Ésszel használja új kedvencét, különben szívás lehet a vége

A szerző csak ember lehet 

A szerzői jog az irodalmi és szakirodalmi műveket védi, legyen az cikk, novella vagy könyv. A művek jogosultja elsősorban annak szerzője. A mesterséges intelligencia megjelenése miatt azonban egyre több kérdés merül fel a szerzőség értelmezésével kapcsolatban – osztotta meg az Indexszel Lábody Péter, aki elmondta: 

A szerzői jogi védelem azokra az alkotásokra vonatkozik, amelyek egy ember szellemi tevékenységének eredményeként születtek, és „egyéni, eredeti jellegű” műveknek minősülnek. Ez az SZTNH elnökhelyettese szerint azt jelenti, hogy az alkotás létrehozásakor a szerző kreatív szabadsága érvényesült, és nem csupán egy már meglévő mű másolatáról van szó. A mű akkor állhat szerzői jogi védelem alatt, ha több mint egy puszta ötlet, elv vagy elgondolás.

Mégis kié az alkotás?

Rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak esetén elvben több lehetséges jogosult is felmerülhet. Ilyen lehet az MI-eszköz létrehozója, az MI-t adattartalommal betanító személy vagy az MI-alkalmazást konkrét válaszadás céljából igénybe vevő személy.

Ha én csak utasítást adok, legfeljebb az elvárásaimat összegzem, de a végeredményt az MI hozza létre, akkor nem lehetek szerző, mert én csak utasítok, megrendelek, de nem alkotok. A ChatGPT hozza létre a tartalmat, ugyanakkor »ő« nem lehet szerző, mert nem ember

– ismertette a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatokat Lábody. Így előfordulhat, hogy olyan alkotások jönnek létre, amelyek látszólag megfelelnek a szerzői védelem feltételeinek, de gépi létrehozójuk miatt mégsem állnak oltalom alatt, és nincs szerzői jogi jogosultjuk.

Egy lehetséges megközelítés, hogy az MI fejlesztőjét tekintjük a jogosultnak, de a konkrét mű megvalósításához a hozzájárulása kétséges. Másrészről az MI-t utasító személy sem tekinthető szerzőnek, ha ő csak utasítást ad, és nem alkot. Így olyan művek jöhetnek létre, amelyek látszólag megfelelnek a szerzői védelem feltételeinek, de gépi eredetük miatt mégsem állhatnak oltalom alatt.

A szakértő megjegyzi, hogy a jogi szabályozás országonként eltérhet, és az egyedi körülmények alapján változhat a kérdés megítélése. Ezért minden egyes ügyben külön vizsgálat szükséges a konkrét körülmények alapján.

Detektív programok buktathatják le

Lábody Péter szerint az alkotók azonosítása és a gépi tartalom kiszűrése több szempontból is fontos. A szerzői jogok terén az a legnagyobb kérdés, hogy követelhet-e valaki jogdíjat egy ChatGPT által létrehozott tartalomért, amit saját alkotásaként tüntet fel. Ez az igény ugyanakkor alaptalan lehet, ha abból indulunk ki, hogy egy ilyen tartalom esetében nem feltétlenül áll fenn szerzői jogi védelem.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak azonosítására nincs még egységes gyakorlat, de a jövőben akár az MI-alapú detektálóprogramok segítséget nyújthatnak ebben a kérdésben is

– világított rá. Példának hozta az olyan MI-rendszereket, amelyek digitálisan vízjelezik a létrehozott alkotásokat, mint például a Microsoft Bing által generált képek esetében.

A zenei generáló MI-k is várhatóan az iparági szokásoknak megfelelő metaadatokkal látják el a hangfájlokat. Viszont ha egy alkotást nem vízjeleznek, vagy ha szöveges tartalomról van szó, a megoldás egyelőre nem egyértelmű – mutatott rá a szakértő.  

Nem ajánlott szakdolgozatot készíteni vele

A szakdolgozat elkészítése során a ChatGPT igénybevétele több szempontból is problémát vet fel. Először is fontos, hogy az adott oktatási intézmény szabályzata tiltja-e a mesterséges intelligencia alkalmazását ilyen célra. Ha így van, akkor ennek megsértése miatt szankciókat kaphat a diák – figyelmeztet a szakértő.

Szerzői jogi szempontból is érdemes átgondolni a kérdést. Egy MI-alkalmazás, mint a ChatGPT, rengeteg adat alapján tanul, és generál új tartalmat. Bár a valószínűsége csekély annak, hogy egy komplex modell pontosan megismételje a tanítás során használt szövegeket, ez mégsem zárható ki. 

– állapította meg, egyúttal arra intve, hogy gondosan nézzük át a ChatGPT által generált szöveget, ellenőrizzük annak eredetiségét, és jelöljük megfelelően a forrásokat.

Nem etikus saját alkotásként feltüntetni

A plágium a szerzői jognak a szerzők számára biztosított, egyik személyhez fűződő jogának megsértését jelenti, amikor valaki más szellemi termékét a sajátjaként tünteti fel. A Büntető törvénykönyv és a szerzői jogi törvény is szankciókat ír elő a szerzői jogok megsértése esetén.

