Eltűnhet a magyar almatermesztő ültetvények fele
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
„Tavaly 280 ezer tonna volt a teljes magyar almatermés, ami jelentősen elmarad a 2021-es évi 520 ezer koronától úgy, hogy a 2021-es 520 ezer tonna sem mondható nagy termésnek, vagy nincs a 600-650 ezer tonnás termelési potenciálunk közelében” − mondta el az InfoRádióban Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke.
A tavalyi nagy terméskiesés elsődleges oka az időjárási károkban keresendő, bár 2022-ben az almát nem a fagykár tette tönkre, hanem az azt megelőző aszály. Tavaly tavasszal már a virágzás is gyenge volt, ezért már eleve látni lehetett, hogy nem lesz kiugró termés. Emellett az északkeleti térségben – ahol az almatermő terület 70 százaléka található – húsvét idején lehűlés volt, ami valószínűleg tovább rontotta a virágok kondícióját.
Nemcsak az időjárási káresemények okozzák a terméskiesést, hanem az is, hogy 5-8 éves távlatban folyamatosan csökken a magyar almatermő terület. Ráadásul az ültetvények folyamatosan öregszenek: java részük már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképességük rohamosan zuhan.
Sok ültetvény fog eltűnni
A szakértő úgy gondolja, a jövőben még többen hagynak fel az almatermesztéssel, mivel három éve 25 ezer hektár volt a hazai almatermő terület, tavaly már csak 22,5 ezer hektárt mértek, és 20-21 ezer hektárnál idén már nem lesz több. A tendencia a következő években is folytatódni fog: 2022. január 1-jétől 2024. december 31-ig van egy ökotámogatási rendszer, ami még sok korszerűtlen ültetvényt életben tart.
„Ahogy a támogatási rendszer 2025. január 1-jén kifut, úgy több ezer hektár almaültetvényt fognak kivágni” − mondta Apáti Ferenc.
A folyamat szinte már megállíthatatlan, és nem is kell útját állni, mert 25 éves vagy annál idősebb, korszerűtlen ültetvényre pénzt költeni „olyan, mintha feneketlen kútba hajigálnánk”. Sokkal inkább a fejlesztésre kell fordítani, és arra kell koncentrálni, ha a mostani 21 ezer hektár körüli almatermő területből a következő öt évben eltűnik 10 ezer hektár, akkor azt minél hamarabb, a lehető leggyorsabban új, korszerű ültetvényekkel pótoljuk.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI)