Elképesztő számok mutatják, miért nem fáj Putyinnak annyira a háború

A tavaly februárban kirobbant orosz–ukrán konfliktus minden területen óriási károkat okozott: emberek ezrei haltak meg, és több milliárd dollár értékű infrastruktúra semmisült meg Ukrajnában. Ugyanakkor az Economist szerint ez mégis viszonylag csekély költséggel járt Oroszország számára. Putyin gazdasága sokkal jobban tartja magát, mint azt bárki várta, s a háború közvetlen költségei – amit humánerőforrásra és gépekre költ – meglepően alacsony.

Több ok is van a háttérben

Oroszország költségvetése meglehetősen homályos, és ez különösen igaz a katonai kiadásokra. Így fontos leszögezni, az itt bemutatott számok becslések: a lap elemzői igyekeztek megvizsgálni, hogy Oroszország mennyit költ Ukrajna lerohanására, de ez természeténél fogva pontatlan. Az alapján készült, hogy különböző szakértőkkel konzultáltak, illetve az orosz kormánynak orosz–ukrán háború előtti előrejelzését vették alapul, majd összevetették azzal, amit ténylegesen költ.

Ez történelmi mércével mérve csekély összeg: a második világháború csúcspontján a Szovjetunió a GDP 61 százalékát költötte a háborús erőfeszítésekre. Amerika ugyanebben az időszakban körülbelül 50 százalékát költötte a hadseregére, illetve a koreai háborúban pedig a 4,2 százalékát.

Három pontban magyarázták meg, hogy Oroszország miért költ ilyen keveset:

1. Politikai ok: az orosz kormányon belül sokan szeretnék továbbra is „különleges katonai műveletnek” beállítani az Ukrajna elleni háborút. Ezt aligha lehetne megmagyarázni akkor, ha a művelet a GDP két számjegyű százalékába kerül.
2. Gazdasági ok: Oroszország nehezen tudná kiterjeszteni a háborús költségeit anélkül, hogy azt ne az orosz állampolgárok fizessék meg: a pénznyomtatás felpörgetné az inflációt, ami aláásná az életszínvonalat; az államadósság megterhelése hasonló hatással járna; az adóemelések vagy az állami kiadásoknak a védelem irányába történő nagymértékű eltolódása szintén a személyes jövedelmeket csökkentené. Ez problémát jelent Vlagyimir Putyin számára, aki 2024-ben elnökválasztás előtt áll. „Természetesen a nemzetvédelem a legfőbb prioritás, de a stratégiai feladatok megoldásakor nem szabad megismételnünk a múlt hibáit, és nem szabad tönkretennünk saját gazdaságunkat” – mondta korábban az orosz elnök.
3. Háborús technológia. Ez alatt azt kell érteni, hogy a mai fegyveres erők jóval hatékonyabbak, mint a múltban. Egyre kevesebb emberre van szükség és gépek is egyre pontosabbak. Így a védelmi kiadás ugyanolyan hatékonyságnál jóval kevesebb. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy GDP-arányosan kevesebbet kell költeni.