ahogy azt már a versenyhatóság is leírta úgy tíz éve, mindez az EUMSZ 101(1) tiltása alá esik, és kötelességük (lenne) fellépni ezek ellen. Ehhez fontos kiegészítés, hogy az EUMSZ az Európai Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződése, a 101. cikk pedig tiltja a kartellt és más korlátozó megállapodásokat.

Az egészpályás letámadással felérő, nem túl diplomatikus nyílt levél úgy folytatódik, hogy a GVH korábbi becslései alapján a fogyasztók számára minden korsó sör 200-300 forinttal többe kerül, a sörszerető magyarok minden évben tízmilliárdokkal fizetnek többet csapolt sörökért, valamint összességében több száz milliárdos kár érte eddig is a magyar kisvállalatokat és a magyar államot. A KSE értékelése szerint mégsem tesz a GVH semmit.

Reagált az Index cikkére a GVH

A magyar sörháború aktuális fejleményeiről szóló írásunkra reagálva eljuttatta szerkesztőségünkhöz a válaszát a versenyhivatal, amelyet változtatás nélkül közlünk. "A Gazdasági Versenyhivatal megdöbbenéssel értesült a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének nyílt leveléről, annak hangvételéről, stílusáról. A GVH a tiszta versenyért, a magyar fogyasztók szolgálatában végzi a törvényekben előírt feladatait és partnerként tekint mindenkire, aki e célok megvalósításában kíván közreműködni.

Ezúton is emlékeztetünk, hogy a GVH 2023. február 10-én bocsátotta nyilvános konzultációra a vendéglátóhelyek italbeszerzéseinek elemzésére indított ágazati vizsgálatát. Felhívjuk a figyelmet, hogy az érintett piac szereplőinek 30 nap áll rendelkezésre, hogy észrevételt fűzzenek a jelentéstervezethez. Ez a határidő 2023. március 13-án jár le.

Mindezek alapján a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete – amellyel egyébként a GVH szakértői több alkalommal is konzultáltak az elmúlt időszakban – nyitott kaput dönget. Jelenleg ugyanis folyamatban van a GVH ágazati vizsgálatának észrevételezése, nyilvános konzultációja. A GVH minden érintett szakmai észrevételét szívesen fogadja, a durva személyeskedést ugyanakkor visszautasítja, és azt nem tekinti az építő szakmai párbeszéd részének. A GVH az érdemi szakmai észrevételek beérkezése után, ezek figyelembevételével véglegezi majd az ágazati vizsgálatról szóló jelentését.

Végezetül ezúton is tájékoztatjuk a közvéleményt, illetve a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületét, hogy a nemzeti versenyhatóság jelenleg több versenyfelügyeleti eljárást is folytat a sörkereskedelem piacán. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor, hogy a GVH Versenytanácsa nem durva követelések alapján, hanem a jogállami normáknak megfelelően, a konkrét vizsgálatok lezárása után hozza meg a bizonyítékokra alapozott döntéseit."

Nagyban eltér a piaci igény és a tényleges részesedés

Továbbmenve, a Csíki Sör és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete közös állásfoglalása szerint a Gazdasági Versenyhivatal azt is kimutatja, hogy 25-35 százalékos ma a magyarországi piaci igény a sörfőző kisüzemek termékeire, az utóbbiak piaci részesedése mégis továbbra is mindössze 1-2 százalék.

Okfejtésük szerint az magyarázza a különbséget, hogy a piacot a multinacionális vállalatok jogellenes eszközökkel elzárják, és ezzel évi 80-90 milliárd forint árbevételt oroznak el a magyar kisvállalatoktól.

A levél tanúsága szerint bár a GVH 2011 óta sokadjára tárja fel ugyanezeket a százmilliárdos jelentőségű sörpiaci törvénysértéseket, mégsem tesz – továbbra sem – érdemben semmit ezek ellen. Mindez a károsult kisüzemiek szemüvegén át „jól szemlélteti a GVH tehetetlenségét és alkalmatlanságát arra, hogy a magyar sörfogyasztókat és a magyar tulajdonú kis sörgyártó vállalatokat megvédje a multinacionális nagyvállalatok uniós és hazai jog által is tiltott piaci kizsákmányolásától”.

