Nagy Márton elmondta, miért hisz a kötelező akciózásban

Kedden a parlamentben a Gazdasági Bizottság megtartotta éves meghallgatását, itt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vezetői számot adtak a mögöttük álló időszakról, és ismertették a kormány várakozásait. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az ülés elején leszögezte, tavaly a kormány számára a legfontosabb feladat az energiaköltségek kezelése volt.

Hiányzott a gazdaságból 10 milliárd euró, ezt a jelentős költségnövekedést kellett kivédekeznie a kormánynak, amit sikeresen megtettünk, és a tavalyi 4,6 százalékos GDP-növekedés szép eredmény volt.

A tárcavezető szerint az utóbbi időszakban tapasztalható inflációs emelkedés természetes folyamat volt a gazdaság struktúrájából eredően, és mára a kormány legfontosabb feladata ennek a leszorítása lett. Ismertette, hogy milyen eszközökkel igyekezett a kormány megvédeni a lakosságot és a gazdaságot az elmúlt időszakban. Az állami cégvásárlások közül kiemelte a Vodafone megvásárlását.

A recessziót el kell kerülni

A miniszter szerint a legfontosabb feladat rövid távon a recesszió elkerülése és az infláció letörése, „az év végére 10 százalék alatt kell lennie az árdrágulásnak”. Azt megjegyezte, hogy az idei év első negyedévében ismét negatív lehet a GDP-adat, ám az előrejelzése szerint ez majd fokozatosan visszaáll, konszolidálódik. „Alapvetően lassulást érezhetünk majd az idén. A recessziót el kell kerülni, 1,5 százalékos GDP-növekedés a cél” – fogalmazott.

Ezt követően ismertette a hitelezés jelenlegi helyzetét, amelynél „január óta törés alakult ki. Az első negyedéves adatokból látni, hogy a lakossági hitelek év/év alapon 50 százalékos csökkenést mutatnak. A lakáshitelek azok, amelyek igazán visszaestek. A vállalati hiteleknél pedig azt látni, hogy 30 százalékos a visszaesés” – összegezte.

A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte azt is, hogy a kormány „gyorsan cselekedett”, és a Széchényi Kártya Program mellett elindította a Baross Gábor Hitelprogramot is. A tárcavezető szerint ez utóbbi és a kamatstopok hiányában Magyarország már recesszióközeli állapot lenne. „Ez a két intézkedés 1,5-2 százalékos növekedést eredményezett” – húzta alá.

Az élelmiszer-infláció szerinte is ragadós, monetáris politikai eszközökkel nem csökkenthető, ezért a kormánynak be kellett avatkoznia. Majd arra is kitért, hogy olyan országban, ahol az energiakitettség jelentős, az energetikai válság alatt az áremelkedés biztosan bekövetkezik. „Leértékelődött az árfolyam, és nem leértékeltük. Természetszerű volt az árfolyam gyengülése. Az energiaár-növekedés és az árfolyam leértékelődése egymástól nem független, endogén folyamat” – emelte ki, majd hozzátette: ez a közgazdasági tankönyvek első oldalán megtalálható.

Az energiaköltségek elvitték a tavalyi évet

A miniszter szerint ha megnézzük az energia kérdéskörét, akkor látni, ez már pozitív irányt vett. Ugyanakkor a költségvetésnek továbbra is plusz 2 milliárd eurós terhet jelent. „Ezzel együtt a folyó fizetési mérleg csökkent, és ezeket az energiaszinteket a termelőárakban már lehet látni” – fogalmazott. Majd kitért arra, hogy a gazdaságban az energiaárak csökkenésének megjelenése kulcsfontosságú pont.

Nagy Márton azt is ismertette, a kormány intézkedései segítenek az élelmiszer-infláció leszorításában is, hiszen „az emberek nem mindent egy helyen vásárolnak meg, így a kötelező akciózás segíteni fogja az élelmiszer-infláció csökkentését”. Kitért arra, hogy hosszú távon a kormány célja a fenntartható növekedés megvalósítása. „Beruházásalapú exportorientált gazdaságon nem szabad változtatni, ráadásul ez a válság ezt érintetlenül hagyta. A beruházásokat élénkíteni kell” – jegyezte meg.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint két feltétele van a felzárkózásnak:

1. a munkaerő
2. és az energia.

Utóbbi esetén kiemelte, hogy 55 százalékkal nő majd 2030-ra az ország energiaigénye. Ugyanakkor a munkaerő aktivitásának tekintetében van hova fejlődni, „itt még vannak tartalékok”, majd kiemelte, hogy „a vendégmunkások a legvégső megoldás” a munkaerőpiacon.

Költségvetési terhek

Kedden a Költségvetési Bizottság ülésén is meghallgatták Nagy Mártont. A tárcavezető a beszédét prezentáció kíséretében mondta el, amelynek a címe elég beszédes volt: „Az energiacsapdát kivédtük, a kamatcsapdát is ki fogjuk védeni”.

Ismertette, hogy az áram- és a gázár tekintetében tavaly év elején indult meg a drágulás, a gazdaságok sorra recesszióba került, „Európa versenyképességét is megkérdőjelezi. Az unió megkésve tudott reagálni” – emelte ki, majd úgy folytatta, hogy „ezért mondtam többször, hogy energiapiaci szabályozás az elsődleges kérdés. Az energiapiac a kulcs, ezen keresztül lehet látni, hogy mi történt” – mondta, majd emlékeztetett arra, hogy kínálati oldali sokkról van szó:

Itt a monetáris és kamatpolitika nem érdekes, itt a kormányzati és szabályozói politika a fontos

− mondta Nagy Márton, majd úgy folytatta, ha tartósan maradtak volna az extrém magas energiaárak, akkor gazdaságstratégia-váltás is következhetett volna. Soha nem volt ilyen magas az energiaszámlánk – ez mind a folyó fizetési mérleget, mind a költségvetést megterhelte. A rezsivédelem költségvetési terheinek hatását úgy ismertette, hogy ez 2022-ben 780,5 milliárd forint volt, majd 2023-ra 2580 lett, jövőre „kikönnyítést” prognosztizál a tárcavezető.

A kamatok kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kamatláb az év végére 16 százalék lesz, „2023-ra az átlagos inflációnál magasabb lesz az átlagos kamatláb”. Így a kormány kamatkiadásai továbbra is folyamatosan romlanak, és ez a gazdasági helyzet a hitelpiacokra is hatást gyakorol. Emlékeztetett arra, hogy az államadósság a kamatkiadás miatt drasztikusan megugrott, emellett folyamatosan növekedik a kamattámogatott hitelek finanszírozási igénye is.

Továbbá kiemelte azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eszközei a magas kamat miatt veszteséget termelnek a jegybanknál, ezt 5 éves távlatban a kormánynak kell majd finanszíroznia. Az államadósság finanszírozásának szerkezeténél hangsúlyozta, hogy „ezt aktívan menedzselni kell”.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)