Nálunk egy modern lakásra 7 energiapazarló jut

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) európai és világszinten is unikálisnak számító módon törvényben megszabott zöldmandátuma is van. Holczinger Norbert, az MNB fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője emlékeztetett, hogy a jegybank 2019-ben indította el saját zöldprogramját, amelynek egyik fontos mérföldköve az immár 3. alkalommal megjelent zöld pénzügyi jelentése.

Az energiaválság pozitív és negatív hatásai

Az elmúlt évben az orosz–ukrán háború és az ezzel részben összefüggő energiaválság és a megugró infláció mellett a klímaváltozás hatásai – amit a Magyarországon is megtapasztalt példátlan aszály, illetve más területeken az eddig nem látott mértékű csapadék jelzett – komoly negatív hatásokkal járt. A zöldszemlélet elősegítése érdekében pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy az energiahatékonyság a korábbiaknál is komolyabban fókuszba került.

Nem nőttek a nagy szennyezők hitelei

Az MNB számítása szerint Magyarországon a hitelkitettség 15 százaléka minősíthető karbonkockázati szempontból kockázatosnak, ám az arány az elmúlt évben nem változott, miután a terület cégeinek hitelezési aktivitása nem tért el a piaci hiteldinamika erősödésétől.

Nagyot ugrottak a zöldhitelek

Az MNB kedvezőbb tőkekövetelmények előírásával igyekszik előmozdítani a fenntartható hitelezés erősítését. A zöldhitelállomány tavaly év végére 88 százalékkal 427 milliárd forintra emelkedett. A vállalati hitelállomány 15 százalékos bővülésével szemben a zöldhitelek állománya 50 százalékkal, 329 milliárd forintra emelkedett. A lakossági oldalon – főleg az új lakások finanszírozását rendkívül olcsó, maximum 2,5 százalékos kamatozású Zöld Otthon Program lakáshitelnek (ZOP) köszönhetően – a zöld lakáscélú hitelek állománya is megközelítette már a 100 milliárd forintot. Az adat mindennél jobban jelzi, hogy a ZOP valóban új lakások építését segítette, hiszen a 300 milliárd forintos programból ilyen házak esetén az elkészültségi fok alapján történik a folyósítás.

A leromlott lakásállomány nagy probléma

Holczinger Norbert szerint továbbra is alacsony,

Ezért a jegybank szerint hangsúlyosabban volna szükség arra, hogy a meglévő ingatlanállomány energetikai megújulása hangsúlyosabb legyen. Azt, hogy erre igény van, jól mutatja, hogy a ZOP mellett az otthonfelújítási támogatás 42 százaléka ugyanakkor energetikai hatékonyságot növelő beruházások finanszírozására fordítódott.

A jegybank áprilistól külön termékként bevezette a zöldminősített fogyasztóbarát lakáshitel minősítést, amelyben a kötelezően adandó kedvezmények – energetikai tanúsítvány költségének átvállalása, folyósítási díj mentesség – mellett kamatkedvezményt is kínálnak a pénzintézetek. Az MNB felmérése szerint a fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló 7 pénzintézet közül 4 már most forgalmaz zöldhitelt, 3 pedig készül új termékkel megjelenni.

A felmérés szerint a dedikált zöldhitelek állománya a lakáshitel-portfólión belül 10-15 százalékos lehet majd 2024. végére, a fogyasztóbarát hiteleken belül ugyanakkor ezen arány elérheti a 30 százalékot.

Ez azt jelzi előre, hogy a bankok egyelőre nem gondolkodnak átfogó, a meglévő lakásállomány megújítását célzó, dedikált felújítási hitelekkel. Ez persze érthető, a felújítási kölcsönök kisebb összegűek, miközben a hozzájuk kapcsolódó banki költségek az új lakás hitelekkel vetekednek. Az Index kérdésére a főosztályvezető jelezte: a jelenlegi inflációs környezetben a jegybank számára nem opció, hogy a ZOP-hoz hasonló közvetlen jegybanki forrásokkal operáló hitelprogrammal segítsék az energiatakarékosságot célzó lakossági finanszírozást, ám azt a felvetést vizsgálandónak tartották az MNB szakértői, hogy a tőkekövetelményeken belül hangsúlyosabb kedvezményt kaphassanak a bankok akkor, ha a meglévő lakásállomány felújítását célzó saját, komolyabb kedvezményekkel operáló termékek kínálásával segítik elő az európai szinten nem épp legjobb állapotú lakásállomány modernizálását.

Kevés a zöldbefektetési lehetőség

Az MNB szerint míg a kötvénypiacon – elsősorban a Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően – az elmúlt 2 évben 539 milliárd forintnyi kötvénykibocsátás történt, s a Zöldkötvény Keretprogram keretében 2020 és 2022 között 1640 milliárd forint zöldállampapír-kibocsátás történt, amivel Európában a harmadik legmagasabb, 3,8 százalék a teljes állampapír állományon belül a zöldállampapírok állománya, addig a befektetési alapokon belül mindössze 1,6 százalékos a fenntartható (ESG) alapok aránya, és a biztosítói eszközalapokban is csak 8,8 százalék ezek aránya.

A jegybank érzékelte, hogy a fenntarthatóság iránt érdeklődők számára sok szempontból nehezen elérhetőek a fenntartható termékek, épp ezért

A tervek szerint a későbbiekben a zöldhitelek összehasonlítása is megjelenik majd itt.

Nincs gond a biztosítókkal sem

Az MNB elvégezte az első biztosítói klímastressztesztet is. A biztosítók egyrészt mint befektetők, másrészt kockázatvállalóként is érintettek a fenntarthatósági kérdéskörben. A felmérésben részt vevők 60 százaléka azonosított klímakockázatot, 41 százalékuk pedig figyelembe is veszi ezeket a kockázatvállalása során. Az MNB megállapításai szerint a viselt kockázatok kezelhetőek a szektorban.

(Borítókép: Fenntartható modern lakóingatlanok. Fotó: Dafydd Owen / Construction Photography / Avalon / Getty Images)