Orbán Viktor nem tágít: eltervezte, végrehajtja

Mint ismert, péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a kormány nem vezetheti ki az élelmiszerekre kivetett ársapkákat. Úgy véli, az élelmiszereknél drasztikus áresés történt, az infláció csökkenése áprilisban már érezhető lesz, számítása szerint május-júniusban határozott esés várható. Ugyanakkor még „túlságosan magas, ennek a letörésén dolgozunk, beadtuk az inflációvakcinát. Legyen verseny, menjenek lefelé az árak” – összegezte. Mindenekelőtt fontos leszögezni: az ársapka önmagában nem ördögtől való intézkedés, az orosz–ukrán háború miatt kialakult inflációs nyomás miatt számos uniós ország alkalmazta.

Nem történt még látványos fordulat

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek úgy összegezte a miniszterelnök döntését, hogy a márciusi inflációs adat részben azért is okozott kellemetlen meglepetést, mert „az elmúlt hetekben a sajtó az élelmiszerek árcsökkenésével, az áruházláncok marketingfogásnak beillő akcióival volt tele”. Ám az élelmiszerek havi alapú áremelkedése továbbra is 1,5 százalékos volt márciusban, szemben az 1,7 százalékos februári mértékkel. Tehát alig látható még a változás.

Tekintettel a KSH adatgyűjtési módszertanára – miszerint az adatgyűjtés a hónap első és huszadik napja közötti időszakra korlátozódik – előfordulhat, hogy a hírekből ismert árcsökkenések egy részét csupán az áprilisi inflációs mutató tartalmazza majd. Látva a kiskereskedelmi forgalom beszakadását, a kereskedők egy része vélhetően további árcsökkenést hajthat végre annak érdekében, hogy így tornázza fel a forgalmát és a bevételeit.

Az elemző szerint ugyanakkor egy fecske nem csinál nyarat. Hiába látjuk majd az élelmiszerek árának esetleges csökkenését, a szolgáltatások tekintetében tovább erősödhet az inflációs nyomás. Emlékeztetett: a következő időszakban számolódik el a telekommunikációs szolgáltatások általános inflációt követő árazási stratégiájából fakadó drágulása is.

A fő inflációs mutató valóban csökkenhet a tavalyi évi magas bázis következtében, valamint a csökkenő üzemanyagárak segítségével. „A nagy kérdés mégis inkább az lesz, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató milyen mértékű csökkenésre lesz képes. Ez az a mutató ugyanis, amely sokkal jobban megragadja a tartósabb inflációs folyamatokat, és ez a mutató márciusban komoly meglepetést okozva az infláció érdemi további erősödését jelezte” – mondta lapunknak, majd kiemelte: az inflációs mutató alacsonyabb lett márciusban, mint februárban, némi túlzással élve a csökkenés statisztikai hibahatáron belüli.

A mindösszesen 0,2 százalékpontos mérséklődést követően tehát 25,2 százalékon állt márciusban az éves bázisú inflációs mutató. Ezt pedig aligha lehet érdemi változásnak tekinteni. Lényegében a maginflációs kosáron kívüli, gyakori árváltozással jellemezhető tételek húzzák lefelé az inflációt, miközben a tartósabb folyamatok erősödnek.

Ez alapján már kevésbé magabiztos az a kijelentés, hogy láttuk az infláció csúcsát. Maginflációban ugyanis, úgy tűnik, hogy ez a korábbi kijelentés mégsem állta meg a helyét, hiszen havi és éves alapon is gyorsult.

Az ING elemzője szerint az első negyedév folyamatait figyelve egyre inkább irreális a kormányzati 15 százalékos inflációs előrejelzés. Az idei év egészét nézve továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 19 százalék körüli átlagos inflációt vár az elemző. Ugyanakkor még mindig úgy látja, van esély az év végi 10 százalék alatti mutatóra, de a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el. „A rendkívül dinamikus bérkiáramlás az év második felében már pozitív reálbér-növekedésben ölthet testet. Mindez támogathatja a gazdasági kilábalást a technikai recesszióból. Ugyanakkor ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a vállalatok visszanyerik ármeghatározó képességüket, újabb átárazásokat elindítva ezzel” – összegezte.

