Az öngondoskodók az adóbevallással nem kevés összeget kapnak vissza
További Gazdaság cikkek
-
Donald Trump vámjai miatt használhat több műanyagot a Coca-Cola
- Egymillió forint felett a panelek négyzetméterára Budapesten
- Rossz hír a munkavállalóknak, egy kutatás szerint alig akarnak bért emelni a cégek
- Nyilvános: akár több milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást is fizethetnek a települések
- Milliárd dolláros lehetőség kapujában áll Magyarország
Az adóvisszatérítés kihasználásához az egészség- és a nyugdíjpénztár január 31-ig küldött igazolást, ennek alapján kell a tagoknak az adókedvezményről rendelkezni.
Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el az igénylő magánszemély számára az SZJA-tervezetet, akkor az egészség- és nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezőknek kell megadni, hogy melyik pénztárhoz kérik a visszatérítést, ami a befizetett összeget gyarapítja, amit számla típusa szerint nyugdíjcélra vagy egészségügyi szolgáltatásokra lehet igénybe venni.
Nem merítjük ki a keretet
A visszaigényelhető összeg felső határa 150 ezer forint, ami az egészség- vagy nyugdíjpénztárba évente 750 ezer forintot befizetőknek jár vissza, a tagok között a visszatérített összeg átlagban 50 ezer forintot tesz ki.
Sokan mégsem élnek a lehetőséggel: az MNB kimutatása alapján az egészségpénztári tagok által visszaigényelhető összeg 15 százaléka, míg az önkéntes nyugdíjpénztári tagok befizetései után járó adókedvezmény közel 40 százaléka nem érkezett vissza a pénztárba 2022-ben – nyilatkozta Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.
Hozzátette: tagjaik egy évben 216 ezer forintot költenek egészségcélú szolgáltatásokra, évente 16 alkalommal 13,5 ezer forintot fordítanak erre. A nyugdíjpénztári befizetések után tavaly átlagban 56 ezer forintot kaphattak vissza a tagok.
Pusztán az adójóváírásért nem éri meg
Veres Patrik, a GRANTIS öngondoskodási szakértője korábban az Indexnek elmondta, hogy ezen számlák működtetési költségével is érdemes számolni, amit a megtakarítónak kell fizetni. Például egy ötszázalékos fenntartási költségnél úgy kell kalkulálni, hogy ha 100 ezer forintot szeretnénk mondjuk egészségügyi szolgáltatásokra fizetni, 105 ezer forintot kell befizetnünk.
Egyszerű lépéssel spórolhatna pénzt nagyon sok magyar, mégsem teszik
Idén tényleg nagy szükség lehet erre.
A szakértő arra is kitért, hogy mire költhetjük az önsegélyező számlánkon lévő összeget, a legjellemzőbbek a következők:
- gyógyszer
- gyógyászati segédeszköz
- orvosi vizsgálat és beavatkozás
- fogászat
- szemészet
- terhesség alatti/szülés utáni kiadások
- gyermek oktatásával kapcsolatos kiadások
- jelzáloghitel törlesztése
- rezsiszámlák fizetése
- idősek gondozása
- jövedelempótlás
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy
az éves 750 ezer forintot meghaladó befizetés után már nem jár adóvisszatérítés, a költséget viszont elvonja a pénztár.
Pusztán az adójóváírásért nem érdemes egészségpénztári számlát nyitni, a magánszolgáltatások igénybevételekor azonban sokat lehet spórolni ezzel az öngondoskodási formával, az SZJA-befizetők számához képest mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel – véli a szakértő. Miközben a magánegészségügyi szolgáltatások iránt tíz év alatt háromszorosára nőtt a kereslet.
Megtakarításra, hiteltörlesztésre is jó
Mint korábban megírtuk, sokan azzal sincsenek tisztában, hogy az egészségpénztárak megtakarításra is használhatók. Az OTP EP-nél 16 milliárd forint lekötött összeg után például tavaly hatvanmillió forint hozamot írtak jóvá a számlákon, a bankbetéteknél hatékonyabb hozamot könyvelhettek el ezek az ügyfelek. Az itt fialtatott pénzt kamatadómentesen lehet felvenni, ráadásul a két évre lekötött pénz után ugyanúgy tízszázalékos adókedvezményt vehetnek igénybe az ügyfelek, mint a normál pénztári felhasználásnál.
Szinte senki sem tudja, hogy így is fizethető a lakáshitel
Mire jó még a nyilvánvalón túl az egészségpénztár? Például kamatadómentes befektetésre, hiteltörlesztésre.
Emellett – és ez sem igazán ismert – önsegélyező jelleggel már hiteltörlesztésre is fordítható az egészségpénztári megtakarítás.
A szabályok szerint a mindenkori bruttó minimálbér 15 százalékát, jelenleg tehát havi harmincezer forintot tudunk a hiteltörlesztésbe a pénztáron keresztül fizetni.
Az ilyen célú kifizetések összege harminc százalékkal bővült tavaly, igaz, még így csak három-négyszázmillió forint összegű hiteltörlesztést fizettek pénztári befizetésből a kölcsönnel is rendelkező tagok.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)