Nagy Márton az Indexnek: Mindenkit felkeres majd a bankja, hogy eddig mennyit bukhatott

A kormányzat négy gazdaságstratégiai döntést hozott meg, ezek összességében terelő funkciót látnak el – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is kiemelte, ez az intézkedéscsomag a lakosságot az állampapírok felé tereli három cél mentén:

1. A lakossági megtakarítások reálértéken való megőrzése: „Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
2. Az államadósság önfinanszírozásának emelése: „Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne. Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”
3. Az intézkedéscsomag az államadósság kamatkiadásainak csökkentését is megcélozza.

Jöjjenek a részletek!

A tárcavezető a csütörtöki háttérbeszélgetésen felül lapunknak ismertette az intézkedéscsomagot, amely négy lépést tartalmaz. Az első a bankokat érinti: itt az extraprofitadó megfelezéséről döntöttek, ám ezt állampapír-vásárláshoz kötik. 

Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják az állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából

– válaszolta kérdéseinkre Nagy Márton, ugyanakkor itt fontos leszögezni, hogy ez maximum az extraprofitadó 50 százalékáig történhet meg.

Nagy Márton szerint az intézkedés úgy lett kialakítva, hogy azoknál a szereplőknél, ahol alacsony az állampapírok aránya, ott ez növekedjen: „Lesz olyan hitelintézet, ahol 1-2, és lesz olyan, ahol akár 45 százalékkal kell növelni az állampapírok arányát. Fel szeretném hívni arra a figyelmet, itt kifejezetten kötvényekről van szó, hosszú lejáratú állampapírokról. Mert kifejezetten fontos, hogy az államadósságon belül a lejárati struktúra javuljon” – hangsúlyozta.

A második intézkedés a kamatadórendszer megváltoztatása, itt plusz szociális hozzájárulási adó érkezik, de valójában megduplázódnak a terhek – 15+13 százalékot kell fizetni. „Közismert, hogy három adóteher érkezhet a tőkejövedelmekre. Most a kamatadóval foglalkozunk, ami alá a betétek, a kötvények és az állampapírok tartoznak, valamint az értékpapírlapok. Ezekre tevődik a 13 százalék plusz szociális hozzájárulás. Ugyanakkor ez a változás csak a mostantól érkező megtakarításokra vonatkozik, az új megtakarításokat érinti.

A lényeg: a kormány meghagyja az állampapíroknál a kamatadó- és a tranzakciómentességet. Tehát a hír most az, hogy maradt az adómentességük az állampapíroknak, amelyek attraktivitása így sokkal erősebb lesz.

Módosul a befektetési alapok szabályzása is. Itt két fontos változás van: az egyik, hogy az értékpapíralapok az eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba. „Hangsúlyozom: csak forintban, magyar állampapírt vásárolhatnak. Így itt is az állampapírok felé fordulnak majd az értékpapíralapok” – mondta Nagy Márton.

Ennek az intézkedésnek a másik része, hogy „a diszkontkincstárjegyeket minimum 20 százalékra húztuk”. Az értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell tartani. „Így diszkontkincstárjegyek felé is növekedik majd a kereslet”, ez július elsejétől lép hatályba, augusztustól lesz effektív.

Mindenkit felkeres a saját bankja

Mint ahogy korábban már jeleztük, két intézményi és két lakossági intézkedés mellett döntött a kormány. A figyelmes olvasónak feltűnhetett, hogy még egy darab, lakosságot érintő bejelentést nem részleteztünk:

„Minden banknak levelet kell küldenie az ügyfeleinek arról, hogy mennyit bukott az elmúlt időszakban – elsősorban a látra szóló betétesek, ahol még mindig 1 százalék alatti a kamat –, ahhoz képest, ha állampapírba fektettek volna. Véleményem szerint ez is lakossági állampapír-keresletet generál majd. Ugyanakkor nem csak ez a lényeg, mert összességében a négy intézkedés miatt nő meg jelentősen az állampapírok iránt a kereslet” – közölte a tárcavezető. 

A tájékoztató levelet minden betétes megkapja majd, amelyből kiolvasható például, hogy „egy 1 millió forintos látra szóló betét állománya éves szinten 130 ezer forint veszteséget eredményezett. Az emberek pénzügyi kultúráját szeretnénk növelni. Vannak olyan emberek, akik ezeket a magától értetődő befektetéseket nem használják. Ez olyan kockázat, amire fel kell hívni a figyelmet, elvesztik a pénzük reálértékét. Az, hogy az emberek végül mit választanak, az már nem a kormány dolga, de meg kell nekik mutatni, hogy a lakossági állampapírokban a pénzük értékét meg tudják őrizni” – fűzte hozzá.

A pénzintézeteknek az egyenleveleket október elejétől december végéig kell kiküldeniük, elektronikusan és papír alapon is.

Visszavonást kér a bankszövetség

A Magyar Bankszövetség közleményben reagált a kormány új rendeletcsomagjára: negatívan értékelik, hogy a tavaly ideiglenes jelleggel, két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány 2024-ig meghosszabbította. Úgy vélik, hogy az extraprofitadó-csökkentésért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken, és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni.

A magyar bankszektor jelenleg is az állam egyik legnagyobb hitelezője, és ezután is az lesz, az elmúlt 10 évben megduplázódott a bankok állampapír-állománya, ami már most is mintegy 11 ezer milliárd forint. Az átmeneti extraprofitadó meghosszabbítása egyben a nemzetgazdaság ellenálló képességét is gyengíti.

A bankszövetség a lapunknak megküldött értékelésében arra is kitér, hogy miközben az infláció és a jegybanki kamatok jelentős mértékű csökkenésével és a hitelkereslet felfutásával számol, az extraprofitadó 2024-ben változatlan szinten tartása a pénzintézetek bevételeinek és így a kihelyezhető hiteleknek a csökkenését fogja eredményezni.

Szerintük az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, ami biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a gazdaság recesszióból való kikerüléséhez.

Az értékelésükben azt is kiemelik, hogy az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a befektetési és megtakarítási piacon, a lakosság döntő többsége az infláció miatt csökkentette a fogyasztását, de emellett is fontosnak tartotta a takarékoskodást, és egyre többen szeretnék különféle megtakarítási formákban tartani a pénzüket.

„A lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról” – írják, majd hozzáteszik: ez továbbá korlátozza az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát, hiszen minden olyan lehetőséget korlátoz, amellyel a megtakarítási termékek széles skáláját elérhetik.

Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a magyarországi megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt, a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt azt kéri a kormánytól, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül, lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)