Észre sem vesszük, úgy eshet el a magyar gazdaság egy fontos piactól

Egyre inkább befolyásolják és formálják a hazai e-kereskedelmet a már magyarként viselkedő, helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők. Ez komoly kihívást jelent a helyi, Magyarországon működő cégek számára, mivel a nemzetközi értékesítésből származó adatvagyon és a több piac között eloszló, optimalizált működési költségek összességében erősebb értékesítési pozíciót eredményezhetnek a nemzetközi cégeknek – világítottak rá a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatását bemutató sajtóeseményen.

A magyar vásárlók számára nincs olyan, hogy magyar kereskedő. Számukra kereskedők vannak, ahonnan vásárolni tudnak. Ez egyre nagyobb fejtörést okoz a magyar cégeknek 

– hangsúlyozta Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, aki megjegyezte, hogy a kutatás részeként megkérdezték a magyar vásárlókat, több mint 5500 embert arról, hogy melyik webáruház, melyik kereskedő jut eszébe akkor, ha online vásárlás. Ebben a rangsorban az első helyen az eMAG, a második helyen az Alza, harmadik helyen pedig az Aliexpress szerepel. Érdekes, hogy a 30-as listán 9 olyan szereplő van, amely 100 százalékban magyar kereskedő, a szereplők nagy része külföldi játékos, akik nagy eséllyel kiszoríthatják a hazai szereplőket. Ez a szakértő szerint meg fog nyilvánulni a forgalom szerinti rangsorban, amelyet a GKID és a Mastercard közösen ad ki a jövő héten. 

A magyar vásárlók 43 százalékát egyáltalán nem érdekli az, hogy egy kereskedő külföldi vagy magyar, ezen a területen nem jelenik meg a nemzeti tudat. Továbbá a szakértő szerint a magyarok hisznek az illúziókban, így ha elhitetik különböző eszközökkel (például .hu-s végződés, magyar webshop és ügyfélszolgálat), hogy hazai kereskedők, akkor igenis fogunk tőlük vásárolni. Érdemes figyelni, mert egyre több olyan kereskedő is küzd a vásárlók forintjaiért, amely semmilyen operációval nem rendelkezik Magyarországon, és teljes mértékben az országon kívülről szolgálják ki a hazai megrendelőket. 

Ezt a fenyegetést a kereskedők is érzik Madar Norbert szerint. Emlékeztetett, hogy Digitális Kereskedelmi Szövetséget alapítottak, amely a hazai webshopok külföldi szárnypróbálgatásait hivatott szolgálni. A Magyarországon működő 32 ezer webáruháznak 14 százaléka már értékesít határon túli piacon is, ez 40 százalékkal bővülhet a jövőben, hiszen sokan tervezik, hogy nyissanak külföld felé. A legfontosabb célpiacok közé sorolhatók a határon túli országok, így Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia. Jelentős potenciál van a horvát piacban, mivel az ottani e-kereskedelem fejletlenebb a magyarhoz képest – tette hozzá Madar Norbert.

Kevesebbet költünk online

Magyarországon az online kiskereskedelmi piac 2022-ben 1323 milliárd forintos forgalmat generált, melyhez 77,1 millió darab teljesített rendelés társult – derült ki a Digitális Kereskedelmi Körképből. 

Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója a körkép ismertetése során elmondta, hogy 2022 kapcsán az e-kereskedők eleve szkeptikusak voltak, és a járvány hullámaival együtt járó hipernövekedéseket követően visszarendeződésre számítottak, azonban az infláció, valamint a globális és hazai gazdasági hatások együttese erre a természetes visszarendeződésre csak még jobban ráerősítettek. 

A felmérésben megállapították, hogy az online szektor lendülete az év előrehaladtával folyamatosan csökkent: míg az első negyedév 23 százalékos bővüléssel zárult, addig a kiemelt időszaknak számító negyedik negyedév – az áremelkedések ellenére – már csak mindössze 4 százalékos forgalmi alapú bővüléssel zajlott le. Ezzel együtt pedig éves szinten is mindössze 9,9 százalékos növekedés volt mérhető az online kiskereskedelmi piacon, ami az infláció mértékét is figyelembe véve már csökkenést jelent 2021-hez képest.

A kosárérték csökkenésére pedig csak ráerősített, hogy 2022 második felétől érezhetően visszább vett a lakosság a jóléti kiadásokból, ami leginkább a műszaki cikkek és nagy értékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta. Mindeközben egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2023 elejére elérte a 21 online rendelés/fő/év szintet.

A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes (online + offline) kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4 százalékos szintről 2022-ben visszaesett 9,6 százalékra. 

Nem szoktunk még le az utánvétes fizetésről

A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon az online rendelések 63 százaléka már elektronikus fizetéssel kerül kiegyenlítésre. A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése az online fizetésnek van 35 százalékkal, ezt követi a bankkártyás utánvét 28 százalékkal. 

„Bár a magyar e-kereskedelemben továbbra is dominál az utánvétes fizetés, 2022-ben már minden második átvételkor fizetett rendelés elektronikus tranzakcióval zárult, és az arány 2023-ban tovább erősödik” – kommentálta a fizetési szokásokat Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője, aki azt is megjegyezte, hogy tízből hét kereskedő – úgymond – felárral „bünteti” az utánvétes fizetéseket, ennek díja 2023-ban 257 forintot tesz ki.

A szakértő szerint az online fizetési kedvhez azonban több tényező együttállására van szükség, melyből a kereskedőbe vetett bizalom, a termék ára, valamint a weboldal minősége is előkelő helyen van. Szetnics László úgy véli, hogy a fizetési megoldások elsődleges terelője, formálója a kereskedő, ezért a webáruházak edukálása kulcsfontosságú. „Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy az olyan megoldásokat, mint a mentett kártyás fizetés, megismertessük az érintettekkel. Hiszen az, hogy a vásárló pár kattintással, néhány másodperc alatt, az adatai begépelése nélkül tud fizetni, nemcsak az ügyfélélményt javítják, de a lojalitást is erősítik, ez pedig egy win-win helyzet minden fél számára” – jelezte a vezető. 

Régiós helyzet 2022-ben

Madar Norbert beszélt az e-kereskedelem régiós helyzetéről is. 

• A magyar piac, euróban kifejezett nettó forgalma 2,7 milliárd euró volt 2022-ben.
• Romániában az online kiskereskedelmi forgalom kismértékben, 1,5 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A piac forgalma így elérte a nettó 6,3 milliárd eurót.
• A cseh e-kereskedelmi szektor forgalma 12 százalékot csökkent 2022-ben 2021-hez képest. Az összesített forgalom 2022-ben kb. nettó 8,1 milliárd euró volt. A visszaesés fő oka a fogyasztók takarékoskodása és ezáltal a kereslet csökkenése volt.
• A szlovák forgalom 13 százalékkal csökkent tavaly, összesített értéke pedig nettó 1,81 milliárd euró volt.
• Lengyelország – hazánkhoz hasonlóan – a 2022-es évet is pozitívban zárta: 18 százalékkal nőtt az e-kereskedelmi forgalmuk, ami így elérte a nettó 23,3 milliárd eurót.

(Borítókép: Mohssen Assanimoghaddam / picture alliance / Getty Images)