Tiszta vizet öntött a pohárba a Közbeszerzési Hatóság elnöke
További Gazdaság cikkek
-
Nem mind zöld, ami hidrogén: így változtathatja meg a jövő üzemanyaga az életünket
- Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
- Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk
- Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra
- Több száz cég, civil, Litkai Gergely, Csányi Vilmos, Ónodi Eszter – Ön is köztük lehet
„Nagyon sok téves interpretáció olvasható a sajtóban a közbeszerzési kérdésekkel kapcsolatban, ezért is szeretnénk jobban nyitni a sajtó felé” – kezdte a gyorsjelentés ismertetését Kovács László. Elmondta, hogy ezentúl minden negyedévben, széles sajtónyilvánosság mellett ismertetik a szervezet gyorsjelentését.
A közbeszerzések terén továbbra is jelentős a verseny: átlagosan hét pályázó indult egy-egy tenderen az év első három hónapjában – áll a gyorsjelentésében. Az adatok alapján átrendeződés zajlik a közbeszerzések tárgyát tekintve, ugyanis az eljárások értékének legnagyobb hányada a korábbiaktól eltérően nem az építési beruházásokhoz kapcsolódik, hanem a szolgáltatásmegrendelésekhez.
Korábban lényegesen magasabb volt az építési beruházások aránya, most ez a harmadik helyre esett vissza értékalapon.
Az építési beruházások arányának visszaesését az orosz–ukrán háború és az emiatt emelkedő energia- és építőipari nyersanyagárak okozhatta – állapította meg Kovács László. Hozzátette, hogy emiatt átütemezésre kerültek az állami beruházások is. Ha megoldódik ez a nemzetközi válsághelyzet, akkor helyreállnak az építőipari nyersanyagárak, értékláncok, visszaállhat a korábbi évek növekedési tendenciája – fejtette ki az elnök.
Nincs verseny – vagy mégis?
A Közbeszerzési Hatóság több fontos mutatót is közzétesz jelentéseiben, melyek a közbeszerzések terén megvalósuló verseny intenzitását jellemzik. Az egyik ilyen mérőszám az egyajánlatos eljárások alakulása. A szervezet ezt a mutatót két módszer alapján is vizsgálja: egyrészt korábbi gyakorlatának megfelelően a teljes közbeszerzési eljárásokat, másrészt pedig – ahogyan az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytábláján is megjelenik – az egyes szerződéseket veszi alapul.
Mindkét módszertan szerint az alacsony értékű közbeszerzéseket magába foglaló nemzeti eljárásrendben hasonló tendenciák figyelhetők meg az egyajánlatos közbeszerzéseket illetően: 2022 első negyedévéhez képest már nagymértékű csökkenés volt tapasztalható mind a számarány, mind pedig az értékarány tekintetében. Uniós eljárásrendben pedig az egyajánlatos közbeszerzések számaránya mind eljárás-, mind szerződéses alapon mintegy négy százalékpontos csökkenést mutatott.
Leginkább a versenyt és az átláthatóságot éri kritika uniós oldalról, de ez inkább politikai mint szakmai indíttatású
– állapította meg Kovács László. Ezt arra alapozza, hogy a közbeszerzések átláthatósága Magyarországon száz százalékon áll, az Európai Bizottság ezt 12 indikátorral méri. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon az összes közbeszerzési adat rendelkezésre áll, sőt okostelefonon keresztül is elérhető.
Mi az igazság a hazai közbeszerzésekkel kapcsolatban?
Magyarországon a futballhoz, a joghoz és a közbeszerzésekhez mindenki ért.
Az elnök rámutatott, hogy az idei évben a fenntarthatósági szempontok is előtérbe kerültek: 2023 első negyedévében az ajánlatkérők magasabb arányban bonyolítottak le zöld-, illetve szociális szempontot tartalmazó közbeszerzéseket, mint az előző évek azonos időszakaiban.
Az összesített adatok alapján az idei év első három hónapjában a magyarországi ajánlatkérők összesen 1702 eredményes eljárást folytattak le, amelyek összértéke 704,2 milliárd forintot tett ki. A tavalyi első negyedév kiugró számaihoz képest idén eddig – főként az eljárások összértékét tekintve – csökkenés figyelhető meg 2021 azonos időszakával összehasonlítva, viszont közel megegyező adatokat láthatunk mind az eljárások darabszámát, mind az összértékét tekintve – áll a gyorsjelentésben.