Megkongatták a vészharangot a gazdasági szakértők: csapdahelyzetbe kerültünk

A rövidlátó gazdaságpolitika csapdába ejti az országot – többek között erre hívta fel a figyelmet Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, valamint László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

A szakértők szerint néhány évtizeddel ezelőtt, a rendszerváltás után még jó stratégia volt a tőke bevonzása érdekében az olcsó munkaerővel versenybe szállni, de ez ma már inkább leszakadáshoz, semmint felemelkedéshez vezet.

Molnár László a Népszava megkeresésére rámutatott, hogy lassan már nincs kit beterelni az olcsó hazai munkahelyekre, a vendégmunkás nem itt költi el a pénzét, a profit nem marad itt, és a a GDP is csak papíron nő. Példaként a Debrecen mellett épülő akkumulátorgyárat említette, amely a magyar GDP mintegy 1,5 százalékát állítja elő, aminek csupán a 20 százaléka marad majd itt.

Hangsúlyozta, hogy a multik támogatása mellett problémát jelent a magyar gazdaság szerkezete is, az ötfősnél nagyobb cégek fele ugyanis külföldi kézben van, miközben rengeteg a nagyon pici, tőkeszegény hazai vállalkozás, amelyeknek modern eszközparkjuk sincs.

„Ha mégis jól megy egy hazai vállalkozás, előbb-utóbb jön egy »visszautasíthatatlan« vételi ajánlat” – utalt Molnár László arra, hogy szerinte a jelenlegi politikai környezet sem kedvez a hatékony működésnek.

Az oktatás is hiányzik

Hasonlóan látja a helyzetet László Zoltán, aki emlékeztetett: már az ezredfordulón számos szakértő jelezte: ideje lenne olyan szintre hozni a magyar oktatási rendszert, hogy magasabb hozzáadott értékű munkákat lehessen behozni az országba.

Ez azóta sem történt meg, sőt épp ennek ellenkezője zajlik. Bekerültünk a közepesen fejlett gazdaságok csapdájába, amelyből a politikai döntéshozók a rövid távú gondolkodásuk miatt nem tudnak kilépni

– fogalmazott a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, hozzátéve, hogy a döntéshozók leépítik a munkaügyi ellenőrzéseket, a környezetvédelmi előírásokat gyengítik, a szakszervezeti jogokat csorbítják, A munka törvénykönyvét kiüresítik, továbbá a munka-magánélet egyensúlyát felborítják.

Az Eurostat jelzése szerint Magyarország az Európai Unió harmadik legolcsóbb országa volt tavaly a munkaerőköltség szempontjából, a magyaroknál csak a bolgár és a román dolgozókra kellett kevesebbet költeniük a munkáltatóknak.