Itt a fordulat a magyar sörháborúban

Eldurvult a magyar sörháború, levélbombát dobtak a GVH-ra című írásában az Index korábban részletesen foglalkozott a kisüzemi főzdék és a nagy sörgyárak ismét felszínre kerülő ellentétével.

A Csíki Sör és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete a Gazdasági Versenyhivatalnak írt, kemény hangú nyílt levélben reagált a hatóság jelentéstervezetére, egyúttal kifogásolva, hogy véleménye szerint a kisüzemekkel szemben a nagy sörgyárak visszaélnek az erőfölényükkel. Cikkünk megjelenését követően ismertette álláspontját a hatóság is.

Szót kér a vendéglátóipar

Váratlan helyen szövődik tovább a leginkább csak sörtörvényként emlegetett, a kereskedelemről szóló 2005-ös törvény módosításának szála.

Mint ismert, a megújított jogszabályi környezetben a sörtörvény immár kimondta: a nagyüzemeknek tilos kizárólagos terjesztési szerződéseket kötniük a vendéglátóipari egységekkel, azaz ahol van nagyüzemi sör, ott a kisüzeminek is lehetőséget kell biztosítani.

A Trade Magazin beszámolója szerint most a sörtörvény módosítását szorgalmazva a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójához, Horváth Péterhez fordult a vendéglátóipari szakma hat meghatározó képviselője:

• Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) elnöke,
• Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke,
• Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) elnöke,
• Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke,
• Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) elnöke
• és Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestület (MCI) elnöke.

Porondon az italkínálat szabályozása

A témában készített ágazati GVH-jelentés megállapításaira építve az MVI most tehát öt másik szakmai szervezet támogatásával levélben juttatta el a szakma javaslatait az MTÜ vezérigazgatójához. Az érvelés záróakkordjaként Kovács László, a vendéglátó-ipartestület első embere így fogalmaz:

Az MVI részéről egyetértünk az ágazati vizsgálatról szóló jelentésben szereplő azon megállapítással, miszerint az italkategóriánként legalább két gyártó termékének biztosítása nélkül is megvalósul a kisebb italforgalmazók piacra lépése, ezért úgy látjuk, hogy nemcsak átmenetileg, hanem egyáltalán nincs szükség az italkínálattal kapcsolatos szabályozásra

– jelenti ki a szerző. Ennek megfelelően, a mögötte álló szakemberekre is hivatkozva Kovács László javasolja, hogy szüntessék meg a Kertv. 7/B. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettséget.

Egyúttal Horváth Péter, a turisztikai ügynökség vezérigazgatója támogatását kérték a kereskedelmi törvény italkínálattal kapcsolatos módosításában, hogy a vendéglátóhelyeken ne legyen kötelező italkategóriánként legalább két gyártó termékét tartani a jövőben.