Meglepő jóslatot mondott a magyar inflációról az Európai Bizottság

Ami Magyarországot illeti, az éves GDP-növekedés 2022-es 4,6 százalékról 2023-ban 0,5 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,8 százalékra emelkedik – közölte az Európai Bizottság hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzését az MTI.

A jelentés szerint a magyarországi infláció 25,9 százalékon tetőzött az üzemanyagár-sapka kivezetése után. Az inflációs ráta a következő negyedévekben várhatóan mérséklődik az alacsonyabb nyersanyagárak, a forint erősödése és a gyenge fogyasztói kereslet miatt.

A magyar államháztartás hiánya 2022-ben magas volt, a GDP 6,2 százalékát tette ki, azonban a hiány idén 4, jövőre 1,5 százalékára csökken majd.

A foglalkoztatottságra vonatkozóan az uniós testület megállapította, hogy a munkaerő-kereslet rugalmas maradt Magyarországon, a munkanélküliségi ráta előrejelzések szerint 4,2 százalékra emelkedik átlagosan idén, majd jövőre 4 százalékra csökken. A szakképzett munkaerő hiánya azonban továbbra is problémát fog jelenteni, amit a népesség elöregedése tovább súlyosbít.

A nominálbérek növekedése továbbra is erőteljes marad, a reálbérek pedig, amelyek jelenleg a magas infláció miatt csökkennek, 2023 őszétől várhatóan ismét emelkedni fognak – írta tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

Oszladoznak a sötét felhők Európa felett

A tartós kihívásokkal teli globális környezet ellenére javulnak a gazdasági kilátások, az európai gazdaság továbbra is ellenálló képességet mutat – ismertette az Európai Bizottság hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzését az MTI.

A vártnál jobb évkezdés az EU gazdaságának növekedési kilátásait 2023-ban – a téli időközi előrejelzés szerinti 0,8 százalék helyett – 1 százalékra, 2024-re pedig a korábban várt 1,6 százalékról 1,7 százalékra növeli – áll az előrejelzésben.

Az euróövezetre vonatkozó várakozásokat szintén felfelé módosították, és hasonló nagyságrendűek.

A továbbra is fennálló árnyomás az inflációs várakozásokat is felfelé módosította, 2023-ban 5,8 százalékra, 2024-ben pedig 2,8 százalékra az euróövezetben.

Biztató adatok érkeztek

Az első negyedévben a GDP 0,3 százalékkal nőtt az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,1 százalékkal. A mutatók a második negyedévben folytatódó növekedésre utalnak – ismertette Paolo Gentiloni.

Az európai gazdaságnak sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni háborújának kedvezőtlen hatását, az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős visszaesésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot

– idézte az Európai Bizottság előrejelzéséből az MTI.

A sokkal alacsonyabb energiaárak csökkentik a cégek termelési költségeit, így mérséklődnek a fogyasztók energiaszámlái is. A magánfogyasztás ugyanakkor visszafogott marad, mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól. Mivel az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak – jegyezték meg.

Mérséklődött az infláció

Az uniós infláció tovább mérséklődött 2023 első negyedévében, köszönhetően a mérséklődő energiaáraknak. A maginfláció – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélküli infláció – tartósabbnak bizonyul – jegyezték meg.

– tették hozzá. Ezt arra alapozzák, hogy a haszonkulcsok elnyelik a magasabb bérnyomást, és szigorodnak a finanszírozási feltételek is. Éves alapon az euróövezet maginflációja 2023-ban átlagosan 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3,2 százalékra csökken – tették hozzá.

Csökkent az államháztartási hiány

A prognózis szerint az EU aggregált államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 3,4 százalékára csökkent. Idén és jövőre az energiaárak csökkenése lehetővé teszi a kormányok számára, hogy fokozatosan leállítsák az energiatámogatási intézkedéseket, ami további hiánycsökkentést eredményez majd, idén a GDP 3,1 százalékára, 2024-ben pedig 2,4 százalékára. Az EU GDP-arányos adóssághányada az előrejelzések szerint 2024-ben 83 százalék alá csökken (az euróövezetben 90 százalék), ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet – jegyezték meg.

Az előrejelzés szerint a munkaerőpiac továbbra is ellenáll a gazdasági lassulásnak. A foglalkoztatás növekedése idén 0,5 százalék lesz, majd 2024-ben 0,4 százalék. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad.

Noha a bérnövekedés eddig jóval az infláció alatt maradt, tartósabb béremelések várhatók egyebek mellett a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelése és általában véve a munkavállalók részéről az elvesztett vásárlóerő visszaszerzésére irányuló nyomás miatt.

(Borítókép: Bálint Porneczi / Bloomberg / Getty Images)