Orbán Viktor rémálmáról beszél Zelenszkij, de valamit nagyon elszámol

A hétvégén az Index már beszámolt arról, hogy az amerikai titkosszolgálatoktól kiszivárgott lehallgatási jegyzőkönyv szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar ipart is tönkretette volna az oroszpártiság miatt. Február közepén a Julija Szvrjenko miniszterelnök-helyettessel tartott találkozón Zelenszkij azt javasolta, „robbantsák fel” a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket.

Zelenszkij kiemelte, Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, és tönkretennie Orbán Viktor magyar miniszterelnök erősen az orosz olajra épülő iparát

− áll a The Washington Post által közölt dokumentumban. A beszélgetés elemzésében az amerikai hírszerzés tisztviselői elismerik, az ukrán elnök kifejezetten dühös. A lap szerint a dokumentumok „agresszív ösztönökkel rendelkező vezetőről” árulkodnak, amely élesen ellentétben áll a nyilvánosság előtt nyugodt államférfi képével, aki a brutális orosz támadás ellen küzd. A hírszerzés a digitális lehallgatásából nyerte ki az információkat, ritkán látható betekintést nyújtanak Zelenszkij tanácskozásaiba.

Kellene a stratégiai nyugalom

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj-gázipari elemzője úgy reagált az Indexnek, hogy a magyar termékellátás esetében a robbantás nem okozna azonnal fennakadást, mivel a Molnak van kereskedelmi készlete (nagyjából 3-4 hétnyi nyersolaj és olajtermék). 

A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség pedig rendelkezik a stratégiai olaj- és termékkészlettel, ez jelenleg hozzávetőleg 90 napnyi fogyasztásnak felel meg. 

Az elemző szerint, ha Zelenszkij robbantásra szánná el magát, akkor a kérdés az lenne, ez mekkora időkiesést okozna. Ha a robbanás után két hónapon belül újra lehet indítani a tranzitot, akkor jelentős átalakítást nem kellene eszközölni az ellátásban. Ám ha a robbanás vagy a politikai szándék olyan, hogy a vezeték két hónap után sem indul el, akkor alternatívákat kellene keresni.

Ez pedig nagyobb volumen behozatalát jelentené az Adria vezetéken, illetve nagyobb mennyiségű importot a szomszédos országokból. „Fontos kiemelni, jelenleg az Adria vezeték kapacitása nem elegendő az összes, a Barátság déli ágán lévő finomító – a pozsonyi, a dunai és a litvinovi – teljes ellátására. Ehhez jelenleg még fejlesztésekre lenne szükség: néhány száz millió euróba és 1-2 évbe kerülne. A horvát fél már dolgozik ezen, uniós támogatásokkal szeretne bővíteni” – mondta az Erste elemzője.

Zelenszkij ezt nem gondolhatta teljesen végig

Jelenleg a Barátság 2 vezeték – ezalatt azt a szakaszt kell érteni, ahol a vezeték Ukrajna és Magyarország között fut – évi 8 millió tonna nyersolajat szállít, ami azt jelenti, a Dunai Finomító szinte teljes mértékben ebből kapja az ellátását. A Mol Csoport Pozsonyi Finomítója is kap évi 3,6-4,0 millió tonna olajat a Barátság vezeték déli ágáról, ami a finomítói igény 65-70 százaléka.

Az orosz olaj aránya a Pozsonyi Finomítóban december 5-től csökkenhet, mivel lejár az a derogáció, amit a finomító a cseh dízelellátással kapcsolatban kapott. Ez további 2 millió tonna orosz olajbeszállítás csökkenését hozhatja el, a 3,6-4,0 millió tonna helyett 1,6-2,0 millió tonnára csökkenhet az orosz volumen a szlovák finomítóban. Az ellátásbiztonságban a Dunai Finomító és a Pozsonyi Finomító mellett kulcsszerepet játszik még a schwechati is. Ám Pletser Tamás válaszában arra is kitért, hogy az ukrán féltől a robbantás semmiképpen sem lenne racionális lépés, ennek több oka is van:

1. Komoly tranzitbevételt kapnak, amelyet az utóbbi időben még meg is emeltek. Természetesen a jövőben ezt tovább szeretnék növelni.
2. Az orosz olajból finomított termékek egy része Ukrajnába landol a Moltól. Létezik egy régi katonai vezeték, ami az ukrajnai Kalushból megy át. Ez a vezeték most fordított módban üzemel, vagyis Magyarország felől jelentős mennyiségű dízel áramlik Ukrajnába. Dízel nélkül a tankok pedig nehezen indulnak el.
3. Szlovákia szintén szállít dízelt Ukrajnának, ezt orosz nyersolajból is meg lehet tenni, vagyis az orosz kőolajból finomított dízel is mehet Ukrajnába az uniós szabályozás szerint.

Kiemelendő a Bloomberg legfrissebb értesülése is: az unió arra készül, hogy Németország és Lengyelország felé formálisan leállítja a szállítást a Barátság vezetéken. A sajtóhírek szerint a két ország már korábban azt közölte, nem vásárol orosz kőolajat, így a lépés pusztán szimbolikus lenne.

