Varga Mihály meglépte, amit eddig csak ígérgetett
További Gazdaság cikkek
- Két nap alatt háromszorosára drágult a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon
- Tovább gyengül a forint, stagnálnak az állampapírhozamok
- Soha sem nyílt még ekkorára karácsonykor a magyarok pénztárcája
- Barna Zsoltot választották a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökévé
- Nincs akadály a magyar milliárdos előtt: jóváhagyták a nagy üzletet
A kormány az előzetes tervnek megfelelően kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a 2024. évi költségvetést. Varga Mihály pénzügyminiszter a tervezetet korábban a csütörtöki Kormányinfón már ismertette, ugyanakkor friss fejlemény, hogy az ígéretek ellenére a költségvetés hiánycélját csak az extraprofitadók részbeni fenntartásával tudják teljesíteni. Így pedig csak néhány szektor kaphat könnyítést – írta meg a Portfolio.
Varga Mihály a keddi sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége az országnak, amely megvédi az ország biztonságát. Továbbra is leszögezte: a 2024-es költségvetés egy védelmi költségvetés. Kiemelte, a családok, a gazdasági szereplők jó előre megismerhetik a kormány szándékait, ezért tartanak ki a korai költségvetés mellett.
Egyre kevesebb a kérdőjel?
A pénzügyminiszter kedden kitért arra is, hogy a kormány mérlegelte a Költségvetési Tanács ajánlásait, és ezekkel kiegészítette az eredeti tervezetet. A jegybank veszteségtérítése kapcsán az Országgyűlés döntését tekinti irányadónak – zajlanak a számitások az MNB veszteségéről. Ahogy az már korábban kiderült, a kormány 4 százalékos növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, 66,7 százalékos államadóssággal, valamint 6 százalék körüli éves inflációval számol.
Ismét elmondta a pénzügyminiszter: 1360 milliárd forint lesz a rezsivédelmi alap összege. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy Brüsszelnek nincs jogosultsága a rezsicsökkentést érintő intézkedésekhez. Fontos kiemelni, a tervezet szerint jövőre 3307 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására.
Megmarad a 4 gyermekes édesanyák szja-mentessége és a 25 év alattiak adómentessége is
– mondta a tárcavezető, majd arra is kitért, 6542 milliárd forint lesz a nyugellátások összege jövőre – ez 392 milliárd forinttal több, mint 2023-ban. Szintén lesz jövőre is 13. havi nyugdíj, valamint 20,5 milliárd forint lesz a nyugdíjprémium. Valamint 3225 milliárd forintból, 424 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhat az egészségügy.
Mi lesz az extraprofitadóval?
A pénzügyminiszter a bevételi oldalról leszögezte, ezt jövőre is erősíteni fogják az extraprofitadók. „A társadalmi igazságosság elve szerint elvárható, hogy a háború idején jobban teljesítő ágazatok nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kasszához. Ahogyan azt korábban ígértük, megkezdjük az extraprofitadók kivezetését.”
Átmeneti időben számítunk ezekre a különadókra, 2024-ben megkezdjük ezeknek a kivezetését, a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében ezek megindulnak
– felelte később újságírói kérdésekre Varga Mihály, majd hozzátette, tartalékot is képez a kormány, ez 220 milliárd forintot tesz ki.
Kövér László házelnök pedig ismertette a benyújtást követő menetrendet: a fejezeti kötetek június 9-én érkeznek meg a költségvetéshez, ezt követően megkezdődik az általános vita a parlamentben. Június 15-ig lehet módosító indítványokat benyújtani. Részletes vita: június 20–23. között zajlik.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter a 2024-es költségvetési törvényjavaslatról és annak tárgyalási rendjéről tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2023. május 30-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)