Megszólalt Csányi Sándor, nem ért egyet Orbán Viktorral

Csányi Sándor, a bankot harminc éve vezető elnök-vezérigazgató beszélt különadókról, a háború hatásáról és a bankpapír árfolyamáról is. Az OTP-vezér előadását azzal kezdte, hogy felsorolta a bankra nehezedő kormányzati intézkedéseket és az orosz-ukrán háború hatását, amelyek 246 milliárd forintot hasítottak ki az OTP eredményéből, így a közel 600 milliárdos profit helyett 347 milliárd forintot tudott elkönyvelni a tavalyi évben.

Az orosz–ukrán háború közvetlen hatása:

• Goodwill-leírás és befektetés-értékvesztés adóhatása – 59 milliárd forint.
• Az OTP Core és a DSK Bank orosz állampapírjaira képzett értékvesztés – 35 milliárd forint.

A magyar kormányzati intézkedésekkel összefüggő tételek:

• Magyar pénzügyi szervezetek különadója – 20 milliárd forint.
• Extraprofitadó Magyarországon – 68 milliárd forint.
• A törlesztési moratórium és a kamatstop várható egyszeri eredményhatása – 39 milliárd forint.
• A Sberbank Magyarország végelszámolásának hatása – 10 milliárd forint.

„Ezzel szemben vannak sikerek is, hiszen a konszolidált hitelnövekedés jelentős volt, 2016-hoz képest majdnem három és félszeresére növekedett. Organikus a növekedés állománya, és jelentős volt az akvizíciós tevékenységünk is” – fogalmazott Csányi Sándor. Hozzátette, hogy a 2023-ban már megvalósult Nova KBM- és a menedzsment tervei szerint a második negyedévben lezáruló üzbég Ipoteka Bank-akvizíciók a folyamatos eredménytermelő képességükkel érdemben hozzájárulhatnak a bankcsoport adózás utáni eredményéhez.

Osztalékot fizetnek

Csányi Sándor bejelentette, hogy az osztalék mértéke részvényenként a 2022. év vonatkozásában 300 forint, azaz a részvények névértékére vetítve 300 százalék.

A közgyűlés a társaság 2022. évi anyavállalati mérlegét 16 565 531 millió forint mérleg főösszeggel és 6632 millió forint adózás utáni eredménnyel állapítja meg azzal, hogy az adózás utáni eredményről az alábbiak szerint dönt: a társaság 663 millió forint általános tartalékot képez, valamint a tárgyévi eredményből 5969 millió forint, az eredménytartalékból pedig 78 031 millió forint, összességében 84 000 millió forint osztalékot fizet ki a 2022. évre.

A kamatsapka kivezetésében bízik 

Csányi Sándor felfedte, hogy a kamatrés jelentős csökkenésével szembesültek az elmúlt évben, és ez idén is folytatódik.

Reméljük, hogy a teljesen értelmetlen kamatsapka kivezetésre kerül, és 2023 már jobb lehet

– fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Hangsúlyozta, hogy a magyar bank teljesítménye sokkal jobb lett volna a kormányzati intézkedések nélkül.

Oroszország és Ukrajna

Az OTP Bank üzleti összetétele jelentősen változott Oroszországban, visszaesett az adózás előtti eredmény, a vállalati finanszírozást megszüntették, és elsősorban a hagyományos lakossági fogyasztási hitelekre álltak át. 

– fogalmazott a bankvezér. Elmondta, hogy nem minősül stratégiai befektetésnek. Hozzátette, hogy Ukrajnában jelentős a vállalati finanszírozási tevékenység, viszont tavaly veszteséges volt.

A bankcsődökről

Összességében a növekedésünk, a hitelek minősége rendben van, a profitabilitás Magyarországon az, ami nagy sebeket kapott, de a külföldi tevékenységek ezt ellensúlyozzák. A tőkemegfelelés és a likviditás bőven jó – fogalmazott Csányi Sándor.

A betétek tulajdonosai sokkal szórtabbak, Magyarországon kiegyensúlyozottabb a betétesek nagysága, tehát kis- és nagybefektetők egyszerre vannak jelen. Magyarországon ráadásul a teljes betétállomány 50 százaléka az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmét élvezi. A tőkemegfelelésünk is magasan a megkívánt szint felett van – emelte ki. 

A magyar vállalatoknak nyújtott hitelekben is növekedést ért el a bankcsoport. A Széchenyi Kártya Program keretében szerződött összeg 32 százalékát az OTP adta a hitelpiacon. A Zöld Otthon Programban is jelentős részt vállaltak, 59 százalékos piaci részesedéssel. A babaváró hitelekről Csányi Sándor elmondta, hogy azok slágerterméknek számítottak, és a jövőben is a fenntarthatóságot akarják segíteni, a zöldhitelezésben élen akarnak járni.

Reagált az Indexnek

Csányi Sándor élőben reagált az Index cikkére, miszerint nem ért egyet Orbán Viktorral.

– jegyezte meg mosollyal az arcán. Aztán kitért azokra az intézkedésekre, amelyeket viszont ellenez.

„A befektetők nem boldogok olyan intézkedésektől, amelyek váratlanok. Kritikus hangvételt ugyanakkor nem tapasztaltunk. Sok intézkedés ideiglenesen került bevezetésre, az extra különadót eredetileg 2 évre vezette be a kormány, remélhetőleg 2024 elejére kivezetésre kerül, és a kamatsapka is, mert ott is időleges bevezetésről van szó”

– fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Abban bízik, hogy visszatér minden a normális gazdálkodási keretek közé, és kivezetésre kerülhetnek a különadók.

– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a kormányzati beavatkozás, legyenek azok ársapkák, nem egészséges és egy piacgazdaságra nem jellemzők.

MBH mint új rivális

A sajtótájékoztatón felvetették, hogy az állam térnyerésével a bankszektorban az OTP-nek új, nagy riválissal kell szembenéznie, a bankfúziók folyamán megszülető MBH bankkal. 

Állandó elmélkedés tárgya a magyar médiában, hogyan lesznek nálunk nagyobbak és győznek le bennünket. Ha csak Magyarországot nézzük, akkor lényegesen nagyobbak vagyunk, ha pedig a csoport szintjén vizsgáljuk, akkor össze sem mérhető a két bank, és ez így is fog maradni. Ha olyan előnyt nem kapnak az államtól, ami torzítja a piacot, akkor nem tartunk ettől a versenytől. Sőt, ez az összevonás jobb is nekünk, mintha a három bankkal külön-külön kellene versenyeznünk. A Budapest Bank például nagyon erős volt a kis- és középvállalkozások piacán, a Takarékbank közel állt az ügyfelekhez, az MKB pedig, amely az utóbbi időben ugyan meggyengült, de komoly tapasztalattal bírt nagyvállalati és exportfinanszírozás kapcsán. Külön hárman nagyobb erőt képviseltek volna, és nehezebb lett volna számunkra a verseny. Sok előnyt feladtak, és olyanok lettek, mint egy másik bank

– fejtette ki Csányi Sándor.

Sikertermékek

Az OTP sikertermékeinek a támogatott hiteleket nevezte, és rámutatott, hogy a vállalati finanszírozásban jelentős növekedés történt nem csak Magyarországon de külföldön is. A jelzáloghitelezés azonban megtorpant, itt nem várt gyors javulást, szerinte alacsonyabb kamatkörnyezetre lenne szükség.

(Borítókép: Csányi Sándor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)