Utaltak hárommillió forintot, mihez kezdjek vele?

Tavaly december 31-én fújta le a kormány az otthonfelújítási támogatás mérkőzését. Eddig az időpontig volt lehetőség a Magyar Államkincstár (MÁK) számára eljuttatni a felújítási munkálatokról szóló számlákat.

A MÁK március végén arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy „a kormány az otthonfelújítási program 2021-es kezdete óta 295 ezer család otthonának felújítását támogatta összesen több mint 620 milliárd forinttal”, továbbá, hogy a program hajrájában több mint 100 ezer igénylés érkezett hozzájuk.

Erről szólt a program

A maximum 3 millió forintos támogatást legalább egy gyermeket nevelő párok (nem csak házastárs), továbbá egyedülálló szülők is igénybe vehették, amennyiben gyermekük velük él, sőt a gyermekfelügyelet jogát egyenlő mértékben megosztó szülők külön-külön is részesülhettek a kedvezményben.

Az előírások szerint az igénylők a felújítási munkálatok 50 százalékát kaphatták vissza támogatásként az anyagköltségről, illetve a munkadíjról kiállított számlák MÁK-hoz való eljuttatása esetén. Vagyis a maximálisan igénybe vehető 3 milliós összeget 6 millió forintos felújítás esetén lehetett visszaigényelni. Fontos, hogy a támogatási összeg a munkadíjat, illetve az anyagköltséget fele-fele arányban tartalmazhatja. A példa kedvéért, egy 4 millió forintról szóló számla 2 millió forint anyagköltséget és ugyanennyi munkadíjat kell hogy tartalmazzon.

Lényeges eleme volt a programnak, hogy mivel az összeget utólag, az elvégzett munkákat követően lehetett visszaigényelni, saját zsebből kellett megelőlegezni a felújítás költségeit. Azok számára, akik ezt nem tudták önerőből biztosítani, kedvezményes, fix 3 százalékos kamatú otthonfelújítási hitelkonstrukció állt rendelkezésre.

A támogatást a felújítások széles skáláján lehetett alkalmazni. A legtöbben szigetelésre, nyílászárócserére, valamint tetőkorszerűsítésre fordították, de klíma, valamint gépészeti fejlesztések (például kazántelepítés, szivattyú) is előfordultak, csakúgy, mint terasz, kerítés vagy erkély korszerűsítése.

Kardoskodtak mellette, mégis elkaszáltak

Szakmai szervezetek, mint például az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), valamint az ingatlanpiac szereplői is a támogatás fennmaradása – sőt szélesebb társadalmi réteget elérő kiterjesztése – mellett törtek pálcát, de a Magyar Nemzeti Bank is a program jótékony hatásait hangsúlyozta.

A kormány ennek ellenére kivette a programot a családtámogatási intézkedések kosarából, így nem maradt más hátra, mint hogy összegezzük az intézkedés két évét. Szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a családok számára a visszaigényelt összeg optimális befektetésére, elköltésére.

Állampapír? Babakötvény? Euró?

Az egyik legjobb megoldás a portfóliókezelés, amely során a vagyonkezelő tanácsadó az ügyféllel közösen kockázati szintet határoz meg, vagyis a kockázatokat figyelembe véve alakítja a befektetésünk pozícióit – mondta az Indexnek Nagy Attila, a Hold Alapkezelő vezető online vagyonkezelő bankára.

Alacsonyabb kockázat mellett lejárati időtől függően választható például állampapír, de hosszabb távú megtakarítás esetén részvényalapokban is elhelyezhető a visszaigényelt összeg. Az euróárfolyam jelenlegi kedvező tendenciájának hatására érdemes lehet uniós valutát vásárolni, amit szintén be lehet fektetni – akár állampapírba, akár befektetési alapba – mutatott rá a szakember.

„A befektetési alapokat, illetve a vagyonkezelést ajánlom, mert nem kell sok időt eltölteni a napi befektetési döntésekkel, a portfóliókezelők megteszik azt” – mondta Nagy Attila, aki szerint

• néhány hónapra vonzóak a pénzpiaci jellegű eszközök, rövid lejáratú állampapírok.
• 3 éves időtávtól szintén találunk jó állampapírt, de sok abszolút hozamú befektetési alap, vagyonkezelés van a piacon, ami ekkora időtávot javasol befektetőinek.
• 5 éves időtávon kockázatmentesen az inflációkövető állampapír, a kockázat növelésével az abszolút hozamú befektetési és részvényalapok lehetnek alternatívák.

