Olyat lépett a forint, amire egy éve nem volt példa

Már hetek óta találgatták az elemzők, vajon mikor éri el a forint az idei csúcsnak számító 372-es árfolyamot, és az egyéves rekordot jelentő 369,52-es értéket az euróval szemben. A kétkedőket egy erőteljes meneteléssel hallgattatta el a magyar deviza a hét elején: hétfőn az idei csúcsra tűzte ki a zászlót, kedden pedig az egyéves rekordszintet is átvitte. 

A forint erősödését azonban nem nézte tétlenül a jegybank, szerdán kilátásba helyezte a kamatfolyosó felső szélének csökkentését, amit a monetáris lazítás jeleként értelmezett a piac, durván vissza is ütötték a fizetőeszközünket. A magyar deviza nehezen tért magához, csaknem visszaadta az elmúlt két hétben szerzett előnyét, a hét közepén már a 380-as eurót is megközelítette. A hét végére a 376-os szintig tudott visszaerősödni a forint, azonban a jegybank jövő heti kamatdöntése okozhat még meglepetéseket. 

A dollárral szemben is gyengült

Az amerikai fizetőeszközzel szemben is gyengén teljesített a forint. A hétfőt még a 340-es szint alatt kezdte, majd a hét közepén bőven a fontos határ fölé gyengült, a hét végén már 342 közelében jegyezték a dollárral szemben. 

A jegybank döntésére figyel a piac

A szakértők arra számítanak, hogy az MNB a jövő heti ülésén csökkenteni fogja a kamatfolyosó felső szélét, azonban a tavaszi hónapokban továbbra is magasan tartja a kamatokat. Az óvatosság egyelőre indokolt, tekintve, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetek pénzügyi turbulenciái alatt még mindig sérülékenynek bizonyult.

Az alapkamat csökkentése tehát jelenleg nincs napirenden, a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatának fenntartása is elég biztosnak tűnik még. Ez utóbbi akkor csökkenhet, ha a hazai gazdaság kockázati megítélése trendszerűen javul, illetve az infláció mérséklődése meredekebbé válik, amire a nyári hónapokban kerülhet sor a szakértők szerint. 

Az elemzői várakozások szerint az év második felében kerülhet sor a kamatok csökkentésére, a 18 százalékos egynapos kamat fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz közelíthet, ezt követően pedig elkezdődhet az alapkamat visszavágása is.

Pozitív hangulatban az európai tőzsdék

A főbb európai tőzsdék a frankfurti Dax kivételével erősödéssel zárták a heti kereskedést:

• a londoni FTSE 100-index közel 0,43 százalékos pluszban,
• a francia CAC-40 0,23 százalékos emelkedéssel,
• a frankfurti Dax 0,038 százalékos csökkenéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 0,21 százalékos erősödéssel zárt.

Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500-index 0,22 százalékos mínuszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 0,41 százalékos gyengülést jelzett.

Árháborút robbantott a Tesla

Elon Musk, a Tesla vezére az év eleje óta hatszor csökkentette az autómodellek árát, és ezzel elindította az árháborút az olyan mainstream autómárkákkal, mint a Ford és a General Motors.

A Tesla legutóbbi, múlt heti amerikai árcsökkentése után például a Model Y ára most már 46 990 dollárról (16 millió forintról) indul. Ha levonjuk belőle a 7500 dolláros adójóváírást, akkor a Model Y már 42 500 dollár (15 millió forint) körüli áron megvásárolható. Ez körülbelül 5200 dollárral (1,8 millió forinttal) olcsóbb, mint az Edmunds autóvásárlási weboldal szerint az Egyesült Államokban márciusban bármely járműért fizetett átlagár.

Szárnyalt a BUX

A főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan a magyar BUX-index is jól teljesített a héten, 1,88 százalékos erősödéssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek szintén erősen meneteltek: a Richter 3,69 százalékos növekedést mutatott fel, a Magyar Telekom 3,68 százalékot erősödött, az OTP 2,03 százalékot lépett előre, a Mol 0,37 százalékot emelkedett.

Fejlemény a Mol-vezér ügyében

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az RTL horvát kereskedelmi televíziónak adott, exkluzív interjújában pénteken este megismételte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el Mol–INA-ügyben.

„A nemzetközi választott bíróságok – beleértve a Horvátország által delegált bírókat is – egyhangú döntéssel mondták azt, hogy itt nem történt semmilyen megvesztegetés” – mondta Hernádi Zsolt, aki kilenc év után adott interjút a horvát RTL-nek.

A Mol-csoport vezetője arra is rámutatott, hogy az elmúlt közel 15 évben 3,8 milliárd eurónyi befektetés történt az INA-ban, és nincs még egy olyan horvát vállalat szerinte, amelyről ugyanez elmondható.

Zuhan az olaj ára

Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 82,37 dolláron állt, majd jelentős csökkenéssel pénteken 77,95 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 86,33 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 81,75 dollárra esett.

A tavalyi évi eredményeket figyelembe véve a nyugati olajtársaságok rekordnyereséget értek el. A legnagyobb integrált európai és amerikai olajvállalatok bevételei megduplázódtak az előző évhez képest. „Az olajtársaságok rekordnyereségei nem azért vannak, mert valami újat vagy innovatívat csinálnak. A nyereségük a háborúból adódó szélhámosság – az Ukrajnát pusztító, világszerte emberek tízmillióit sújtó, brutális konfliktus szélhámossága” – ezt maga Joe Biden amerikai elnök mondta ezzel kapcsolatban még októberben.

Esik a gáz ára

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre megawattóránként 41,92 eurón állt hétfőn, délután fél négykor. A hét folyamán esett a földgáz ára, pénteken 40,85 euró/megawattóra árfolyamon fejezte be a kereskedést.

Egy éve még 77,96 eurón zárt. Tavaly augusztusban rekordszinten, 346,52 eurón is jegyezték.

Az Európai Bizottság a fenntartható, megújuló kategóriába rendszerezi a szél-, a nap- és a vízenergiát, ugyanakkor nem kivételez az atomenergiával és a földgázzal. Az osztályozás alapján a magánbefektetők „zöldnek” minősíthetik a beruházásokat, az unió pedig anyagilag támogathatja például az atom- vagy gázerőművek építését.

Nyolc Greenpeace-szervezet már tavaly szeptemberben felülvizsgálati kérelmet küldött az Európai Bizottságnak azzal érvelve, hogy a gáz és a nukleáris energia besorolása sérti az európai éghajlatvédelmi törvényt és a 2015-ös párizsi klímamegállapodásból eredő uniós kötelezettségeket. Brüsszel februárban elutasította a környezetvédők felvetését.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 04. 24. 00:00 – fogyasztói bizalmi index,
• 04. 25. 14:00 – MNB-kamatdöntés,
• 04. 26. 08:30 – átlagos bruttó béremelkedés,
• 04. 27. 14:30 – az Egyesült Államok előzetes GDP-adatai,
• 04.28. 08:30 – munkanélküliségi ráta,
• 04. 28. 11:00 – euróövezeti GDP-adat.

(Borítókép: Index)