Titokban még drámaibb forgatókönyvre készülhet a kormány

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ország energiaellátását biztosító legfontosabb kérdésekről egyeztetett kedden Moszkvában. Tárgyalóasztalhoz ült Alexander Novakkal, az orosz energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel, valamint Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával is. 

Felhívta a figyelmet, a Nemzetközi Energiaügynökség figyelmeztetése egyértelmű: az újrainduló kínai gazdaság radikálisan megnövekedő energiaigénye és az európai energia-infrastruktúra fejlesztésének rendkívül lassú üteme miatt az igazi nehézséget a soron következő tél jelenti.

Vannak helyes megállapítások

Gaál Gellért, a Concorde energetikai elemzője szerint abban természetesen igaza van a külügyminiszternek, hogy a tél Európa mellé állt, és így a korábbi évekhez képest kisebb mértékben használtuk a tározókban lévő földgázt. Magasabb szintről indulhat a töltési időszak a következő hófödte időszakra. „Az elmúlt tíz évben a kontinens átlagosan 40 milliárd köbméter földgázt használt fel a tározóiból az év első három hónapjában, amivel tipikusan 30 százalékos töltöttségre apasztottuk le ezeket. Idén az időjárási viszonyoknak és a spórolásnak köszönhetően 30 milliárd köbméter fogyott az európai gáztározókból és azok rekordtelítettséggel (kb. 60 százalékos töltöttséggel) fordultak rá a betárazási időszakra” – nyilatkozta az Indexnek.

Ám nem feltételezhetjük, hogy ismét szerencséje lesz Európának az időjárásban, illetve a kínai lezárások feloldása miatt ismét egy normalizált gázkereslettel jelenhet meg az LNG-piacon, ami jelentősen élénkítheti a versenyt. A nagyságrendek miatt: Európa hozzávetőleg 60 milliárd köbméterrel vásárolt több LNG-t (cseppfolyósított földgáz), mint 2021-ben, ezalatt a kínai kereslet 20 milliárd köbméterrel csökkent, segítve az öreg kontinenst.

Mindezeken túl megjegyezte, hogy ez a képlet idén jelentősen változik: Európának több LNG-re lesz szüksége, mint tavaly, hiszen az Északi Áramlat az év közepéig jól szállította az orosz gázt, ezt mindenképpen pótolni kell a kínai erősebb kereslet mellett.

Hasonlóan látja Hortay Olivér, a Századvég energetikai szekciójának vezetője is. Rávilágított, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség frissen megjelent gázpiaci elemzése szerint az idei tél átvészeléséhez az unió gázigényének korábban nem látott mértékű csökkenésére volt szükség: tavaly 13 százalékkal (55 milliárd köbméterrel) fogyasztott kevesebbet az előző évhez képest.

Szerinte aggasztó, hogy ebből a kedvezőnek tekinthető folyamatok – az energiahatékonyság növekedése és az energiatudatosság – mindössze 13 milliárd köbméter visszaesést magyaráztak, a többiért a szerencse és a kedvezőtlen tendenciák voltak felelősek. „A történelmi viszonylatban is kiugróan enyhe tél – azaz a szerencse – 18 milliárd köbméterrel, az ipari termelés visszaesése (vagyis a csődbe ment, áttelepült, vagy aktivitásuk korlátozására kényszerült vállalatok) 13 milliárd köbméterrel, a gázfelhasználás szénre vagy olajra történő cseréje pedig 11 milliárd köbméterrel vetették vissza a gázigényt” – ismertette a Századvég elemzője.

Nem szabad elfelejteni, a tavalyi év első felében Oroszországból közel zavartalanul érkeztek a vezetékes gázszállítások, így a tárolókban rendelkezésre álló energia jelentős részét még mindig orosz molekulák adják. Idén már csak korlátozottan lehet vezetékes orosz gázzal feltölteni és a helyettesítésére szolgáló cseppfolyósított földgáz beszerezhető mennyisége jelenleg bizonytalan.

Az Európai Unió mozgástere a beszerzések terén szűkös, az energiahatékonysággal és takarékossággal csak korlátozott mértékben csökkenthető a fogyasztás, illetve az időjárás aligha lesz mindig kegyes. A közösség a korábbiaknál még könnyebben csapdahelyzetbe kerülhet. Ha a gazdaság magára talál, az a kínálati korlátok miatt újra ártüskéket eredményezhet a gázpiacon, ami megfojtja az ipart és így a növekedést is

– magyarázta Hortay Olivér. Szerinte ráadásul számos olyan piaci szereplő van, aki a tavalyi árrobbanást a megtakarításaiból képes volt átvészelni, de egy új áremelkedés már súlyos nehézségek elé állítaná. A kilátások tehát borúsak: ahogyan arra számos szakértő már tavaly ősszel rámutatott, jó esély van arra, hogy az idei tél nehezebb lesz.

És a beruházások?

