- Gazdaság
- Bank és biztosítás
- bankkártya-csalás
- bankkártya
- átutalás
- kiberbiztonság
- kiberpajzs
- mnb
- bankszövetség
Központi rendszer véd majd, hogy ne nullázzák le a számlánkat
További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
„A digitalizációs folyamatok rohamos felgyorsulásával párhuzamosan a bűnözők is egyre inkább a kibertér felé terelik a pénzügyi vetületű bűncselekményeket, ami jelentős kockázatokat hordoz” – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember ugyanakkor leszögezte, hogy
az elektronikus pénzforgalom Magyarországon továbbra is kiemelkedően biztonságos, hazánk nemzetközi összehasonlításban is nagyon előkelő helyen szerepel, általában dobogósok vagyunk a legkevesebb csalással büszkélkedő európai uniós listákon.
Egymillió kártyás tranzakcióból 100 csalás történik, minden 1 millió forintnyi kártyával elköltött összegből 150 forintot érint a visszaélés. Az elmúlt időben – számottevően felfutó átutalásos csalások esetében arányaiban – még kedvezőbbek az adatok: ott 1 millió átutalásból 18 esetben kerül sor visszaélésre, míg minden 1 millió forint átutalt összegből 7 forint jut a csalóknak. Ugyanakkor az átutalási forgalomban nagyságrendekkel nagyobb forgalom bonyolódik, így pedig a kár is tetemes, nem beszélve arról, hogy – miként arról Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára beszélt – ma hazánkban így is minden nap legalább egy család számláját teljesen leürítik a csalók.
Sokat fejlesztettek a csalás ellen
A fizetések biztonsága tekintetében a magyar bankszektor innovatív, hiszen a világon nálunk debütált először a költések azonnali visszajelzésére az SMS-kontroll szolgáltatás. „Azért olyan alacsony Magyarországon a visszaélések száma, és azért tudunk az Európai Unión belül a legkedvezőbb adatokkal büszkélkedni, mert a magyar bankszektor az elmúlt 10 évben nagyon komoly beruházásokat eszközölt annak érdekében, hogy az elektronikus térben védve legyen a pénzünk" – mondta el Bartha Lajos. A jegybank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója szerint a Nemzeti Bank folyamatosan kihívások elé állítja a magyar bankszektort.
Miután azonban az európai trendek és a hazai adatok is a csalások növekedését mutatják, ezért nem elégedhetünk meg a mai helyzettel. A jegybank épp ezért a közeljövőben ajánlást ad ki a hazai pénzforgalom szereplőinek, amelyben összegyűjtötték a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy kivédhetőek legyenek a csalások.
Az ügyvezető igazgató szerint olyan belső ellenőrző, monitoringrendszer létrehozását várják el a bankoktól, amely minden visszaélés esetén másodpercek alatt ki tudja szűrni a csalásgyanús tranzakciókat.
Bartha Lajos emlékeztetett: ilyen rendszerek már működnek a bankkártyaforgalomban. Sokan találkozhattunk már azzal, ha valami különleges, nem szokványos helyen akartunk fizetni a plasztikunkkal, akkor a kártyakibocsátó bank diszpécsere a tranzakció jóváhagyása előtt felhívott minket, s arról érdeklődött, valóban mi akarunk-e a kártyával fizetni? Miután azonban a csalások egyre nagyobb része nem a bankkártyás forgalomban bonyolódik, a fontos az volna, hogy hasonló védvonalak álljanak fel az átutalások ellenőrzésében is.
Jön az átutalásokat védő központi rendszer, a KiberPajzs
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint ezen a téren is nagy lépés történt, s
két éven belül elindulhat a hazai átutalási forgalmat bonyolító Giro Zrt.-nél az a valós idejű tranzakciómegfigyelő rendszer,
amely minden beérkező igényt egy hálózati elemzésnek fog alávetni.
- Az algoritmusok alapján dolgozó rendszer pillanatok alatt látni fogja, hogy melyik számlaszámra érkezik hirtelen nagyon sok tranzakció.
- Értékeli, hogy mennyire valós, ha egy magyar ügyfél a számláját leürítő, többmilliós átutalást indít mondjuk egy afrikai bankszámlára.
- A rendszer tízes skálán értékeli az adott utalás kockázatát.
- A tranzakciót indító bank ezen kockázati besorolás esetén dönthet úgy, hogy engedi megtörténni a tranzakciót vagy megállítja azt és információkat kér a számlatulajdonostól.
Bár a részletek még nem világosak, könnyen lehet, hogy magas kockázati szint mellett, ellenőrzés nélkül elengedett tranzakciók esetén a bank köteles lesz fizetni a kárt. Miután az azonnali átutalási rendszerben a tranzakciók maximum 5 másodperc alatt lezajlanak, a Giro rendszere szélvészgyors lesz – kérdés, hogy a fejlesztések mennyibe kerülnek majd. Bartha Lajos szerint az MNB erre erőforrást és pénzt is szán, de persze a fejlesztések költségeinek jó része a bankoknál lesz majd.
Az ember a gyenge láncszem
Merthogy a kiberbűnözés mostani szakaszában a legnagyobb gondot az okozza, hogy
a bűnözők nem a banki rendszereket, hanem az embereket, a banki ügyfeleket támadják, tőlük szerzik meg a visszaéléshez szükséges adatokat.
Ráadásul egyre gyakrabban maguk az ügyfelek azok, akik végre is hajtják a csalárd utalásokat – például azért, mert a „bankjuk” hívja őket, hogy gyanús átutalást észleltek a számlájukon, ezért az ügyfélnek egy másik, biztonságos számlára kell utalnia megtakarítását. Emellett pedig mindennaposak az adathalász, megtévesztő SMS- és e-mail-üzenetek, amelyek újabban már nem csak bank, pénzügyi szolgáltatók, de csomagkézbesítő vagy épp streamingszolgáltatók nevében érkeznek.
Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a digitális tér használata nélkül nem lehetünk versenyképesek, de azt is, hogy a digitális tér használata veszélyekkel és épp ezért felelősséggel jár. A saját adatát mindenkinek magának kell megvédenie.
Aki a saját pénzét önként elutalja, vagy banki hozzáférési adatait önként kiadja, azt semmilyen hatóság és bank sem tudja megvédeni – hívta fel a figyelmet a Bankszövetség főtitkára.
Új csatlakozó a KiberPajzs mögött
Tavaly november óta példátlan nagy összefogással a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz–NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közös edukációs és kommunikációs programja, a KiberPajzs igyekszik minden eddiginél összehangoltabban ráirányítani a figyelmet a problémákra, és felhívja az érintettek figyelmét a megelőzés lehetőségeire.
A programhoz az Igazságügyi Minisztérium (IM) is csatlakozott, áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést. Répássy Róbert miniszterhelyettes beszédében kiemelte, hogy a fogyasztóvédelmi politika fókuszában az állandó tudatos jelenlét és a jogsértések észlelése esetén a határozott fellépés áll.
A minisztérium fenntartásában működő Áldozatsegítő Központokhoz pedig akkor fordulnak az állampolgárok, ha a baj már bekövetkezett.
Ugyanakkor például az ottani tapasztalatok tovább bővítik a visszaélésekkel kapcsolatos ismereteket, segítenek megelőzni a további bajt.
Kovács Levente szerint az eddigi példátlan összefogás további segítséget kaphat azzal, hogy a Médiaunió idén a Bankszövetség kibervédelmi kezdeményezését találta olyan társadalmilag fontos eseménynek, amelynek céljait többmilliárdos médiafelületen megjelenő kampánnyal segíteni fogja.
(Borítókép: Index)
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