A ChatGPT-vel vagy más generatív MI-vel létrehozott művek esetében azonban ezek a jogkövetkezmények nem feltétlenül merülnek fel, mivel a gép nem tekinthető szerzőnek, így az általa generált tartalom jellemzően nem élvez szerzői jogi védelmet. Ennek ellenére etikailag nem korrekt saját műként hivatkozni a gép által generált tartalomra – tette hozzá. 

Páran már pórul jártak

Lábody Péter rávilágított, hogy a generatív MI-k körül már több per is zajlik. Az Egyesült Államokban három grafikus szerző – szerzőtársaik képviseletében is – pert indított három nagyobb képgeneráló MI-szolgáltatóval szemben azért, mert szerzők tömegének műveit használták fel a gép betanítására. 

Hasonló pert kezdeményezett az Egyesült Királyságban a Getty Images online szolgáltató is a kezelésében lévő képek felhasználása miatt ugyanezekkel a szereplőkkel szemben. Ezek a perek még az előző év végén indultak, és nem várható ezekben az ügyekben végső döntés túl hamar, így következtetéseket nem lehet még levonni belőlük – ismertette a szakértő. 

Bemutatott egy másik pert is az Egyesült Államokban, amit a Microsoft, GitHub és az OpenAI ellen indítottak, amiért a GitHub programkód-repozitóriumban nyílt forráskódú szoftverelemeken tanították az üzleti alapú MI-szolgáltatásukat, és ezzel egyebek mellett megsértették a nyílt forráskódú szoftverek felhasználási feltételeit.

Több egy eszköznél

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem tekinthetünk úgy a ChatGPT-re, mint egy tollra vagy laptopra, a szakértő szerint összetett a válasz.

A válasz generálása során az MI hozza meg a kreatív döntéseket: pontosan hogyan, milyen stílusban, milyen eszközökkel mit is válaszol, milyen tartalmat generál. Ezzel túllép az egyszerű eszköz szerepén, átvállalja az alkotási tevékenység meghatározó lépését az embertől, ami alapjaiban más megvilágításba helyezi az MI-vel létrehozott alkotások megítélését, mint például a korábbi gyakorlat szerinti digitális eszközök, szoftverek segítségével történő műalkotást

– fogalmazott Lábody Péter. Példaként hozta fel, hogy amíg egy szövegszerkesztő szoftver, írógép vagy toll felhasználásával, de emberként írunk egy verset, addig többre van szükségünk egy puszta ötletnél, nekünk kell a megfelelő szavakat, kifejezésmódot, rímeket megválasztanunk, addig a ChatGPT-nek csak meg kell adnunk a megfelelő parancsot, és a saját szájíze szerint generál egy verset.

Részleges szerzői jog

Fontos tényező, hogy az MI által generált tartalmon milyen mértékben változtatunk, és ez a változtatás önmagában védhető-e – világított rá a szakértő.

Erre példának az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalának nemrég lezajlott eljárását hozta, ahol egy MI által generált képekből összeállított képregényt próbáltak regisztrálni. A hivatal végül regisztrálta a képregényt, de a szerzői jog csak az ember által alkotott részekre, a képregény szövegére terjedt ki. Az MI által generált képekre nem jegyeztek be szerzői jogot.

Hasonló, részleges szerzői jogi védelmet elvben elképzelhetőnek tartanak a hazai jogrendszerben is az MI alkalmazásával készült művek esetében. Azonban jogszabályi előírás hiányában mindig egyedi vizsgálat alapján kell eldönteni, hogy adott esetben milyen mértékben áll fenn szerzői jogvédelem a művön, kit illet meg, és milyen mértékben – fűzte hozzá.

Átírják a világot, és erre nem állunk készen

Ezt még ebben a fázisban fel sem lehet teljességgel mérni, de a szakértő szerint egyértelműen látható, hogy általában a generatív MI-k jelentős kihívás elé állítják a jogterületet. A hatályos szabályozás alapján rengeteg kérdés felmerül az MI-k körül, jelenleg ezek nagy részére nincs is kiforrott válasz. 

Közben napról napra változnak a technológiák, így nehéz konkrét válaszokkal operálni a száguldást természetszerűleg csak lassan követni tudó szabályozással

– fogalmazott. Elárulta, hogy a nemzetközi szervezetek, de az Európai Unió is komolyan foglalkozik a mesterséges intelligenciák körüli szabályozási kérdésekkel, viszont ezek egyelőre inkább általában az MI-szabályozás alapköveit jelentik – a generatív MI-k körüli szellemi tulajdonjogi szakkérdések rendezésére, úgy néz ki, egyelőre még várni kell. Összességében úgy gondolja, hogy hatalmas lehetőségek vannak a technológiában, de nagy kockázatokat is rejt magában. Szerinte reális veszély, hogy visszaesnek az ember által készített tartalmak és az ezek felhasználása után irányadó bevételek, ugyanakkor a generatív MI könnyen válhat az innováció újabb motorjává is, a technológiai fejlődés új irányait nyithatja meg, és új piaci lehetőségeket teremthet.

(Borítókép: Stelios Kirtselis / Getty Images)