Viagra kell a forintnak, de jó, ha a Xanax is kéznél van

Erősen kezdte a hetet a forint, hétfőn és kedden a 379-es szint közelében mozgott az euróval szemben. Jerome Powell amerikai jegybankelnök keddi beszéde mozgatta meg kismértékben az árfolyamot, amelyben szigorúbb kamatemeléseket helyezett kilátásba.

Majd szerdán kivonta verbális kardját Matolcsy György, és parlamenti beszédével megrohamozta a kormány gazdaságpolitikáját. A jegybankelnök a legnagyobb műhibának a költségvetés elengedését és az ársapkák bevezetését nevezte meg. A beszéddel párhuzamosan a forint meredeken gyengült, a reggeli órákban 381 fölé került az euróval szemben, ám ebből aznap még fel tudott állni a magyar deviza.

Csütörtökön megerősítést nyert, hogy szakadék húzódik a jegybank és a kormányzat elképzelései között, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az évente megrendezett gazdasági évnyitón úgy fogalmazott, hogy egy Magyarország méretű ország folytathat unortodox gazdaságpolitikát, de tartósan nem lehet sikeres az unortodox monetáris politika. Orbán Viktor kormányfő, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyi tárcavezető is kritizálta az MNB monetáris politikáját. A gazdasági évnyitó közben nem reagált a forint az elhangzottakra, és jó ideig utána sem, azonban az esti órákban meredek gyengülésbe kezdett, a korábbi 379-ről 383-ra ugrott az euróval szemben, amely szint közelében azóta is tartózkodik.

A dollárral szemben is gyengült

Hétfőn 356 közelében kezdte a kereskedést a forint a dollárral szemben, viszont csütörtökön az esti órákban 362-ig gyengült. Pénteken az amerikai munkaerőpiaci adatok alaposan megrángatták a dollár-forint árfolyamot, még 364 fölé is felszúrt a forint, majd megfordult a magyar fizetőeszköz, és szombat 15 órára a 360-as szint közelébe erősödött vissza.   

Milyen irányba halad a forint?

Az elmúlt hetekben a forint árfolyama viszonylag stabilan alakult az őszi mélypontot követő jelentős erősödés után. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy a napi árfolyammozgásoktól eltekintve három fő tényező hat jelenleg az árfolyamra.

• Ha a Fed kamatot emel, az EKB pedig nem, akkor az euró gyengül a dollárhoz képest, míg a forint – ún. magas bétájú deviza lévén – egyaránt gyengül az euróhoz és a dollárhoz képest. Rövid távon egy-egy egyszeri esemény, nyilatkozat, nemzetközi hangulatváltozás befolyásolhatja az árfolyammozgást ezeken kívül – ismertette Regős Gábor.
• Az elemző rámutat, hogy az elmúlt időszakban a gáz világpiaci ára mérséklődött (bár azt nem mondhatjuk, hogy alacsony), ez erősíteni tudja a forintot. Ugyanakkor ha az uniós források folyósítása elhúzódik, az gyengítené az árfolyamot. Összességében nem kizárt sem kismértékű gyengülés, sem kismértékű erősödés – például a 370-es szintig. Az infláció letörése szempontjából az árfolyam erősítése segíthet, így a jegybanki lazítás egyelőre nem merülhet fel – állapította meg Regős.
• Idén szerencsés esetben tartható lesz a mostani árfolyam, ám ha a jegybank túl korán kezd lazítani, az érdemi gyengülést hozhat. Az év közepén talán egy 375-380, az év végén pedig egy 385-390 körüli árfolyam valószínűsíthető, de ez utóbbinál különösen nagy eltérés is lehet az energiapiaci fejleményektől és az uniós források beérkezésétől függően.

Nagyot menetelt idén a forint

A forint idei évi teljesítményéről is megkérdeztük az elemzőt, aki elmondta, hogy

ezenkívül csak a korona tudott látható erősödést elérni. Az erősödés oka egyrészt a korábbi jelentős gyengülés korrekciója lehet, de szerepet játszik benne a világpiaci gázárak jelentős csökkenése, amelyre a hazai fizetőeszköz korábban is erőteljesen reagált, illetve az év végén az RRF-fel kapcsolatos brüsszeli megállapodás, továbbá a szigorú monetáris politika is. Túlzottan nagy erősödést azonban a monetáris politika már nem biztos, hogy tolerálna – mondta Regős Gábor.

Negatív hangulatban az európai tőzsdék

A főbb európai tőzsdék gyengüléssel zárták a heti kereskedést:

• a londoni FTSE 100-index közel 2,66 százalékos mínuszban,
• a francia CAC-40 2,44 százalékos visszaeséssel,
• a frankfurti Dax 1,15 százalékos csökkenéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 1,91 százalékos gyengüléssel zárt.

Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500-index 1,41 százalékos mínuszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 1,75 százalékos gyengülést jelzett.

Zuhant a BUX és a blue chipek

A főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan a magyar BUX-index is gyengén teljesített a héten, 3,07 százalékos gyengüléssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek szintén gyengén teljesítettek: a Richter 3,91 százalékot zuhant; a Magyar Telekom 1,13 százalékot gyengült; az OTP 2,84 százalékot esett; a Mol 1,13 százalékkal mérséklődött.

Lecsapolták az OTP profitját

Az orosz–ukrán háború közvetlen hatása és a kormányzati intézkedések összesen 246 milliárd forintot hasítottak ki az OTP profitjából, így a közel 600 milliárdos profit helyett 347 milliárd forintot tudott elkönyvelni a bank a tavalyi évben – ismertette Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A bankcsoport adózás utáni eredménye 24 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Extra veszteségeket láttunk, nem extraprofitot, persze más bankoknál vagy más iparágakban előfordulhatott, de az OTP-nél veszteség keletkezett

– mondta Bencsik László. 

A törlesztési moratóriumnak is adózás utáni hatása volt. A Sberbank szanálása is negatívan érintette a csoportot, de ez a legkisebb tétel – tette hozzá. 

Ismertette, hogy tavaly 15 százalékkal nőtt a hitelállomány Magyarországon a bankot sújtó számos extra teher ellenére. A magyar vállalatoknak nyújtott hitelekben is növekedést tudott elérni a bankcsoport. A Széchenyi Kártya Program keretében szerződött összeg 32 százalékát az OTP adta a hitelpiacon. A Zöld Otthon Programban is jelentős részt vállaltak, 59 százalékos piaci részesedéssel.

Az Index megmozgatta a Mol árfolyamát

A világ egyik legnevesebb gazdasági lapja, a Bloomberg szerint a szerda reggel megjelent, Varga Mihály pénzügyminiszterrel készült interjú tett keresztbe a Mol árfolyamának.

Szerda reggel közöltünk egy exkluzív interjút Varga Mihály pénzügyminiszterrel. A tárcavezető a beszélgetés alkalmával számos területet érintett, ugyanakkor volt egy olyan kijelentése, ami érdemben befolyásolta a Mol árfolyamát. A mondata szó szerint így hangozott:

Majd a pénzügyminiszter hozzátette, hogy „van, ahol gyors, van, ahol lassabb kivezetésre van kilátás”. Az interjú közlését követően a Mol részvényei esni kezdtek, 10 óra 21 perckor 5,9 százalékos visszaesés volt látható. Fontos kiemelni, ahogy a lenti ábra is jól mutatja, a leszúrást követően emelkedett a Mol-árfolyam, pénteken 2594 forinton fejezte be a kereskedést.

Csökkent az olaj ára

Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 79,49 dolláron állt, majd jelentős csökkenéssel pénteken 76,14 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 85,51 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 82,09 dollárra csökkent.

Bulgária növelte a legnagyobb mértékben importját, 2,4-szeresére, míg Olaszország a 2,3-szeresére, de Csehország és Románia is emelte az importmennyiséget. Magyarország viszont jelentősen növelte az import mennyiségét, 43 százalékos volt a növekedés. 

Szökik a gáz ára

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre megawattóránként 42,705 eurón állt hétfő délután. A hét folyamán esett a földgáz ára, pénteken fél négykor 47,45 euró/megawattóra árfolyamon állt.

„Gázerőműveket építünk azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves gazdaságpolitikai fórumán.

A kormányfő rávilágított:

Az unió a gázerőműveket nem tiltja, 2-3 ilyen, nagy teljesítményű létesítménnyel elláthatók lennének az ország keleti felében zajló fejlesztések – jelezte Orbán Viktor, aki a finanszírozásról kiemelte: ha az unió ad rá pénzt, akkor abból finanszírozzák ezeket az erőművi beruházásokat, ha nem, akkor „a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén csütörtökön további részleteket osztott meg. Mint jelezte, az egyik legfontosabb célkitűzés az ország energiaellátását a legnagyobb mértékben hazai forrásból biztosítani, és azt is kiemelte, hogy a gázerőművek gyorsan, 2-3 év alatt megépíthetők.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)