Kedden kamatdöntő ülést tart az MNB
További Gazdaság cikkek
- Olyat mondott a pimasz palack forgalmazója, amire a MOHU sem számított
- Ilyet még nem láttunk: Magyarország legnagyobb energiatárolója épül
- Elkezdődött a nagy balatoni stégrazzia, nincs kegyelem
- Drámai létszámleépítés jön az egyik legnagyobb észak-magyarországi gyárnál
- Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból
Kamatdöntő ülést tart kedden a monetáris tanács. Idei második,februári ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén az MNB. A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A KSH is adatokat közöl
Kedden a keresetek januári mutatóit közli a KSH. 2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 581 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt.
A bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. 2022-ben a bruttó átlagkereset 515 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 355 300 forintot ért el. 2022-ben a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal meghaladta az előző évit.
Pénteken az ipari termelői árak februári statisztikáit és a külkereskedelmi forgalom januári részletes adatait közli a KSH. Januárban az export euróban számított értéke 15, az importé 14 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 78 millió euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 7,3, az importoldalon 7,2 százalékkal emelkedett.
Idén januárban az ipari termelői árak átlagosan 35,0 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 64,7, az exportértékesítéséi 20,5 százalékkal nőttek. A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban – összegzi a KSH adatait az MTI.
Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint – egy év alatt történt – gyengülésének is árfelhajtó hatása volt. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 5,7 százalékkal emelkedtek, míg az exportéi 1,5 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,8 százalékkal növekedtek.
(Borítókép: Bődey János / Index)