Fordulópont előtt a napelempiac, minden eldőlhet

Legutóbb a magyar kormány újra egy kicsit elodázta a dolgokat, és legközelebb augusztusban kell döntenie az Energiaügyi Minisztériumnak arról, hogy a napelemes rendszereknél mikortól engedik ismét a visszatáplálást a hálózatba. 

Jelenleg az egész piac a földbe állt. Aki tudta, az tavaly október 31-e előtt beadta az igényét, de jelenleg ennek a csoportnak egy része is csak várja a hálózati szolgáltató válaszát. Holott most még a szerződők beléphetnek a szaldós rendszerbe, csak a mostani helyzetben nem lehet visszatáplálni, de amint eltörlik ezt a szabályt, várhatóan megnyílik a visszatáplálás azoknak is, akik még nem indították el az engedélyeztetést, de 2023. december 31-ig szerződnek. Ennek ellenére a napelem jelene inkább a vállalati szektorban keresendő, semmint a családi házak tetején

– mondta lapunknak Házi Ádám, a Wagner Solar fejlesztési igazgatója.

Már korábban is voltak problémák

A szakember szerint, aki október végéig engedélyeztette a rendszerét, az valószínűleg megkapja majd, de az energiaválság miatt olyan mennyiségű kérelemmennyiség érkezett az áramszolgáltatókhoz, hogy ez az ország bizonyos területein már tényleg túlterhelést eredményezhet. Tehát részben igaz az a kormányzati álláspont, hogy a visszatáplálás tekintetében mások az adottságok az ország egyes területein. Ráadásul a hálózati kapacitások már korábban is bizonyos időszakonként leállást okoztak.

„Sajnos az engedélyezés egy automatikus folyamat volt, és 95 százalékban jóváhagyták, így olyan helyeken is, ahol korábban nem volt probléma, rendszeres lett, hogy kikapcsoltak az inverterek, már az energiaválság előtt is” – fűzte hozzá a fejlesztési igazgató. Győr környékén korábban már előre tájékoztatták az ügyfeleket, hogy valószínűleg magas lesz a hálózati feszültség.

Ám továbbra is úgy látom, hogy nem az a jó megoldás, hogy teljesen megtiltjuk a visszatáplálást. Az lett volna a legideálisabb, ha ennek a műszaki feltételrendszerét korábban már kidolgozzák. Nyugat-Európában teljesen bevett szokás, hogy különböző feltételrendszerhez kötve szabályozzák a napelemrendszerek termelését

– fogalmazott Házi Ádám, hozzátette: az inverterek annyira fejlettek, hogy már azt is be lehet állítani, hogy egy bizonyos feszültségemelkedésnél a saját teljesítményét leszabályozza. Az megint más kérdés, hogy ennek ki kell dolgozni a feltételeit.

Így alakult át a piac

Érdemes a napelemes rendszereknél két csoportra szétválasztani a szektort: az egyik a lakossági, míg a másik, amelyről talán kevesebb szó esik, a vállalati. Azzal, hogy Európában mindenhol megszűnik a szaldó elszámolás a háztartásoknál, az igazi problémát az jelenti, hogy nincs hatékony megoldás az áramtárolásra. „Napközben, mikor a napelemes rendszer termel, nem vagyunk otthon és nem fogyasztunk, ezt kellene megoldaniuk az akkumulátoroknak” – közölte Házi Ádám, aki felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorok egyben növelik is a beruházások megtérülési idejét.

„Most azt kell eldöntenie a piacnak, hogy az akkumulátorok mellett az energiamenedzsmentet milyen arányban választja. Elképzelhetőnek tartom, végül nem a lakossági szektorban lesznek igazán jelentős mértékben napelem-beruházások, hanem a vállalkozási szektorban” – fogalmazott a Wagner Solar vezetője. Házi Ádám hozzátette: a számok jelenleg azt mutatják, optimálisabb a vállalatoknál a barnamezős beruházás, mint a családi házak tetején egy kisebb méretű rendszer.

Hiszen egy egyszerű irodaházban megjelennek a dolgozók reggel 8 és 9 óra között, elindítják a kávéfőzőt, bekapcsolják a számítógépüket, felkapcsolják a világítást, nyáron a klíma is beindul. Ez egész nap a hét öt napjában így zajlik. „Tehát valójában pont akkor zajlik a termelés az épületben, amikor a fogyasztás is. Párhuzamosan tud működni a kettő” – mutatott rá.

A fejlesztési igazgató megjegyezte: egy hűtőház akkor fogyaszt a legtöbbet nyáron, amikor 40 fok van, ilyenkor mennek ezek a hűtőgépek igazán. De például nézzünk meg egy szupermarketet, ott is az történik, hogy nyáron reggel hat órától kezd felkelni a nap, így a fogyasztásának a nagy része napelemmel kiváltható.

Ha ezeket az érveket figyelembe vesszük, akkor látható, hogy ez a szektor igazából soha semmilyen ilyen jellegű támogatásban nem részesült. Bár a kkv-szektorban talán nem is szükséges, hiszen a megtérülési idő jelenleg kettő-három év, még úgy is, hogy nem tud visszatáplálni a hálózatban. Pontosan azért, mert a felhasználás és termelés egyszerre zajlik.

Házi Ádám kiemelte azt is, egy ilyen rendszer bekerülési értéke nagyjából 20-60 millió forint, így a mostani 154 Ft/kwh piaci áron számolva a megtérülési idő 2,7 év, és az arányok 5 millió forintnál is megmaradnak. Elsősorban a barnamezős beruházásokra lehet ezekben a megoldásokban gondolkodni, de egy irodaház főbérlője is motivált lehet egy ilyen rendszerben.

A nagyáruházoknál akár 200 kilowattos rendszerek is üzembe állíthatók. Itt a beruházási igény 91 millió forint megtérülési ideje ugyanúgy 2,7 év. Összegezve azt látom, hogy ez egy jelentős különbség, a lakosság és a piaci szektor között, a fogyasztás is akkor történik, amikor a termelés. Másrészt valószínűleg nagyobb felületen tud termelni, mint egy családi ház

– mondta a Wagner Solar fejlesztési igazgatója.

Miért nem kezdődött el?

A fejlesztési igazgató szerint annak, hogy a barnamezős, vállalati szektorban nem indultak el a napelemes beruházások, az egyik legnagyobb oka az, hogy korábban az olcsó energiaárak miatt a megtérülési idő 10-15 év is lehetett. „Nagyon kevés cég volt az, aki beruházott zöldenergiába, csak az járt el így, akinek a megtérülési idő nem számított. Néhány cég volt, akinek tényleg fontos volt a zöldenergia, vagy PR-szempontból értéket jelentett” – jelezte Házi Ádám. Ám mostanra az lett a kérdés, hogy a vállalatoknak van-e erre likviditása.

Fontos arra is kitérni, ilyen energiaárak mellett ezek a beruházások többször is megtérülhetnek az élettartalmuk alatt, ugyanakkor, ha az energiaárak helyreállnak, csökken a megtérülési idő. Aki most lép, annak nagyon jó eséllyel tényleg három év alatt megtérülhet a rendszere. „Az energiaválság minket is váltásra sarkallt, ahogy említettem, a közeljövőt a vállalati szektorban látom, így mi az olyan termékeinket, mint a biomasszát, korábban teljesen kivezettük a portfóliónkból, továbbra is foglalkozunk a lakossági igényekkel, de a fókuszban a vállalatok szerepelnek nálunk” – fogalmazott az Indexnek Házi Ádám.

(Borítókép: Házi Ádám. Fotó: Kaszás Tamás / Index)