Most elég egy doboz tej, hogy megértsük a körülöttünk lévő világot

Ambiciózus kormányzati cél az év végére 10 százalék alá szorítani az inflációt, csakhogy még a legutóbbi, áprilisi adat szerint is 24 százalékon áll a fogyasztói árindex. A múlt csütörtöki Kormányinfón arról érdeklődtünk, első lépésként mikor mehetünk be 20 százalék alá, Gulyás Gergely azt felelte az Indexnek, hogy „nyáron; azaz június, július vagy legkésőbb augusztus hónapban ez bekövetkezik”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli, ez lesz a radikális csökkenés időszaka, szeptemberrel bezárólag.

Azzal a lapunk által akkor és ott felvetett szakmai állásponttal ugyanakkor Gulyás miniszter nem értett egyet, hogy az online árfigyelés és a kötelező bolti akciózás együttes jelenléte mellett semmilyen érv nem szólhat az élelmiszerárstop június 30-a utáni fenntartása mellett. „Amíg ilyen magas az infláció, az intézkedést meg kell őrizni. Amint jelentősen csökkennek az árak, azon belül az élelmiszereké, akkor lehet majd kivezetni az árstopokat.”

Így lett 6-ról 44 százalékos a drágulás

Érdemes azonban felidézni, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2022. január 12-én bejelentette az árstopok felállítását, akkor még csak a 2021. novemberi 7,4 százalékos inflációról volt tudomásunk, azon belül az élelmiszerek addig mindössze éves alapon 6 százalékkal drágultak. Ehhez képest az idén januári tetőzés 25,7 százalékos inflációval érte utol Magyarországot, azon belül 44 százalékos élelmiszer-drágulással. Az utóbbinál valamivel jobban hangzik az áprilisi 37,9 százalék, igaz,

• a tejtermékek ára éves alapon 63,5 százalékkal kúszott fel,
• a vajé és vajkrémé 62,1 százalékkal,
• az édesipari lisztesárué 61,9 százalékkal,
• a kenyéré 61,6 százalékkal,
• a tojásé 51 százalékkal,
• a száraztésztáé 47,6 százalékkal,
• a péksüteményeké 46,7 százalékkal,
• a sajté 45,4-del,
• de a tej is 43,2 százalékkal többe került, mint tavaly áprilisban.

Az infláció letörésében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezében van a marsallbot, de a piaci verseny felett őrködve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerepe is kiemelt. A GVH a legutóbb már a tartós (konzerv- és fagyasztott) élelmiszerek piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatáról közölt részleteket, korábban pedig a tej és tejtermékekre vonatkozó jelentéstervezetet ismertette.

Az utóbbiról kiadott közlemény végigfutott a sajtón, a teljes dokumentumot azonban nem sokan bogarászták át, pedig számos érdekes, fontos részlet csak abból derül ki, egyúttal segít eligazodni a politika és a szakma vitájában. Nem minden fekete vagy fehér, de a leírtak részben megerősítik a nagy áruházláncok többségét tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) álláspontját is, amely szerint az infláció letörése az élelmiszeripar átadási árainak csökkentésén múlik.

Magasabb átadási és fogyasztói ár

A 89 oldalas GVH-dokumentumban rögzítik, hogy „a nyerstej átadási ára hazánkban 2021 második felétől kezdődően elszakadt a termelési költségektől, azoknál meredekebben és nemzetközi összevetésben is jelentős mértékben emelkedett. Tekintettel arra, hogy a tejtermékgyártók (tehát a feldolgozók) termelési költségeinek hozzávetőlegesen a 70 százalékát a felhasznált nyerstej költsége teszi ki, ez az áremelkedés a feldolgozók által érvényesített átadási árakba is beépült. Ezek a magasabb átadási árak pedig magasabb fogyasztói árakhoz vezettek, mivel az ágazati vizsgálat során elvégzett árelemzések alapján általánosságban megállapítható, hogy kiskereskedelmi szinten a fogyasztói árak szorosan követték a beszerzési árak alakulását.”

Ugyanakkor a jelentéstervezetben az is szerepel, hogy „a helyszíni kutatások során lefoglalt bizonyítékok alapján észrevehető egy olyan üzleti gyakorlat, hogy a kiskereskedelmi szint egyes szereplői a hatósági árral nem érintett termékkör árrésének növelésével törekedtek a veszteségeik kompenzálása érdekében”. Valóban nem minden fekete vagy fehér. Mindezek ellenére az aggregált pénzügyi beszámolók tanúságai alapján

Érdekesség, hogy a GVH szakértői áttekintették a növényi italok (mandulaital, rizsital, zabital) és a szójajoghurtok árfolyamatait, illetve az értékesítési lánc egyes szereplőinek árképzését is. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy e termékek importára alig növekedett 2019 és 2022 között, viszont a belföldi forgalmazók értékesítési árai, ezen keresztül pedig árrésük tavaly ősztől emelkedésnek indult. A versenyhatósági anyagban kitértek arra is, hogy a csomagolóanyagok jelentősen drágultak az elmúlt időszakban.

Erre való tekintettel, illetve fenntarthatósági szempontból is kedvező lenne, ha az erre alkalmas tejtermékek visszaváltható csomagolásban történő értékesítését ösztönöznék

– olvasható a dokumentumban.

Elenyésző rész a nyereség

A fokozottabb verseny és a csökkenő árak érdekében a GVH azt ígéri, a továbbiakban is kiemelt figyelemmel tekint a kiskereskedelmi szektorra. Több vizsgált terméknél azonban jól látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés forintban mért növekedése magasabb volt arányosan a vizsgált termékre jutó költségek emelkedésénél, így a kiskereskedők által a terméken realizált átlagos nyereség a 2019-es, 2020-as és 2021-es szinthez képest jelentősen megemelkedett 2022-re. Ugyanakkor az adott termék nagyon jelentős áremelkedését nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár elenyésző részét tette csak ki. A hivatal szerint ezzel együtt a kiskereskedelmi verseny ösztönzése kiemelkedően fontos, hiszen ez kedvezően hathat a teljes ellátási láncra.