A Concorde energetikai elemzője úgy véli, a lassú infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban vegyes a kép, egyrészt Németország relatív rövid idő alatt beszerezte és üzembe állította az úszó LNG-termináljait (eddig hármat), amiket többnyire időre vagy idő előtt sikerült a hálózatra csatlakoztatni. Ám megnehezíti a gazdasági racionalitását az infrastruktúra-kiépítéseknek az állami támogatás és szerepvállalás hiányában az a tény, hogy a bizottság továbbra is azzal számol, hogy a földgáz 10-15 év múlva már nem lesz az energiamix része, mindeközben az importőrök hosszabb távú, nagyjából 20 éves szerződéseket kötnek.

Ez egy megoldatlan probléma, ami lassíthatja az infrastruktúra kiépítését, de nem annyira jelentős. Ezzel szemben inkább már arról lehet olvasni, hogy feleslegesen sok LNG-terminál épülhet ki az évtized végére, ha figyelembe vesszük a földgázkereslet várható alakulását a megújuló energia térnyerésének és az energiahatékonysági lépések következtében

– szögezte le az energetikai elemző, aki kiemelte azt is, hogy folyamatosan épülnek LNG-import-terminálok, és Németország több ilyet tudott megnyitni, de ezek úszó terminálok (FSRU), amik már meglévő állomások voltak, több évre bérlik őket, amíg a saját termináljuk megépül.

Ugyanakkor Hortay Olivér szerint egyelőre úgy tűnik, az LNG-beszerzések tekintetében a szűk keresztmetszetet nem az infrastruktúra, hanem a piacon rendelkezésre álló gázmennyiség jelenti. Az elmúlt évben az unió jelentős erőfeszítéseket tett a cseppfolyósított földgázbeszerzések növeléséhez szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében. Bár a meglévő kapacitások még nem elegendők ahhoz, hogy a vezetékes orosz gáz teljes egészében kiváltható legyen, az előrejelzések szerint nagyobb problémát okoz majd az, hogy a vásárlóknak elegendő eladó LNG-t találjanak.

„Az előrejelzések alapján a hiányzó mennyiség – az európai és kínai gázigények alakulásának függvényében – akár több tízmilliárd köbméteres is lehet” – összegezte az elemző, aki itt külön megjegyezte azt, amire Szijjártó Péter is kitért: mostanra a Török Áramlat gázvezeték maradt az egyetlen olyan útvonal, amelyen Európa zavartalanul vezetékes orosz gázhoz juthat.

Magyarország gázellátása három pilléren – a belföldi kitermelésen, a tárolókon és az importon – nyugszik. Mivel a belföldi kitermelés a fokozott kormányzati és piaci erőfeszítések mellett is csak a hazai igények kis részét képes fedezni, importra szorulunk, aminek jelentős része Oroszországból, a Török Áramlaton keresztül érkezik. Rövid távon tehát a hazai ellátásbiztonság fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a vezeték zavartalan működése

– jelezte Hortay Olivér. Legnagyobb mértékben ezen az útvonalon keresztül érkezik jelenleg Magyarországra az orosz gáz (kb. 3,5 milliárd köbméter). Magyarországra szállítása szempontjából kulcsfontosságú útvonal, kritikus infrastruktúra, az ukrán útvonalat is képes helyettesíteni, ha esetleg az megsérülne vagy megakadna.

Halasztott fizetési rendszer

Az energiakrízis közepette a földgáz árának emelkedésével folyamatosan romlott Magyarország folyó fizetési mérlege, így gyengült a forint árfolyama annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank extra kamatemelésekkel próbálta védeni az árfolyamot. (Közgazdasági törvény: ha az energiaárak miatt egy országnak romlik a külkereskedelmi egyenlege, akkor a stabilizátor szerepe árfolyamra hárul és gyengülni kezd.) Szijjártó Péter bejelentése értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt.

Az emelkedő földgázár és gyengülő forint együttmozgását szerették volna korábban megszakítani ezzel a szerződéses struktúrával. Hiszen akkor egy magasabb földgázár esetében sem kell milliárd eurónyi forintot eladni a piacon nyomás alatt tartva a hazai fizetőeszközt, elég ha a fennmaradó részletet időben később rendezik.

Gaál Gellért kiemelte: a 150 euró/megawattóra feletti rész egy hitelnek megfelelő struktúrává válik, ami után kamatot fizet a magyar állam. Ugyanakkor ennek a struktúrának a segítségével némileg tehermentesítették a forintra és a költségvetésre nyomást. 

Hortay Olivér ehhez azt is hozzátette, a halasztott fizetés lehetősége egy biztonsági opció arra az esetre, ha az európai gázpiacon a tavaly nyáron tapasztaltakhoz hasonló árrobbanás következne be. A szűkös kínálat és a kiszámíthatatlan piaci viszonyok miatt nem zárható ki, hogy a következő hónapokban újra kialakulnak ártüskék. „Amennyiben ez bekövetkezik, a halasztott fizetéssel Magyarország képes lehet időben szétteríteni az árrobbanás okozta sokkszerű anyagi terhet, ami nemcsak az energiapiaci alkalmazkodáshoz nyújthat segítséget, de javíthatja hazánk külkereskedelmi folyó fizetési mérlegét is” – mondta az energetikai elemző.

(Borítókép:  Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)