Márpedig a Csíki és a KSE megítélésében a feltárt jogsértések csendes tűrése egyenlő azok támogatásával. Nem szenved hiányt az iromány a hadüzenettel felérő mondatokban, ebbe a sorba illik az a megfogalmazás is, miszerint

kifejezetten szégyenteljes, hogy maga a GVH javasolja felfüggeszteni az egyetlen olyan jogszabályt, amely az elmúlt évtizedben a csapoltsör-piacon a tisztességes verseny helyreállítása és a magyar tulajdonú kisvállalatok védelme érdekében megszületett.

Ezt azzal támasztotta alá levelében Gyenge Zsolt, hogy „nem mellesleg maga a GVH mutatja ki, hogy a vendéglátók mindössze 15 százaléka módosított bármit is a Ker. tv 7/B § (köznapi nevén a már említett sörtörvény) miatt termékbeszerzési gyakorlatain, így egy eleve 85 százalékban végre nem hajtott (és hajtatott) jogszabály felfüggesztését javasolni mint gazdasági problémákra adott széles körű megoldás, az önmagában is nevetséges”.

Külföldi mamutvállalatok?

A folytatásban „külföldi mamutokként” hivatkoznak a magyarországi sörgyártókra, ami egy másik örök vitára vezet vissza. Mert bár az egyes vállalatok valóban nemzetközi cégcsoportok részei, azok foglalkoztatóként és adófizetőként is a magyar gazdaság szerves részei. Ám Gyenge Zsolt állítása szerint ha Magyarországon a GVH képes lett volna velük szemben is megvédeni az uniós és a hazai jogszabályokat, valamint a kis magyar sörfőzdéknek a piaci hozzáféréshez való jogait, akkor eleve nem lett volna szükség a kereskedelmi törvény módosítására sem.

A KSE elnöke mindezt úgy értékeli, hogy a GVH jelen javaslata szembemegy

  • a magyar kormánnyal,
  • az uniós jogszabályokkal
  • továbbá a nemzeti gazdaság és élelmiszeripar alapvető érdekeivel.

A koronavírus-járvány és a háború negatív hatásait már említettük, erről a KSE és a Csíki nyílt levelében úgy fogalmaznak, az egyesületi tagok jelentős része csődközeli helyzetben a túlélésért küzd. „Hiába létezik a GVH által is kimutatott 25-35 százalékos piaci igény a kisüzemi termékeinkre, hiába állunk készen tudásunkkal, kapacitásunkkal, mégis a saját piacunkról 20 éve kizárnak minket. Nincs már hová hátrálnunk” – húzta alá Gyenge Zsolt.

Javaslatok helyett szankciókat követelnek

„Követeljük, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ne javaslatokat és szégyenteljes ajánlásokat fogalmazgasson, hanem több mint egy évtizedes késéssel végre haladéktalanul szankcionálja és szüntesse meg a több száz milliárdos károkat okozó, az uniós versenyjogot – GVH által igazoltan – megsértő hazai állapotokat, emellett más európai példák alapján biztosítsa azt, hogy a hazai kisüzemek termékei ugyanúgy eljutnak a sörcsapokra, mint a hatóság által is hivatkozott Görögországban, Belgiumban vagy Norvégiában” – szól a nemzetközi kitekintéshez is nyúló érvelés.

A színházi közhely szerint ha megjelenik a színpadon egy pisztoly, az előbb-utóbb el is sül, ezzel a szokatlanul kemény hangvételű levéllel a KSE és a Csíki bevitte a főzdeházba a söripar töltött revolverét.

Túl azon, hogy írása záróakkordjaként Gyenge Zsolt megköszönte a magyar kormánynak az eddigi támogatását, fel is kérte arra a kabinetet, hogy továbbra is álljon a magyar kisüzemek mögé, melynek keretében a jogszerű piaci környezet helyreállításáig a kereskedelmi törvényt ne felfüggesszék, hanem tovább szigorítsák, illetve állítsák helyre a GVH jogszerű működését is.