A tejtermékek beszerzési forrásaira vonatkozó részben emlékeztettek, hogy a kiskereskedelmi láncok igyekeznek minél több hazai gyártótól származó terméket helyezni a kínálatukba. Ugyanakkor megállapították, hogy a GVH által feltártak alapján a közelmúltban egyre több olyan termék is import útján került a kiskereskedelmi egységek polcaira, melyeket Magyarországon is előállítanak. Ezzel a kérdéssel korábban már az Index is részletesen foglalkozott, szakmai véleményekre támaszkodva kimutatva ilyen formában az árstopok kontraproduktív, a magyar élelmiszeripar érdekeivel teljesen ellentétes hatását.

Külön foglalkozott a hivatal a kiskereskedők költségeivel, az általuk alkalmazott fogyasztói árak meghatározásának szabályaival. Kiemelték, hogy fő szabály szerint nem értékesíthetik átadási, beszerzési ár alatt a termékeiket, és emiatt – többek között – a beszerzési árakat és azok változását kötelező lekövetniük fogyasztói áraik kialakítása során. Ez a számottevő feldolgozói átadásiár-növekedés miatt már önmagában is jelentős fogyasztóiár-növekedést jelentett. A GVH rendelkezésére álló adatok szerint a közelmúltban egyre jellemzőbbé vált, hogy a kiskereskedelmi vállalkozások beszállító partnerei megnövekedett gyakorisággal kérték a beszállítói szerződések újratárgyalását, rendszerint magasabb átadási árak érvényesítése érdekében. Az árak és árrések elemzésénél a versenyhatóság hangsúlyozta:

a kiskereskedelmi vállalatoknál a végső eladási árból származó bevétel legnagyobb része (átlagosan körülbelül 75 százaléka) magát az eladott áru beszerzési értékét fedezi.

A fogyasztói árak felbontásából látható, hogy a 1,5 és a 2,8 százalékos zsírtartalmú ESL-tejnél a beszerzési és az értékesítési ár szorosan követi egymást, mint ahogy az is kirajzolódik, hogy a kiskereskedők árrése százalékosan jelentősen csökkent az elmúlt évre mindkét vizsgált tejfajta esetében. Míg korábban nagyjából stabil bruttó árrést ért el a kiskereskedő ezen a terméken, addig 2022-ben hétről hétre nőtt a vesztesége, és egyre jelentősebb lett.

Emellett felmérte a GVH, hogy az árstoppal érintett termékeken összességében hogyan alakult a kiskereskedők bruttó árrése, amely 2022-ben meghaladta a 25 milliárd forintos veszteséget a hat legnagyobb kiskereskedelmi vállalat összesített adatai alapján. Tanulságos adatsor az is, amelyik a jelentősebb hazai kiskereskedelmi cégek élelmiszereken és napi fogyasztási cikkeken elért aggregált nyereségének alakulását mutatja:

• a 2019-es 44 milliárdos plusz
• 2020-ra 36,
• 2021-re 19 milliárd forintra olvadt,
• tavaly viszont már több mint vaskos, 43 milliárdos mínusz következett ezen a soron.

A GVH-hoz beérkezett adatok alapján tehát az látható, hogy a kiskereskedelmi szektor egészét tekintve a szereplők nem voltak képesek az élelmiszerárstop okozta veszteséget teljes egészében szétteríteni az intézkedés által nem érintett termékeken, illetve működési költségeik emelkedését sem hárították át teljes mértékben a vásárlóikra. A tejnél maradva az árstopból fakadó átrendeződés egészen drámai: a Tej Terméktanács nyilatkozata szerint a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT értékesítési aránya a tavaly februárban életbe lépett árszabályozás miatt 75 százalékkal emelkedett az egyéb tejkategóriák terhére.

Olcsóbb a tej Franciaországban?

Nemzetközi színtérre evezve, az uniós adatok alapján látható, hogy 2022-ben a vizsgált 27 EU-tagállam közül Magyarországon nőtt a negyedik legnagyobb mértékben a nyerstej ára, nemhogy Csehországban és Szlovákiában, többek között Franciaországban is olcsóbb a nyerstej, mint itthon. Az elszabaduló élelmiszerárakra reagálva számos tagállam élt az áfacsökkentés lehetőségével. A bolgár kormány a kenyér, illetve a liszt áfáját csökkentette 0 százalékra. Horvátországban 5 százalékra csökkentették egyes alapvető élelmiszerek áfáját. A zágrábi kabinet intézkedése a legnagyobb áfacsökkenést a vaj és margarin esetében jelentette, azokat korábban 25 százalékos áfakulcs terhelte.

Az élelmiszerek vonatkozásában 2023. június 30-ig van hatályban az intézkedés, amit a többi kategóriánál már kivezettek. A spanyol kormány is csökkentette az alapvető élelmiszerek, úgymint a zöldség, a gyümölcs, a kenyér vagy a tej áfáját 4 százalékról 0-ra. Csökkentették továbbá az száraztészta és az olajok áfáját 10 százalékról 5-re. Az áfacsökkentések júniusig vannak hatályban a félsziget országában.

A magyar kormányhoz hasonlóan ársapkát vezetett be a már említett horvát kormány egyes élelmiszerek:

• tej,
• napraforgó-étolaj,
• búzafinomliszt,
• kristálycukor,
• egész csirke,
• sertéshús és darált hús

vonatkozásában tavaly szeptemberben.

(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)