The Economist: az amerikai hírszerzés poloskával hallgathatott le magyar vezetőket

Az elmúlt hetekben kiderült, hogy titkosított dokumentumok szivárogtak ki a Pentagonból. A szigorúan titkos információkból egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok hogyan kémkedik szövetségesei és ellenségei után. Az eredeti dokumentumok egy része feltárja, milyen mértékben hallgatja le kulcsfontosságú szövetségeseit, köztük Dél-Koreát, Izraelt és Ukrajnát. Ismertté váltak az ukrán hadsereg gyengeségei, illetve egy tavaszi ellentámadás részletei.

Kedd reggel a The Economist újabb részletet osztott meg a dokumentummal kapcsolatban. 

A módszerek is napvilágot láttak: az egyik eljárás például az volt, hogy telefonra telepítettek poloskát. De a legújabb információk szerint, az amerikai ügynökségek még a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tisztviselőit is megfigyelik.

Az elemzők szerint ez lehet az utóbbi egy évtized egyik legjelentősebb hírszerzési botránya. A szigorúan titkos amerikai dokumentumokat érintő kiszivárogtatás egy kis internetes csoportban kezdődött, egy mémeket, vicceket és rasszista kijelentéseket tartalmazó üzenetküldő csatornán − írta meg a The Wall Street Journal.

Korábban kezdődött

Valamikor januárban, a külvilág számára látszólag észrevétlenül, egy alig több mint egytucatnyi tagot számláló csoport egy névtelen tagja elkezdett fájlokat − sok esetben szigorúan titkosnak minősített dokumentumokat − posztolni, amelyek többek között az ukrajnai háborúról, az Egyesült Államok szövetségeseinek, például Izrael és Dél-Korea lehallgatott kommunikációjáról, valamint az amerikai hírszerzésnek az orosz katonai tervekbe való nagyfokú belelátásáról szóltak.

A dokumentumok, amelyek száma több százra tehető, március elejéig ott is maradtak a Discord üzenetküldő platform aprócska csoportjának tagjai között, amikor egy másik felhasználó többtucatnyi dokumentumot tett közzé egy másik, nagyobb közönséggel rendelkező csoportban. Onnan legalább tíz fájl vándorolt át egy sokkal nagyobb, a Minecraft számítógépes játékra összpontosító közösségbe. 

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az igazságügyi minisztérium most nagy erőkkel keresi a választ arra, hogyan került fel az internetre a többtucatnyi kép, amelyek állítólag titkos dokumentumokat mutatnak. A védelmi minisztérium kérésére pénteken indított kormányzati vizsgálat a szivárgás forrását keresi.

Amerika szankcionálná Magyarországot

Új intézkedést tervez az amerikai kormány Magyarország megbüntetésére, amelyben az is felvetődött, hogy szankciókat vetnek ki befolyásos személyekre – állítja több, egymástól független diplomáciai forrásra hivatkozva a 444.hu. 

A lap információi szerint hiába rendszeresek az egyeztetések a magyar kormány embereivel, az Egyesült Államok egyre problémásabbnak tartja azt, ahogy a magyar kormány kezeli az ukrajnai háborút. 

• Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormány azért blokkolta sokáig a finn, és azért blokkolja még mindig a svéd NATO-csatlakozást, hogy pénzt csikarjon ki az Európai Uniótól;
• hogy a magyar kormány egyetlenként az EU-ban alig tett valamit, hogy függetlenedjen az orosz energiától, sőt inkább a függés fenntartása érdekében igyekszik blokkolni vagy felvizezni az uniós szankciókat, valamint azt, hogy a paksi orosz beruházásról még mindig nem mondtak le.
• Problémásnak tartják, hogy orosz diplomaták sokasága mozoghat szabadon Magyarországon, többek között a kémbanknak csúfolt IIB budapesti központja miatt, és a bank egyetlen EU-tag-részvényese a magyar állam maradt.
• Valamint azt sem nézik jó szemmel, hogy a kormány és a sajtója orosz propagandát terjeszt a háborúról.

Az ezekre a kritikákra adott kormánypárti reakciók általában azt emelik ki, hogy az Orbán-kormány ugyan másképpen kommunikál, de valódi lépésekkel nem okoz gondot a nyugati szövetségeseknek. Az amerikaiak azonban úgy vélik, hogy mivel igazi háború van Ukrajnában, és egy háborúban a propaganda is fegyver, sőt a magyar kormány egyre durvább gesztusokat tesz, így egyre vékonyodik a határ a kommunikáció és a tettek között.