A szintén lapunknak nyilatkozó pénzügyi szakértő úgy látja, a fő szempont annak eldöntése, hogy mire szánják a visszakapott összeget. Szopper Zsófia szerint – tekintve, hogy a támogatás igénybevételének feltétele volt a gyermek megléte – célszerű a visszakapott összeget is gyermekek jövőjébe fektetni. „Ennek egyik legjobb eszköze a Babakötvénybe való fektetés, tekintve, hogy ahhoz a gyerek nagykorúvá válásáig nem tudnak hozzányúlni” – mutatott rá.

Amennyiben a szülő, vagy szülők úgy döntenek, hogy nem a gyermek jövőjébe fektetnek be, akkor fontos szempont annak mérlegelése, hogy mennyi időre tudják nélkülözni a pénzt, vagyis, hogy hány évre tudják befektetni. Szopper Zsófia szerint egy befektetésnél három szempontot célszerű előtérbe helyezni:

• mennyire biztonságos,
• mennyire kell, hogy hozzáférhető legyen a befektetett összeg,
• továbbá mekkora hozamot garantál.

Szopper Zsófia hosszútávú befektetési cél esetén szintén a részvényalapokat, illetve államkötvényeket javasolja, ahogy az euró vásárlását is említette, hozzáfűzve: „Utóbbi egy külön tudomány, komoly körültekintést igényel.”

Nyaralás is kijöhet a hozamból

Hárommillió forint egyéves állampapírhozama (9 százalék) 270 ezer forint körül alakul, amiből egy kisebb nyaralás is kijöhet. Aki hosszabb távon gondolkozik, összetettebb befektetéseket keresve, még magasabb hozamot érhet el. „Megéri befektetni akár hosszabb időre is. Az időtávot és a befektetési formát kell jól megválasztani” – hangsúlyozta a Hold Alapkezelő szakértője.

Mi lesz a kölcsönnel?

Arra a kérdésre, hogy az otthonfelújítási hitelt választóknak célszerű-e a visszaigényelt összeget a hitel törlesztésére fordítani, Nagy Attila úgy választolt: az a hitel felvételének okától függ. „Ha egy család azért döntött a hitelfelvétel mellett, mert pénzügyi ismeretei alapján úgy látta, hogy jobban megéri az olcsó hitelt felvenni, hiszen közben befekteti az el nem költött pénzét, akkor továbbra is járhatja ezt az utat. Aki nem jártas a pénzügyekben, szerintem sokkal nyugodtabban alszik, ha visszafizeti a kölcsönt” – fogalmazott.

Szopper Zsófia úgy látja: amennyiben a családi kassza lehetővé teszi a hitel további törlesztését, célszerű inkább tartalékot képezni a visszakapott összegből, amiből nem várt kiadásokat lehet fedezni. Ahhoz, hogy ez a megtakarítás mégse csak a bankszámlán álljon, egy pénzpiaci alapba, megtakarítási számlára, vagy akár egy rövid lejáratú diszkont kincstárjegybe is be lehet tenni a pénzt. „Ezektől ugyan nem várhatunk csodát, de a bankszámlán való tárolásnál jobb megoldások” – mondta.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy

abban az esetben célszerű a hitel törlesztésére fordítani az összeget, ha azon kívül rendelkezik a család megtakarított pénzzel. „Ez azonban kevésbé jellemző a magyar háztartásokra.”

A gyerek és a kamaszkor között ingadozik a pénzügyi tudatosság

A szakértők szerint van még hová fejlődnie a magyaroknak pénzügyi tudatosság terén. Szopper Zsófia szerint tudatosabbak a magyarok ilyen téren, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt, egyre többen kérnek tanácsot pénzügyi szakembertől, ám az emberek nagy része sok esetben érzelmi alapon dönt a kiadásairól. „Ha például a gyermek születésnapja közeleg, akkor a szülők inkább költik ajándékra pénzüket, mintsem például állampapírba tennék.”

„Még mindig óriási a lakosság számlapénzállománya, sokan egyáltalán nem ismerik a befektetési lehetőségeket, és nagyon sokan vannak, akik korábban nem a számukra legmegfelelőbb befektetést választották, bizalmatlanná váltak” – mondta Nagy Attila.

(Borítókép: Index)