Az egyik nagy hitelminősítő pesszimistább képet fest a magyar gazdaságról

A fejlődő gazdaságok kilátásait illetően a latin-amerikai régióból Brazília, Argentína, Chile, Mexikó, Kolumbia és Peru idei várható teljesítményét nézték, de Európában Magyarország mellett Törökországra, Lengyelországra, Ázsiában Kínára, Indiára és Indonéziára is kiemelten fókuszáltak az S&P elemzésében.

Megállapították, hogy a legtöbb feltörekvő országban a reál-GDP növekedése jelentősen lassul, a járvány utáni fellendülést már a magas kamatlábak fogják vissza – összegzi a hitelminősítő friss jelentését a Portfolio. Thaiföld és Kína ebből a szempontból kivételt képez, utóbbi gazdasági gyorsulása nem fogja ellensúlyozni Európa és az Amerikai Egyesült Államok lassulását. 

Marad a monetáris szigor 

A globális inflációs lassulás az országok jegybankjaira olyan nyomást helyez, hogy folytassák a kamatemelést, összességében nem lazul a monetáris politika, Vietnám és Törökország kivételével. A gazdasági mutatókra az ukrán–orosz konfliktus továbbra is kedvezőtlenül hat, amire a feltörekvő országok piaca reagál érzékenyebben az idei évben.

Az Amerikai Egyesült Államok központi bankja a 2023 év közepére 5,00–5,25 százalékos sávban mozgó kamatlábat 2024-től fokozatosan csökkenti, emiatt a tőkeáramlások és a valutájuk értékének védelme érdekében a feltörekvő országok maradnak a monetáris szigor mellett. 

Az említett országok GDP-növekedése várhatóan lassul, ebben szintén Kína, Thaiföld és Szaúd-Arábia képezhet kivételt. A 2023-as évben Európa, Afrika, Latin-Amerika és a közel-keleti országok is gyengébb teljesítménnyel számolhatnak. Mint írják, a potenciális növekedési rátához fokozatosan csak 2024–2025-ben térnek vissza. Ebben kiemelt szerepet fog játszani az energiaár-dinamika különösen az euróövezetben.  

Ez arra késztet minket, hogy felfelé módosítsuk Magyarországot és Lengyelországot illető 2023-as, illetve 2024-es GDP-prognózisunkat, ugyanakkor a háztartások fogyasztása csak a következő évtől élénkülhet majd

– fogalmaznak elemzésükben. Hozzáteszik: a feldolgozóipari közvetlen külföldi befektetések – különösen Magyarországon – kedveznek majd a beruházásoknak, a lengyelországira pedig a megnövekedett állami védelmi kiadások hathatnak kedvezően. 

Magyarországon a reál-GDP bővülése 0,3 százalék lehet, ami az euróövezeti átlaggal egyezik meg

– vélik a szakértők. Hozzáteszik: ezzel szemben Lengyelországban 0,9 százalékos növekedés várható, ugyanakkor 2024-ben a magyar reál-GDP 3,2-re, a lengyel 3,4-re emelkedhet.  

Ez várható a következő hónapokban

Magyarországon az infláció lassulására számítanak az elkövetkező hónapokban, a lassuló növekedés és a globális áruhiány enyhülése miatt csökkenhet a nyomás az árakon – részletezik. A kockázatok között a vártnál magasabb energiaárakat és tartósabb maginflációt nevezik meg. 

A feltörekvő országok sorában csak két válságországnak nevezett államban számolnak magasabb inflációval: Argentínában 97,9-es, Törökországban 44,6-os rátát prognosztizálnak. 

Magyarország őket követi 18,5 százalékos éves átlaggal, a lengyeleknél pedig 11,8 százalékot valószínűsítenek. 

A magas inflációs és árfolyamnyomás miatt úgy véljük, sem Magyarországon, sem Lengyelországban nem várható az alapkamat csökkentése 2023-ban

– írják az S&P elemzői jelentésükben, ezzel itthon az egész évre 13 százalékos alapkamatra számítanak. 

A hitelminősítő arra is kitért, hogyha az orosz–ukrán háború elhúzódik, akkor lehetséges egy pesszimistább forgatókönyv, illetve további kockázati tényezőként az európai és amerikai bankok óvatosságát említik. Ez utóbbit a Silicon Valley Bank (SVB) és a Signature Bank hirtelen megszűnése, illetve a Credit Suisse gyors felvásárlása válthatja ki, ugyanakkor aláhúzzák, hogy hosszú távú hatásaikra még nem lehet következtetni. Az biztos, hogy a nemzetközi kereskedelemre és az olajárakra mindez kihathat, ami a nagyobb tartalékokkal nem rendelkező feltörekvő országok gazdaságát jobban megingathatja. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)