A mostani javaslat az unió Oroszország elleni 11. szankciós csomagjának a része lenne – emelte ki a Mandiner.

Ha nem is erre, de készül a Mol

Gaál Gellért, a Concorde energetikai elemzője is hasonlóan látja a kialakult helyzetet. Lapunknak úgy nyilatkozott, ha az ukrán elnök úgy döntene, felrobbantja a vezetéket, akkor Magyarországon minden kőolaj-beszállítást átterelnének az Adria kőolajvezetékre, így onnantól kezdve a horvát kikötőből érkezne a nyersolaj a százhalombattai finomítóba.

Ez elméletileg a kapacitás tekintetében a magyar finomítói éves igényét teljesen kielégítené, hiszen a százhalombattai finomítónak megközelítőleg 6,5-7 millió tonna nyersolajra lenne szüksége az elmúlt 4-5 év tapasztalata alapján, ezt a 11 millió tonnás névleges kapacitású Adriai vezeték biztosítani tudná. Továbbá az ország saját üzemanyag-előállítása mellett az ársapka hiányában importálni is tudná a hiányzó dízelt vagy benzinmennyiséget, és a stratégiai készletekből is felszabadíthatna. 

A Concorde elemzője hozzátette, az utóbbi gondolat azért fontos, mert nem pusztán a magyar üzemanyag-előállítás fontos beszerzési útvonala kerülne veszélybe, hanem a szlovákiai is. A két finomítót együtt ugyanakkor csak 80-85 százalékban tudná ellátni az Adriai kőolajvezetéken keresztül, így a két ország, sőt a régió valószínűleg jobban rászorulna alternatív megoldásokra, ami végső soron üzemanyag-áremelkedéshez vezetne.

Gaál Gellért kiemelte, egy esetleges robbantás után a Mol finomítói fel tudnának dolgozni bizonyos mértékben más típusú nyersolajat. Erre külön mentességet kapott a magyar állam: ha támadás érné a Barátság vezetéket, továbbra is vásárolhatja az orosz nyersolajat, a különbség az lenne, hogy nem a barátság vezetéken érkezne, hanem tankereken keresztül az Adria vezetéken.

A tengeri olaj behozatalával pótolható az orosz olaj, erre a Mol már számos kísérletet tett. A szükséges addicionális beruházások folyamatban vannak

– tette hozzá Pletser Tamás. Abban szintén egyetértett mind a két elemző, hogy pánikra nem lenne ok. Hiszen már most kijelenthető, a Barátság vezetéken egyre kisebb mennyiségben érkezik nyersolaj Európába: míg a háború előtt 0,8 millió hordó érkezett naponta, mostanra ez a szám 0,25-re csökkenhetett. „Ezt a számot érdemes összevetni a kontinens napi nyersolajkeresletével, ami naponta 13,5 millió hordó volt tavaly, így egy 6 százalékos arányról 2-re marginalizálódott a Barátság vezetéken keresztül érkező nyersolaj aránya” – ismertette Gaál Gellért, akinek a véleményét Pletser Tamás is osztja:

Nem hiszem, hogy lenne pánik. Pont a stratégiai készletek szükségesek ahhoz, hogy egy ilyen esemény esetén megoldható legyen az ellátás. Az ukránok a stresszhelyzet ellenére racionálisak maradnak, az oroszoknak pedig kell a bevétel, és eladnak nem baráti országoknak is nyersolajat, ha lehet. A komolyabb faktor inkább az unió, mivel nyomás alá helyezik a régiót, hogy váljunk le az orosz nyersolajról, ami tulajdonképpen már zajlik. Ez még inkább lehetséges, ugyanakkor ehhez kooperációra lenne szükség a régióban, főleg Horvátország, Szlovákia, Magyarország, Csehország és Ausztria között. Fontos lenne például megegyezni az Adria használatáról, ideértve a tranzitdíjat és a volument is.

Ha az ukrán elnök saját érdeküknek ellentmondva irracionális döntést hoz végül, vagy a háborús események miatt ellehetetlenülne a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, akkor feltehetően Magyarországon nagyobb fókusz lenne az üzemanyagimporton, illetve a nyersolajszállítás szempontjából a költséghatékony vezetékes szállítást felváltaná a tengeri úton történő beszerzés. Ebben az esetben a késztermékek ára azonnal növekedne, ám feltehetően az ellátásbiztonságot ennek ellenére megoldaná a Mol Csoport. Hiszen sok erőfeszítést tettek már arra, hogy a tenger felől is teljesen ellátható legyen a két belső finomító – de az is igaz, hogy ebben még továbbra is van hova fejlődni.

A kormány a cikkünk megjelenését követően lapunknak külön reagált, ezt az alábbi linken érik el.

(Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kormány 2022. évi utolsó ülése előtt tartott éves sajtótájékoztatóján Budapesten december 21-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)