Megtudtuk, hogy kellene megregulázni az inflációt
További Gazdaság cikkek
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
Búza Éva szerint a magas infláció egyértelműen megakasztja a növekedést, visszafogja a beruházásokat, így veszélyezteti az ország felzárkózását.
A jegybank eddig megtett lépéseinek eredményét láttuk, éreztük az elmúlt hónapokban. Ahogy arról a parlamenti meghallgatásomon is beszéltem, szerencsére vannak már óvatos bizakodásra okot adó jelek.
Például mérséklődnek az energiaárak, a válság ellenére jó állapotban van a munkaerőpiac, közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma, és egyértelműen túl vagyunk az inflációs csúcson. A cél csak a kedvező folyamatok felerősítése, megsegítése lehet – tette hozzá a Monetáris Tanács új tagja, aki prioritásként kívánja kezelni a pénzügyi-vállalkozói tudatosság hazai fejlesztésének előmozdítását.
Úgy véli, hogy az elmúlt évek eseményei még inkább rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos az, hogy a nehéz helyzeteket, válságokat felkészülten, lehetőségeiket ismerve várják a magyar családok és vállalkozások.
Nagyon sokat tettünk ezen a téren az elmúlt időszakban, ám még hatalmas feladatok tornyosulnak előttünk.
A Magyar Nemzeti Bank eddig is hatalmas energiát fektetett a pénzügyi tudatosság fejlesztésére - itt a Pénziránytű Alapítvány munkájára emlékeztetett, miközben szavai szerint a kormányzat és a piaci szereplők szinte mindegyike saját programokat valósított meg. „Azt gondolom, itt az ideje, hogy szintetizáljuk a különböző kezdeményezéseket és így adjunk még komolyabb erőt a folyamatnak” – szögezte le.
Elismerés és kihívás
Beszélt az Indexnek arról is, hogy hatalmas megtiszteltetés és elismerés számára a Monetáris Tanács külsős tagjává válni, de egyben szakmai kihívás is. Mindazonáltal, nem tagadja, fájó szívvel hagyja el a Garantiqát, hiszen pályafutásának egy hosszú, és mindenképpen a legsikeresebb szakasza zárul le ezzel.
A köztársasági elnök Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta a március 15-ei nemzeti ünnepen Búza Évának.
Óriási megtiszteltetés számomra ez a kitüntetés, de az elismerés indoklása önmagában jelzi, hogy az érdem jelentős része a személyemen túlmutatóan annak a tevékenységnek szól, amelynek során a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezetőjeként munkatársaimmal a hazai kis- és középvállalatok finanszírozása érdekében tenni tudtunk.
A társaság tavaly ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, és az utóbbi időszak minden tekintetben a Garantiqa aranykorának tekinthető – közölte Búza Éva, megjegyezve, hogy évről évre történelmi eredményt sikerült elérnünk annak ellenére, hogy ezen időszak alatt kellett a 2008-as pénzügyi válság romboló hatásai után újraépíteni a vállalati hitelezést, majd a koronavírus-járvány és legutóbb az orosz–ukrán háború és a magas infláció okozta gazdasági nehézségek leküzdésében kellett segíteni a hazai vállalkozásokat.
Európai élmezőnyben
A garanciaszervezetek európai szövetségének, az AECM-nek összevetésében, amely a kezességvállalási portfólió adott ország GDP-jéhez mért arányát mutatja, évek óta dobogós helyen áll a Garantiqa. A távozó vezérigazgatót büszkeséggel tölti el, hogy nemzetközi összevetésben is az európai élmezőnyben lehetnek már évek óta. De a hazai vállalkozásoknak minden bizonnyal többet mond az, hogy
minden harmadik kkv-hitel mögött ott áll a társaság kezességvállalásával.
„Ezen vállalatok jó része a bankok szemében azért hitelképes, mert a garanciájuk révén számottevően csökken a finanszírozási kockázat, márpedig Széchenyi óta tudjuk, hogy a hitel híja minden mozgást elapaszt” – mondta Búza Éva. A szakember arra is emlékeztetett: miközben a 2017-es, 5 évre szóló üzleti terveik arról szóltak, hogy a kezességvállalási portfóliójuk összegét 2021-re 900 milliárd forintra szeretnék emelni – ehhez képest tavaly csak az első félévben 543 milliárd forinttal nőtt a kezességvállalások állománya.
Csak a koronavírus-válság hatásait tompító 2020-ban indított Garantiqa Krízis Garanciaprogramban 59 ezer kezességvállalási szerződést kötött a társaság, amelynek eredményeként 2745 milliárd forintot is meghaladó mértékű hitel került kihelyezésre a Garantiqa kezességvállalása mellett. Hét év alatt meghétszerezték a kezességvállalási portfóliójukat, ami 2022 év végére megközelítette a 2500 milliárd forintot.
Bár sokan attól tartottak, hogy a koronavírus-válságra kidolgozott Krízis Garanciaprogram lezárulásával számottevően visszaesik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzleti tevékenysége, a társaság továbbra is nagyon fontos szerepet játszik a gazdaságösztönző állami kamattámogatott programok ügyfelekhez történő eljuttatásában, a hitelezési kockázat csökkentésében. Az év első 2,5 fél hónapjában a Garantiqa időarányosan több mint 20 százalékkal tudta növelni garanciavállalását, idén eddig már több mint 6900 vállalkozást segítettek a hitelhez jutásban.
Kérdésre válaszolva Búza Éva elmondta: a beváltások aránya továbbra is alacsony, és ebben a tekintetben is az európai jó tanulók közé tartozunk, bár az AECM felmérése szerint tavaly az érintett garanciaszervezetek közel harmada már szembesült a beváltások növekedésével.
(Borítókép: Búza Éva. Fotó: Érdi Róbert / Garantiqa)