Kíméletlen adatok érkeztek, padlót fogott a gazdaság
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
A gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos negyedévitől. A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az I. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
Februárban már kiderült, hogy két egymást követő negyedévben csökkent a magyar GDP, így már akkor elértük a technikai recessziót. Akkor a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke 2022 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Tartható a 1,5 százalékos gazdasági növekedés
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben úgy értékelte az adatokat, hogy azok jól mutatják, a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. Úgy fogalmaztak, „a kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévben már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők. Ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság.”
Kitérnek arra is, hogy a kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt. „Így védhetők meg a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság” – fogalmaztak.
A közleményüket úgy zárják, hogy a lakossági és vállalati kamatstop gazdasági bővülést elősegítő hatásait is figyelembe véve összességében 2 százalékponttal nagyobb GDP-emelkedést eredményeznek a célzott kormányzati intézkedések.
Le kell szorítani az inflációt
A napokban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági növekedés vizsgálatakor fontos azt is kiemelni, hogy az infláció elleni küzdelem alatt a közgazdasági törvények miatt nem lehet prosperáló számokat prezentálni.
A MONETÁRIS OLDALRÓL ÉRKEZŐ, AZ ÁREMELKEDÉS LESZORÍTÁSÁÉRT TETT LÉPÉSEK ÖNMAGUKBAN HORDOZZÁK A GAZDASÁG HŰTÉSÉT IS.
Így „a hazai magas kamatláb egyértelműen érezteti a hatását a fogyasztási és a jelzáloghitel-piacokon. A megdrágult hitelek egyértelműen eltántorítják az érintetteket a hitelfelvételtől. A vállalati hitelezésben azonban egy régi-új tendencia kezd megerősödni: ez pedig a devizalapú hitelfelvétel. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a vállalati szektor egyre nagyobb arányban vesz fel olcsóbb, leginkább euróalapú hiteleket, és így folytatja tovább beruházásait” – ismertette Pásztor Szabolcs, aki kiemelte azt is, egyrészt emiatt, másrészt pedig a kamattámogatott hitelek miatt továbbra sem fagyott be teljesen a vállalati hitelezés, ez tovább lendítheti a gazdaságot a gazdasági visszaesésekkel fémjelzett külső környezetben.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
