Szép hasznot hozhat idén a kukoricatermesztés a magyar gazdáknak
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A tavalyi történelmi aszály 240 ezer hektáron gyakorlatilag megsemmisítette a magyar kukoricatermést, és emiatt elsősorban az orosz–ukrán háború következményeként a szomszédból hozzánk érkező szállítmányok biztosították a folyamatos alapanyag-ellátást. Mindez egyes szereplőket negatívan érintett a mezőgazdaságban.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss összegzése szerint 2022-ben a szárazság jelentősen visszavetette a hozamokat, ezért Magyarország – amely hagyományosan exportőrnek számít ezen a területen – komoly importra szorult.
A behozott kukorica mennyisége az év végéig átlépte a másfél millió tonnát, ami csaknem négyszeresen meghaladja a 2021-es 400 ezer tonnát. Az aszály ellenére 1,87 millió tonna kukorica így is elhagyta az országot, valószínűleg még a korábbi készletekből.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 96,8 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica március első hetében. Ez ugyan még csaknem 5 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit, de a szakértők már rövid távon valószínűsítenek pozitív irányú elmozdulást az árakban.
Kedvezőbb időjárás, szárazságtűrő hibridek
A népi bölcsesség szerint tíz egymást követő évből háromban „szenved” a kukorica a szárazságtól, ezen már nagyjából túlestünk az elmúlt időszakban – közölte a dunaföldvári biofinomító, a Pannonia Bio a kedvező előjárási prognózisokra alapozva.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) megfigyelésen alapuló idei csapadékadatai is biztatóak. Tavaly szeptemberben, novemberben és decemberben is sok eső esett, és ebből a szempontból jól kezdődött az év. Január első 10 napjában az ország egyes részein az átlagos teljes januári csapadékmennyiség lehullott, sőt az OMSZ jelentése szerint a Veszprém vármegyei Bakonybélben új rekord is született.
Aki kukoricával tervez tavasszal, az ország nagyobb részében nedvesebb talajba vethet, és megalapozottan számíthat a további csapadék-utánpótlásra.
– vélekedtek az agrárszakértők, akik szerint ez nem garancia a szárazság elkerülésére, de mindenképp biztató jel. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a termőterület jellemzőitől függően érdemes az aszályt jobban tűrő vetőmagfajtákat, majd az időjárásnak megfelelő védekezési módot választani, amiben a falugazdászok és más szakemberek tudnak segíteni a bizonytalan gazdáknak.
Stabil a felvevőpiac
„Minden előrejelzés azt mutatja, hogy a bizonytalanságok miatt idén csökken a kukorica vetésterülete. Azt azonban fontos tudni, hogy a hazai feldolgozóipar biztos felvevőpiacot kínál a termésnek. A korábbi évekhez hasonlóan a Pannonia Bio, amely stratégiai területnek tekinti a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dinamikusan növekvő fehérjeigényének kiszolgálását, idén is nagyságrendileg egymillió tonna kukorica felvásárlását tervezi, és ebben változatlanul számít a magyar gazdák együttműködésére” – mondja Lengyel Zsolt a cég kereskedelmi igazgatója.
Mint említettük, a magyar gazdák elbizonytalanodásában az Ukrajnából érkező és az országban rekedő szállítmányok is szerepet játszottak. A friss hírek szerint azonban a helyzet idén enyhülhet, mivel az ottani vetésterület jelentősen csökken, és a tavaszi munkálatok is csúsznak – összegzik a szakértők.
(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)