Frissült a térkép, ami Kijev és Moszkva támogatóit mutatja

További Gazdaság cikkek
-
Nem mind zöld, ami hidrogén: így változtathatja meg a jövő üzemanyaga az életünket
- Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
- Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk
- Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra
- Több száz cég, civil, Litkai Gergely, Csányi Vilmos, Ónodi Eszter – Ön is köztük lehet
Az EIU idén márciusban frissítette azt a térképet, amit először tavaly tett közzé arról, hogy milyen mértékben állnak ki Oroszország mellett az egyes országok az ukrajnai invázió után.
A térkép azt mutatja meg, mely országok támogatják vagy húznak az oroszok felé, melyek állnak a nyugati államok oldalán, és melyek helyezkednek semleges álláspontra – szúrta ki először a Makronóm. A gazdasági blog le is fordította magyarra az EIU ábráját.

Az ábrából kiderül, hogy az elmúlt év során 131-ről 122-re csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyek határozottan bírálták Oroszországot. Ennek oka az volt, hogy néhány fejlődő ország nem választott oldalt a konfliktusban. Az Egyesült Államok és az Európai Unió által vezetett csoport, amely a világ lakosságának több mint egyharmadát foglalja magában, szorosan együttműködött a szankciók ügyében, és erős katonai és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
A semleges álláspontot képviselő országok száma 32-ről 35-re nőtt (ezek most a világ lakosságának mintegy 31 százalékát teszik ki). Ebbe a csoportba került néhány olyan ország is, amely korábban a Nyugat oldalán állt, például Kolumbia, Törökország és Katar. Ezeknek az országoknak a kormányai gazdasági előnyöket reméltek attól, hogy mindkét féllel együttműködnek. Oroszország és Kína is emeli azonban a tétet a szövetségen kívüli és semleges országok toborzásában.
Többen hajlanak Oroszország felé
„Oroszország (és Kína) az el nem kötelezett, semleges országoknak hízeleg azzal a céllal, hogy kétségeket ébresszen az Oroszországot sújtó szankciók hatásaival kapcsolatban, és kihasználja a korábbi gyarmati hatalmakkal szembeni ellenérzéseket. Úgy véljük, hogy mindkét ország fokozni fogja ezeket az erőfeszítéseket az elkövetkező években, egyre nagyobb kihívások elé állítva a nyugati demokráciákat és a diplomáciát, amelyeknek még fel kell fogniuk ennek a kihívásnak a mértékét” – jelentette ki Agathe Demarais, az EIU globális előrejelzési igazgatója.
Az Oroszország felé hajló országok körében nagymértékű álláspontváltás történt, számuk 29-ről 35-re nőtt.
Kína továbbra is a legjelentősebb ország ebben a kategóriában, de más fejlődő országok (nevezetesen Dél-Afrika, Mali és Burkina Faso) is bekerültek ebbe a csoportba, amely a világ népességének 33 százalékát teszi ki.
Szijjártó Péter: A keleti együttműködés elvágása munkahelyek millióit veszélyeztetné Európában
Szijjártó Péter: Mélyebb krízis jön, ha elvágják a kereskedelmi kapcsolatokat Kína és az EU között.
Ezek a tendenciák rávilágítanak Oroszország, illetve az orosz narratíva vagy éppen Kína növekvő befolyására Afrikában.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is figyeli, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Aris Messinis / AFP)