Európa egyik legmeghatározóbb energetikai cége elárulta, hogyan számol

Az elmúlt évtizedekben komoly fellendülés történt a megújuló energiatermelők terén. Az energiaforrások hatékonyabb felhasználására vonatkozó európai szabályozás miatt egyre fontosabb a várható szél- és napenergia-termelés pontos előrejelzése.

Ezeknek az előrejelzéseknek az időhorizontja a következő néhány órától (napon belüli piacok) a következő hónapokig és negyedévekig (határidős piacok és áramvásárlási szerződések) terjed

– fogalmazott a MET Csoport szenior meteorológiai szakértője, akinek kutatási területe az időjárásfüggő energiatermelők jövőjére irányul.

A szélsőséges időjárási jelenségek hatása 

Az elmúlt néhány év időjárási jelenségeinek egy része kifejezetten szélsőséges volt. Megtapasztalhattuk például az elmúlt 150 év legsúlyosabb aszályait, a nyarak egyre forróbbak, a hőmérsékleti rekordok majdnem minden évben megdőlnek, főként Dél-Európában. Vasilis Pappas úgy véli, mivel a szélsőséges időjárási jelenségeket nem lehet néhány napnál előbb megjósolni, az energiaágazat számára különösen fontos a rugalmasság.

Az azonnali piacok rendkívül változékonyak lehetnek, mivel a kínálatnak találkoznia kell a kereslettel. Néhány nagyon szeles nap Európában könnyen csökkentheti a hőerőművek által termelt energia iránti keresletet, ezzel gazdaságtalanná téve a működésüket

– hívta fel a figyelmet, majd példaként hozta fel, hogy az extrém hideg időben a lapátok jegesedése a szélerőművek leállását okozhatja, vagy ha nagyon erős szél fúj egy adott területen, például Észak-Németországban, az azt eredményezheti, hogy a szélturbinákat le kell állítani. A hálózatban lévő szűk keresztmetszet nem teszi lehetővé, hogy az összes megtermelt energiát Dél-Németországba szállítsák, viszont ha túl sok energia kerül a rendszerbe, az is problémákat okoz.

A „Dunkelflaute” (sötét szélcsendes állapot) nem igazán szélsőséges esemény, de szintén jelentősen befolyásolhatja az energiatermelést. 

Ez a kifejezés olyan téli időszakra utal, amikor mind a szélsebesség, mind a napenergia a kapacitás 20 százaléka alatt van Észak-Európában, miközben hideg van. Az ilyen események szükségképpen a hőenergia-termelés iránti megnövekedett kereslethez vezetnek. Ám egy hosszan tartó szárazság és/vagy a téli hótakaró csökkenése, ami alacsony folyószinteket eredményez, gondot okozhat például a Rajnán történő szénszállításnál, nehézséget jelent az atomerőművek hűtésénél, vagy a kevesebb, rendelkezésre álló vízenergia miatt is megemelkedhet a hőenergia-termelés iránti igény.

A MET Csoport szenior meteorológusa szerint a megújuló energiaforrások tömeges elterjedése előtti időkben kisebb volt az energiatermelés változékonysága, kevesebb meteorológiai előrejelzésre volt szükség.

„Ezért mind az átviteli rendszerirányítók (TSO-k), mind az energiapiac többi résztvevője számára létfontosságú, hogy valóban hasznosítsák ezeket az előrejelzéseket az energiakínálat és -kereslet optimalizálása érdekében. Az azonnali piacokon és a szűk ellátási tartalékok idején, például télen a hőmérséklet- és/vagy szélenergia-előrejelzésekben bekövetkező kis változások is nagy kilengéseket eredményeznek a nagykereskedelmi energiaárakban” – fogalmazott az Indexnek.

Miért fontos ez?

Egy energiaportfólió tervezése széles időhorizontot ölel fel, egy olyan nemzetközi vállalatnak, mint a MET Csoport, a világ különböző pontjaira egyszerre kell figyelnie. A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiatermelésben.

„Az Európa különböző részeire vonatkozó szél- és napenergia-termelésre, valamint a csapadékra vonatkozó előrejelzéseinket mind figyelembe kell venni annak érdekében, hogy az erőműveink működését optimalizáljuk, és előre jelezzük az aukciós árat minden európai országban” – húzta alá lapunknak a MET Csoport meteorológiai szakértője. 

Különösen egy néhány napon túli időhorizont esetén a valószínűségi előrejelzés rendkívül fontos ahhoz, hogy számításba vegyük a különféle várható forgatókönyveket és azt is, hogyan reagáljunk ezekre.

Az energiaszektor az utóbbi években – főként a világszerte szállított cseppfolyósított földgáznak (LNG) köszönhetően – globális piaccá vált. Az ázsiai hidegebb időjárás közvetlen hatást gyakorol az ottani keresletre, ezáltal Európára, és ez fordítva is igaz. „Az így készült elemzéseket – mind a szubszezonális (2–6 hétre vonatkozó), mind a szezonális (2–6 hónapos) esetén – a MET International rendszeresen alkalmazza a cég globális portfóliójának optimalizálása érdekében” – mondta az elemző.

Milyen jövő előtt állunk?

A MET Csoport szakértője külön ismertette, hogy amikor a következő három-öt éven túlmutató kilátásokról beszélünk, akkor az éghajlati előrejelzésekre gondolunk, nem a meteorológiai prognózisokra. A megfigyelések világszerte azt mutatják, az éghajlat az elmúlt 50 évben meglehetősen gyorsan változott.

A tudósok a jövőre vonatkozó lehetséges éghajlati forgatókönyvek kidolgozására különféle modelleket dolgoztak ki. „Ezek, akárcsak a meteorológiai időjárási modellek, a légkörön belüli fizikai kölcsönhatásokon alapulnak. Az éghajlati modelleknek feltételezésekre van szükségük az üvegházhatású gázok jövőbeni kibocsátásának lehetséges változásairól” – szögezte le az Indexnek. 

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) bizottsága négy útvonalat határozott meg, amelyet az éghajlati modellezéshez használnak. Itt megemlíthetem a 2018-ban közzétett ötödik értékelő jelentés megállapításait, amelyben jelzik, hogy Észak-Európában 2050 előtt nem várható nagyobb változás a szélenergia-potenciálban, míg Dél-Európában csökkenés várható, kivéve az Égei-tengert, ahol nyáron komoly növekedés lehetséges

– emelte ki lapunknak Vasilis Pappas. Hozzátette, ugyanez a jelentés a vízenergia-termelés 6-36 százalékos csökkenését említi a kontinentális Európában és az Alpok egy részén, valamint 5-15 százalékos csökkenést Dél-Európában 2050-re – a 2005-ben publikált adatokhoz képest. Ezeket a megállapításokat, illetve a folyamatban lévő kutatásokat a piaci szereplők a vízgazdálkodás javításával és a kedvezőtlen időjárási eseményekkel szembeni fedezeti intézkedésekkel hasznosíthatják.

„Egy spanyolországi szélerőműpark nagyon jól kiegészíthet egy németországi szélerőművet – amikor az egyik országban nagyon szeles az idő, a másikban általában nem szeles. És természetesen, ha a megújuló technológiák együtt járnak a többlet-megújulóenergia tárolására szolgáló akkumulátorokkal és a rugalmas energiatermeléssel (például a gáztüzelésű erőműveknek köszönhetően), akkor az energiaellátás nagyon hatékonnyá tud válni” – mondta lapunknak Vasilis Pappas, aki felhívta a figyelmet arra, hogy pontosan ez a helyzet a MET Csoport tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű telephelyén is.