A biztosítók nem szeretik a nagy hegyeket

GettyImages-1129318391
2023.05.31. 05:42
Magyarországon speciális feltételek és komoly pótdíj mellett 6000 méteres magasságig köthető utasbiztosítás hegymászásra, ám általában 3000-3500 méter felett kizárják a kockázatviselést a biztosítók.

Bár az utasbiztosítások tekintetében nagyot fejlődött a világ a bevállalt kockázatokat tekintve, a Himalája 7-8000 méteres csúcsait járó hegymászók számára akkor sem találunk üzleti típusú ajánlatot, ha ma már a hegy- és sziklamászás tekintetében is megengedőbbek a feltételek és ezt az extrém sportot egyre több helyen lehet biztosítani. Egész egyszerűen az Everest-csúcstámadások legoptimálisabb számítások szerint is 1 százalék körül járó halálozási aránya messze magasabb, mint amilyen arányokra kockázatközösséget lehet építeni, hiszen

a biztosítás sajátja, hogy többi biztosított díjának kellene minimálisan fedeznie a tragédia áldozata után járó mentési és kártérítési költségeket

– és akkor még nem beszéltünk az olyan kockázattöbbszöröző vállalásokról, mint az oxigénpalack vagy éppen segítők nélküli csúcstámadás.

A hazai biztosítókkal folytatott beszélgetésekből kiderült, ugyan egy-egy expedíció időről időre megkeres egy-egy társaságot, ám ezeknek a biztosítása maximum üzletpolitikai és marketingszempontból valósulhat meg, ám a biztosítók – épp azért, mert nem feltétlenül ajánlatos olyan fedezetet vállalni, amit egyébként nem tennének meg – ezektől általában elzárkóznak. 

A hóhatár biztosítási határ is

Biztosítóként ugyanakkor nagyon eltérő, hogy mit és meddig vállalják be a hegyi balesetek költségeit. Általánosságban elmondható, hogy

a legtöbb biztosító az európai hegyeken megszokott hóhatár közelében, 3000-3500 méteres tengerszint feletti magasság felett már extrém sport kiegészítővel sem vállalja a biztosítást.

Más biztosítók ennél alacsonyabb hegyek esetében is kizárják a hegyen történt balesetek és a mentés biztosítását abban az esetben, ha hegy- és/vagy sziklamászás speciális mászóeszközök igénybevételével valósul meg.

A magassági korlát annak fényében érdekes, hogy a normál esetben kizárást érdemelne így egy út Bolívia fővárosába, a 3650 méterrel a tengerszint felett fekvő La Pazban, vagy a Bolívia és Peru határán, hasonló magasságon fekvő, kifejezetten turistacélpontnak számító Titicaca-tónál, amely a Föld legmagasabban fekvő hajózható tava büszke címmel rendelkezik. De természetesen annak ellenére, hogy itt beleütközünk a magassági korlátba és normális körülmények között egy 110 méteres „magasságból” érkező budapesti turista szervezetének már kihívást jelent ez a magasság, a dél-ameikai túrákat nem sorolja egyik biztosító sem az extrém sportok kategóriájába – más kérdés, hogy komoly távolság miatt sok biztosító pótdíjazza az óceánon túli utakat.

Szervezett úton 6000 méterig

A magyar biztosítói gyakorlatban a legmagasabb magasságig fedezetet – legalábbis a Netrisk.hu kalkulációi szerint – 6000 méteres tengerszint feletti magasságig az Uniqa Biztosító nyújt – pótdíj ellenében. Üzletszabályzatuk szerint kizárólag akkor vállalnak fedezetet a világ bármely pontján, 3000 méter felett végzett, maximum 6000 méterig terjedő gyalogtúra, trekking, hegy- és sziklamászás esetében, ha a tevékenység szervezett túra keretében, regisztrált túravezető részvételével történik. A Colonnade Biztosító Magyarországi Fióktelepe által – extrém vagy versenysport kiegészítő biztosítás mellett kínált Mondial Direct Utasbiztosítás 5500 méteres magasságig vállalja a kockázatokat.

Ezzel a biztosítással tehát például már elindulhatunk az évente több alkalommal itthoni irodák által is szervezett 3-4 hetes himalájai túrákra, amelyeknek úti célja az 5364 méteres tengerszint feletti magasságon lévő Everest Base Camp. Emellett a hegymászóprogramokat hirdető oldalakon találunk ugyanakkor speciálisan hegyi kihívásokra szóló biztosításokat is – azonban itt is fontos látni, hogy az extrém sportokat biztosító cégek is komolyan meghúzzák a határokat, milyen szintig hajlandóak biztosítani a sportolókat.

  • Lényegében nem találunk biztosítást a Nemzetközi Hegymászó és Sziklamászó Szövetség (UIAA) által elfogadott 12 egységes nehézségi fokú beosztásban a VIII–IX. fokozat feletti nehézségi szintű sziklamászásra. (Más kérdés, hogy már a IV. fokozat is megkövetelheti előre kiépített biztosítások használatát.)
  • Jeges-havas környezetben az erre a célra alkalmazott úgynevezett IFAS skála D minősítése a határ, amely már nagyon meredek falakat és tökéletes mászási tapasztalatot igényel.
  • Jégmászásnál a WI- (Water Ice) vagy az AI-skála (Alpine Ice) skála adja meg a szinteket, itt a WI!-es kategória a határ, ahol már akár 10 méteres közel függőleges jégfalakon lehet felkapaszkodni és kevés a pihenőhely.
  • A klettersteig (via ferrata) jellegű, drótkötéllel biztosított utak esetében az „E” fokozatú utak jelentik a biztosíthatóság határát – tegyük hozzá, a világban nem sok F kategóriájú út van azért.

Pillanatok alatt elfogyhat a fedezet

Ugyanakkor még a hegymászásra specializált biztosítások esetében sem árt előzetesen átnézni a biztosítási fedezeteket. A hegyimentőcsapatok elindítása is önmagában milliós tételt jelenthet –

2018-ban a Tátra szlovák oldalán bajba jutott magyar hegymászó elhúzódó megtalálása és kimentése 15 ezer eurós, nagyjából 6 milliós számlát hozott.

A síbalesetekből tudható, hogy egy átlagos helikopteres mentés a sípályáról 3-5 ezer eurót kóstál, ám a magashegyi mentés, több ezer méteres magasságokból speciális helikoptert és tudást igényel, a számláló ezért még gyorsabban pörög. Épp ezért sok esetben elgondolkodtató, ha azt látjuk, hogy különleges fedezetünk 3-4 millió forintos keresés-mentési fedezet tartalmaz csak, vagy a helikopteres mentés maximális összeghatára 4-5 millió forintban van meghatározva. Ebben az esetben ugyanis a számla és a biztosítás közötti különbözetet saját zsebből kell majd kifizetnünk. 

(Borítókép:  Maciej Luczniewski / NurPhoto / Getty Images)