Egész Európában tombolt az infláció

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kiemelte: tavaly a brutális, egész Európát érintő és lényegében a teljes évet végigkísérő aszály az ukrán határon belül ragadt élelmiszerekkel és az orosz piac exportjának szankciók miatti visszaesésével társulva okozott óriási hiányt, így drámai áremelkedést az élelmiszereknél.

Idén eddig minden jel arra mutat, hogy az időjárás kegyes lesz. Az idei terméshozamok így minden bizonnyal jelentősen magasabbak lesznek a tavalyinál. Emellett a gabona terén Ukrajna most nem árnövelő, hanem árcsökkentő hatással van, komoly kínálatot zúdított az európai piacokra. Az élelmiszerárak tekintetében így én is határozott esést várok.

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője hozzátette: bizonyos tekintetben történt már fordulat, a korábbi emelkedő trend január óta mérsékelt csökkenésbe váltott. A havi adatokat nézve már második hónapja egy százalék körüli az áremelkedés üteme – szemben a korábbi, 2 százalék feletti értékekkel.

„Ehhez az eddig tapasztaltnál nagyobb fordulat, az élelmiszerek terén pedig konkrétan mérhető áresés szükséges. Mivel az ársapkák limitált termékkörre lettek meghatározva, így a piaci beavatkozás mértéke nem jelentős, az ezáltal elérhető szociális haszon azonban magas, hiszen lehetővé teszi az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára fogyasztói kosaruk helyes összeállításával az érzékelt infláció lejjebb szorítását. Konkrétan ha valaki többet vásárol a csökkentett árral bíró termékekből, akkor az általa tapasztalt átlagos költségnövekedés kevesebb lesz” – összegezte Sebestyén Géza.

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint tévesek azok a felvetések, miszerint az árstopnak piactorzító hatása van, pontosabban ez csak minimális, hiszen az intézkedés hatálya alá eső termékek köre csekély számú. Emellett szerinte fontos kiemelni, hogy a piac már az intézkedés előtt torzult a fent említett események miatt, az egyensúly a kínálat drámai csökkenése miatt bomlott meg. „Az árstop célja e torzulás ellensúlyozása. Nyilván így is beavatkozás ez a piaci folyamatokba, azonban a piac soha nem egy tökéletesen működő rendszer, számtalan piaci kudarc létezik, és ilyen esetben sokszor pontosan a beavatkozás az, ami a társadalmi veszteségeket csökkenti” – húzta alá.

Meddig maradhat?

Ahogy korábban említettük, egy ilyen rendszer önmagában nem biztos, hogy rossz, ám Virovácz Péter szerint egy ilyen hosszú ideig fenntartott árszabályozás már erősen piactorzító hatású. „Túlzás lenne azt állítani, hogy pusztán az ársapkák okozta veszteségek áthárítása miatt lett olyan magas az infláció, ugyanakkor kétségtelen, ez is az egyik tényező volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen extrém mértékű a drágulás” – mondta.

Az ársapkák nem maradhatnak velünk örökké, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy rövid időn belül olyan szintre esne  vissza  a rögzített árú élelmiszerek ára, hogy az árstop elengedése ne okozzon többletinflációt.

„Ezt a keserű pirulát valamikor le kellene nyelni. Itt már politikai termékről beszélgetünk, ezért a kivezetése is politikailag motivált. Akkor kerülhet sor rá, amikor a kivezetése miatt megjelenő többletinfláció nem befolyásolja és nem töri meg érdemben az infláció csökkenő trendjét. Erre a második félévben nyílik majd lehetőség, amikor a bázishatások miatt már nagyobb tempóban mérséklődhet a drágulás” – húzta alá az Indexnek az ING elemzője.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. február 21-én. Fotó: Luka Dakskobler / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)