Döntött a kormány, megváltozik az épületek energiahatékonysági besorolása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon - Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
A közlemény szerint a 2009-ben bevezetett energetikai tanúsítvány az épület energetikai jellemzőiről tájékoztat, javaslatot tesz az energiahatékonyságot növelő felújításokra.
Újonnan épülő vagy értékesítésre, tartós bérbeadásra szánt épületekre kell elkészíttetni. E kötelezettség a többi között az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű ingatlanokra, vagy bizonyos feltételek fennállása esetén – például nyaralókra, műhelyekre – nem vonatkozik.
A tanúsítvány energetikai minőségük szerint sorolja be az épületeket a háztartási nagygépekéhez hasonló, tizenkét fokozatú skálán. A tárca szerint a másfél évtizede megalkotott módszertan nem vehette figyelembe az időközben elterjedt, korszerű épülettechnikai rendszereket, alternatív megoldásokat (napelemek, LED-fényforrások).
Az év végén hatályba lépő módosítás a szabályozás elavult vagy túl bonyolult részeit naprakész, felhasználóbarát újdonságokkal váltja fel.
Az átlátható tanúsítványminta besorolásokkal, grafikusan mutatja meg a teljes épület (vagy önálló épületrész) és az egyes gépészeti rendszerek energiafelhasználását. Részletes felújítási és korszerűsítési javaslatokat rögzít szakaszolva, ütemezéssel, költségtervvel. Az ajánlások megtérülő módon segíthetik kedvezőbb energiafelhasználáshoz a családokat.
Nagyobb mozgástere lesz az építkezőknek
Kibővülnek az új épületekkel szemben elvárt közel nulla energiaszintnek való technológiai megfelelés lehetőségei.
Megszűnik a kötelező megújuló részarány előírása, az összesített energetikai jellemző megtartása mellett a rendelkezések a teljes életcikluson alapuló fajlagos szén-dioxid-kibocsátás felső határát állapítják meg.
Nagyobb mozgásteret teremt az építkezők számára, hogy így például a hulladékhőből vagy kapcsolt energiából származó távhő és távhűtés is egyenértékűvé válik a megújuló energiával – ismertette a tárca.
Ösztönző hatása lehet a jelentős felújításokra vonatkozó követelmények enyhítésének.
A tárca arra is kitér, hogy a lakóépületek bővítése esetén rugalmasabb szabályok csinálhatnak kedvet az épületgépészeti rendszerek korszerűsítéséhez. Az új szabályokat az eddigiektől eltérően majd nemcsak a használatba vétel idején, hanem az építési engedélyezési vagy egyszerű bejelentési eljárásban is figyelembe kell venni.
A minisztérium kommünikéje szerint a számításokat is tartalmazó műszaki leírást vagy építészeti-műszaki dokumentációt a kivitelezés előtt, a tervezési időszakban kell elkészíteni, ami jelentősen megkönnyíti az építkezők helyzetét.
Az új számítási módszer lehetővé teszi új technológiai rendszerek alkalmazását az épülő vagy felújítandó ház, lakás épülettechnikai rendszereinek megtervezésénél. Az energetikai tanúsítványt az eladónak vagy a bérbeadónak a továbbiakban az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia,
és legkésőbb a birtokba adás napjáig át kell adnia a vevőnek vagy bérlőnek.
A rugalmasabb felújítási és építési követelmények ösztönzik a magyar háztartások hatékonyabb energiafelhasználását, a mérséklődő fogyasztás erősítheti Magyarország energiafüggetlenségét – zárta közleményét az Energiaügyi Minisztérium.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
