Szijjártó Péter: Románia nemcsak tranzitútvonalként, hanem származási országként is szóba jöhet

Románia a jövőben nemcsak tranzitútvonalként, hanem származási országként is szóba jöhet a magyar földgázellátást illetően, Magyarország érdekelt abban, hogy mielőbb döntés szülessen a fekete-tengeri mezők kitermeléséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben, amiről az MTI adott hírt.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar földgázellátás biztosításához az elkövetkező időszakban jó együttműködésre lesz szükség a két ország között, ami szerencsére jelenleg is adott. 

Kifejtette: egyrészt az azerbajdzsáni források bevonásához tranzitországként szükség lesz Romániára. A tervezett évi kétmilliárd köbméternyi földgáz importjához az alap adott, ugyanis a magyar–román összeköttetés kapacitását 2,5 milliárd köbméteresre bővítették – mutatott rá.

Másrészt Bukarest döntést hozott a jövőbeli fekete-tengeri kitermelési helyszínek összekötéséről az elosztóközpontjukkal, onnan pedig már van vezeték hazánk irányába – tette hozzá.

A jövőben Románia számunkra nemcsak tranzitországként jön szóba a földgázszállítás tekintetében, hanem forrásországként is. Tehát mi érdekeltek vagyunk abban, hogy minél előbb megszülessen a döntés Romániában arról, hogy a Fekete-tengerről kitermelik a földgázt, és az el tudjon jutni majd Magyarországra

– jelentette ki.

Szijjártó Péter ezután kitért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalására, ami számos területen hozzájárult a magyar–román együttműködés fejlesztéséhez. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a román vezetés képviselői „kifejezetten pozitívan, megbecsüléssel” beszélnek a pártról és politikusairól.

„Mi az itt élő magyar nemzeti közösségre erőforrásként, hídként tekintünk, amely Magyarország és Románia együttműködésének fejlesztésében folyamatosan segítségünkre van” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy Romániában a sport, a környezetvédelem és az európai uniós fejlesztések terén jelentős előrelépések történtek, amiben a magyar miniszterek komoly szerepet játszottak.

A miniszter kiemelt stratégiai érdeknek nevezte a kétoldalú együttműködés folyamatos fejlesztését, rámutatva, hogy a két szomszédos országot az egymilliós romániai magyar kisebbség mellett mára az energiabiztonsági és gazdasági kapcsolatok is szorosan összekötik.

Aláhúzta: tavaly 12 milliárd euróval hatalmas rekordot döntött a kereskedelmi forgalom, és mára Románia lett Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca, ezért is fontos a szállítási útvonalak folyamatos kiépülése és fejlesztése.

A mostani nemzetközi geopolitikai feszültségek és válságok közepette a két ország sorsa összekötődik az energiabiztonság és a gazdasági együttműködés terén is

– fogalmazott.

Jön a két országot összekötő gyorsforgalmi út

Megállapodás született arról, hogy 2030-ban átadják a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolatot is Magyarország és Románia között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben. 

A tárcavezető a Sorin Mihai Grindeanu román kormányfőhelyettessel, közlekedési miniszterrel közös sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.

Ez sikerült 2015-ben és 2020-ban is. Illetve előkészítés alatt van a 2025-ös siker is, amikorra összekötik a felek a magyarországi M3-as autópályát a Szatmárnémeti körüli gyorsforgalmi úthálózattal. Ma már a 2030-as sikert biztosítottuk, hiszen megállapodtunk a negyedik gyorsforgalmi összeköttetésünkről is

– közölte.

Elmondta, hogy Magyarországon a Budapest és Békéscsaba közötti gyorsforgalmi utat el fogják vinni a határig, és akkor meglesz a lehetőség arra, hogy az Nagyszalontától délre becsatlakozzon a romániai gyorsforgalmiút-hálózatba. „Megállapodtunk a határmetszési pontról is, Magyarországon a méhkerékiek már készülnek” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelt stratégiai érdeknek nevezte a Magyarország és Románia közötti együttműködés folyamatos fejlesztését, egyrészt a magyar kisebbség, másrészt a bővülő gazdasági kapcsolatok miatt. Rámutatott, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 12 milliárd eurót, ezzel hatalmas rekordot döntött, így mára Románia lett Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca.

Az együttműködés fejlesztése pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy a két ország közötti fizikai összeköttetéseket ne fejlesztenénk. A határ akkor válik a javunkra, hogyha összeköt és nem elválaszt minket 

– fogalmazott.

Sorin Mihai Grindeanu megköszönte Magyarország támogatását Románia schengeni csatlakozásának ügyében, majd kitért a magyar–román–szerb hármas határnál tervezett átkelő építésére, és tudatta, hogy a helyi hatóságok támogatják a projektet Óbébánál (Beba Veche).

„Magyarországi barátaink kicsit előrehaladottabb állapotban vannak a szerb partnerrel. Bízom benne (…) hogy nekünk is sikerül ezt a lemaradást behozni” – mondta.

Érintette a harmadik gyorsforgalmi útkapcsolat létrehozására irányuló munkálatokat is. Közölte, hogy nyáron meglesz a nagyszalontai kitérő környezetvédelmi engedélye, októberre elkészül a műszaki terv, és ezek alapján év végéig elindulhat a tender.